1. Nyugatos és nem nyugatos demokráciák

    Létezhet olyan demokrácia, amely eltér a hagyományos nyugati típusú liberális demokráciától? Egyáltalán lehetséges világszerte ugyanazt érteni bizonyos alapfogalmak alatt, vagy újra kellene gondolni mindazt amit a demokratizációról tudunk? 

    2019. 01. 13.

  2. Hibrid1 és hibrid2

    A rendszerváltás utáni hazai politikai fejlődés egyik olvasata, hogy az, ami demokráciának indult, az napjainkra hibrid rendszerré vált. Egy másik lehetséges olvasat, hogy a kezdeti demokrácia sem volt nyugat-európai értelemben vett demokrácia. A Mandinernek írott esszéjében Csizmadia Ervin más úton indul, mint a manapság divatos hibridrendszer-elméletek, és különösen kiemeli az intézmények szerepét.

  3. A történelem és Soros György

    A 2018-as év két legérdekesebb fejleménye a történelem visszatérése és Soros György egyre aktívabb szerepvállalása. Csizmadia Ervin mindkét témával foglalkozik írásaiban. A történelemről a Mandineren írt; a „sorosizmusról” pedig a 24.hu közölt elemzést.

  4. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  5. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

  6. Mire tanít a történeti politológia?

    A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik. 2018.11.25.

  7. A nyugati és a magyar fejlődés

    Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le. 2018. 10. 31.

  8. Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon

    A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.

Ni, csak, kik beszélnek!?

Van még olyan, hogy politikai vezető? Vagy a világ annyira megváltozott, hogy hagyományos értelemben vett vezetőkre a jelenben és a jövőben nincs szükség? A Méltányosság négy neves európai vezetőt vizsgált, jelezve ezzel, hogy nagyon is úgy véljük: a vezetők nem haltak ki, mint a dinoszauruszok. Az elkövetkező hetekben egy nagy kutatás legfőbb tanulságairól számolunk be. 2019.01.14.

Ukrán–magyar konfliktus

Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben.  Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit. 2018. 12. 07. 

Konfliktus és kohézió

A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét. 2018. 12. 06.

Hogyan mentsük meg a demokráciát?

A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez? 2018. 11. 25.

Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció

David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni. 2018. 11. 25. 

A filmes politikai nevelés (1914–1954)

A művészet szerepe nem becsülhető le az állampolgárok tudatának és habitusának formálásában. A 20. század során mind a diktatúrák, mind a demokráciák felhasználták a „hetedik művészeti ágat” az állampolgárok indoktrinálására.  Elemzésemben körképszerűen bemutatom, milyen módon szolgálta ki a film a politikát és a politikai nevelést 1914 és 1953 között. 2018. 11. 19.

A Puzsér-show

Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be. Csizmadia Ervin véleménye. 2018.11.13.

Hányféle populizmus van?

Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a piaci populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése. 2018.11.13.



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.