1. A dicsőség politikája

    Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren. 2019.08.11.

  2. Demokrácia vagy hibrid?

    A kurrens irodalom szerint az elmúlt időszakban számos országban a demokrácia és a diktatúra között helyet foglaló hibrid rendszerek jöttek létre. A hibrid rendszer kategóriával azonban két probléma is van. Az egyik, hogy nemigen vesz tudomást a demokrácián belüli konfliktusról a két alkotóelem (liberalizmus és demokrácia) között. A másik, hogy ezeket a kialakuló rendszereket hibridnek nevezi. A tanulmány vitatja ezt az elképzelést és bevezeti a nem nyugatos demokrácia fogalmát.

  3. Az Európa-Magyarország nexus

    Manapság nem jó a nemzetközi sajtója Magyarországnak. De nagyon sokszor volt már ilyen a magyar politikatörténetben. Bármilyen furcsa: kivételnek a késő Kádár-rendszer és – ami korántsem furcsa – a demokratikus periódus első tizenöt éve tekinthető, amikor is külföldről a magyar politika jó visszajelzéseket kapott. Vajon miért alakul ki Magyarországot illetően a dominánsan negatív megközelítés? Csizmadia Ervin esszéje a Magyar Nemeztben.

  4. Előválasztás a Méltányosság szemével (2013-2019)

    Az MPK az elsők között kezdett el beszélni az előválasztás témájáról 2013-ban. Számos cikkben és állásfoglalásban mondtuk el véleményünket – igaz, álmunkban sem gondoltuk, hogy előbb csapnak össze főpolgármester-, mint miniszterelnök-jelöltek. Így láttuk mi az elmúlt hat évben. 2019.06.26.

  5. Összekötő politikai határok

    Azzal a közkeletű nézettel szemben, hogy a vallott nézeteink elválasztanak egymástól, inkább arról beszélhetünk, hogy a világosan megfogalmazott nézetek segítenek a határok tisztázásában, s így a határok összekötnek. Csizmadia Ervin a Mandineren írott cikkében Gilbert K. Chesterton nézeteit alkalmazza a mai magyar politikára. 2019.06.21.

  6. Követési távolság

    Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ Követési távolság című, új elektronikus kötete, mely az Európa-kép alakulását vizsgálja a nyilvánosság öt szegmensében. A publikáció bemutatóját követően Dobrev Klára és Orbán Balázs vitázott Magyarország EU-s helyzetéről. A rendezvényünkről képes és videós beszámolók is készültek.

  7. EP választások 2019

    Május 26-án és azt követően a Méltányosság több elemzője is értékeli az eseményeket. Vasárnap este 19:00-tól Csizmadia Ervin az Inforádió élő választási közvetítésének vendége lesz, Lakatos Júlia pedig szintén 19:00-tól a Euronews választási műsorának szakértője lesz. 27-én hétfőn 17:00-tól Lakatos Júlia a hvg.hu Fülke című podcastjében összegzi az eredményeket. 2019.05.26.

  8. Magyarország 15 éve az Európai Unióban

    Az Európai Uniós csatalakozás 15. évfordulója alkalmából egy helyen hozzáférhetővé tesszük cégünk munkatársainak az EU témakörében történt publikációit. 2019.05.01

  9. Európa egykor és ma

    Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

  10. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  11. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

Csernobil és a katasztrófafilm

Nemrég nézők milliói követhették nyomon a HBO televíziócsatorna Csernobil című sorozatát, amely megannyi érdekes diskurzust generált. A sorozat valószínűleg újraindítja a vitákat az atomenergia hasznáról és kockázatairól, és ha ez így van, teljesen mindegy, milyen eredményeket tesz a művészi szabadságnak. Paár Ádám blogbejegyzése.

A demokráciafejlesztés egy abortuszinterjú apropóján

A nem kívánt terhesség megszakításának etikai irodalma könyvtárnyi, itt azonban nem vállalkozunk e kérdés körüljárására. Amit most be szeretnénk mutatni, az az, hogy egy társadalom a súlyosabb dilemmáinak megoldásához csak szakmai, etikai és társadalmi vitákon keresztül juthat el. 2019.08.05.

Sorozat és országimázs

1978 az amerikai televíziózás történetében jelentős év. A CBS televízió ebben az évben kezdte el vetíteni a Dallas című sorozatot. Az olajvállalkozó Ewing család életéről szóló sorozatot a rendszerváltás után leadták Magyarországon is, bedobva a piacgazdasággal éppen barátkozó közönséget a filmbéli gátlástalan texasi-amerikai vadkapitalizmus mélyvízébe. Paár Ádám blogbejegyzése. 2019.07.24.

A német–francia tengely az európai politikában

Köztudott, hogy a német–francia tengely az Európai Unió „motorja”, ám létrejötte, a felek ezt kísérő vitái az európai integrációról kevésbé ismertek. Milyen Európát akartak-akarnak a németek és a franciák, és melyikük milyen sikerrel valósította meg európai színtéren az elképzeléseit? 2019. 07. 17.

Politikai szocializáció és állampolgári nevelés

A közhiedelemmel ellentétben a magyar fiatalok képesek a politikai aktivitásra, ha úgy látják, érdekeik sérülnek. De vajon valóban felnőttek a politikához, a demokráciához? Választ kapunk e kérdésre, ha tüzetesebb vizsgálat alá vesszük a sokszor méltatlanul alulértékelt politikai szocializáció és állampolgári nevelés sorsának alakulását hazánkban. 2019. 06. 17. 

A svéd modell múltja és jelene

Ha volt Európában olyan párt, amelyet többször eltemettek, az a Svédországi Szociáldemokrata Párt volt. A párt mégis újjászületett és megerősödött. A Svéd Szociáldemokrata Párt sikeresen adaptálta a svéd rendszert a megváltozott külső kihívásokhoz. Paár Ádám a svéd jóléti modell kialakulását vizsgálta két részben a Mandineren. 2019.05.29.

Variációk demokráciaféltésre

Az európai parlamenti választást mind az euroszkeptikus, mind az integrációpárti felek igyekeznek sorsfordító jelentőségűként pozicionálni. Teszik ezt azzal a narratívával, hogy a választások referendumként szolgálnak az európai projekt jövőbeli irányát illetően. Csakhogy látszólag ugyanazon fogalom védelmében lépnek fel, mégpedig a demokrácia nevében. Lakatos Júlia tanulmánya az Ellensúly magazinban. 2019.05.12.



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.