1. A spekulációs ész

    Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.

  2. Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út

    Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.

  3. Szövetségesek vagy ellenfelek

    A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Manineren megjelent hosszú elemzésében.

  4. Méltányosság Szalon - Június 14

    Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ politológiai-kulturális eseménysorozata! Június 14-én, csütörtökön ismét Méltányosság Szalon, amelynek vendégei: Böröcz József szociológus, Rudolf Péter színművész és Szirtes Edina Mókus. Az est házigazdája: Szombathy Pál.

  5. Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus

    A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.

  6. A magyar öngyűlölet

    Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.

  7. A Méltányosság és a választások

    A Méltányosság elemzői - Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin - a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!

  8. Félelem a migrációtól

    Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  9. Európa és a sebességek

    Sokáig úgy látszott, hogy az 1990-ben demokratizálódó kelet-közép-európai országok harmonikusan illeszkednek a régi demokráciákhoz és az Európai Unió nem csak egyre tágabb lesz, de teljesen egységes is. De vajon mit tudott kezdeni Európa az egyes régiók közötti történelmi egyenlőtlenségekkel? Csizmadia Ervin a többsebességes EU-ról a Mandineren.

A Sargentini-jelentés és ami mögötte van

A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.

Kamerával a tabuk ellen

Svédországról sokaknak a jóléti, a nyitott és toleráns társadalom jut eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy a svéd filmvilág nagyon sokat foglalkozott a saját társadalmuk önvizsgálatával és annak tabujaival, valamint a perfirérián rekedt rétegekkel. Ennek fényében pedig egészen más kép rajzolódik ki a svédekről! Paár Ádám írása.

Egyenlőbbek az egyenlőknél

Rajnai Gergely a pártvezetők szerepéről írt legújabb blogbejegyzésében, a Jobbikban és az LMP-ben tapasztalt változásokról. Vajon az erős pártelnök vagy az erős pártelnökség a jó irány? Vagy egyik sem?

Váltógazdálkodás nélkül

A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n

A politikai tanulóképesség

A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.

A külső erőtérről

Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban. 2018.03.22.



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.