1. Az Európa-Magyarország nexus

    Manapság nem jó a nemzetközi sajtója Magyarországnak. De nagyon sokszor volt már ilyen a magyar politikatörténetben. Bármilyen furcsa: kivételnek a késő Kádár-rendszer és – ami korántsem furcsa – a demokratikus periódus első tizenöt éve tekinthető, amikor is külföldről a magyar politika jó visszajelzéseket kapott. Vajon miért alakul ki Magyarországot illetően a dominánsan negatív megközelítés? Csizmadia Ervin esszéje a Magyar Nemeztben.

  2. Előválasztás a Méltányosság szemével (2013-2019)

    Az MPK az elsők között kezdett el beszélni az előválasztás témájáról 2013-ban. Számos cikkben és állásfoglalásban mondtuk el véleményünket – igaz, álmunkban sem gondoltuk, hogy előbb csapnak össze főpolgármester-, mint miniszterelnök-jelöltek. Így láttuk mi az elmúlt hat évben. 2019.06.26.

  3. Összekötő politikai határok

    Azzal a közkeletű nézettel szemben, hogy a vallott nézeteink elválasztanak egymástól, inkább arról beszélhetünk, hogy a világosan megfogalmazott nézetek segítenek a határok tisztázásában, s így a határok összekötnek. Csizmadia Ervin a Mandineren írott cikkében Gilbert K. Chesterton nézeteit alkalmazza a mai magyar politikára. 2019.06.21.

  4. Követési távolság

    Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ Követési távolság című, új elektronikus kötete, mely az Európa-kép alakulását vizsgálja a nyilvánosság öt szegmensében. A publikáció bemutatóját követően Dobrev Klára és Orbán Balázs vitázott Magyarország EU-s helyzetéről. A rendezvényünkről képes és videós beszámolók is készültek.

  5. EP választások 2019

    Május 26-án és azt követően a Méltányosság több elemzője is értékeli az eseményeket. Vasárnap este 19:00-tól Csizmadia Ervin az Inforádió élő választási közvetítésének vendége lesz, Lakatos Júlia pedig szintén 19:00-tól a Euronews választási műsorának szakértője lesz. 27-én hétfőn 17:00-tól Lakatos Júlia a hvg.hu Fülke című podcastjében összegzi az eredményeket. 2019.05.26.

  6. Populista demokrácia, vagy populáris ellenzékiség?

    Magyarország ma demokrácia, de nem liberális demokrácia. Az Orbán-kormány hatalomgyakorlása leginkább populista demokráciaként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a demokratikus elemeket igyekszik előtérbe helyezni. Hogyan lehet értelmezni ezt a hibrid rendszert és mi a teendője az ellenzéknek ilyen közegben? Az Alfahír nagyinterjúja Lakatos Júliával.

  7. Magyarország 15 éve az Európai Unióban

    Az Európai Uniós csatalakozás 15. évfordulója alkalmából egy helyen hozzáférhetővé tesszük cégünk munkatársainak az EU témakörében történt publikációit. 2019.05.01

  8. Széchenyi, Kossuth és a ma

    A korai Kádár-rendszerben Kossuth, a Kádár-rendszer virágkorában Széchenyi volt az ikon, hogy aztán a rendszerváltás után (szinte minden történelmi alakunkkal együtt) eltűnjenek. Pedig vitájuk tartogat érdekességeket a ma felől nézve is. Réz Mihály, a dualizmusban sokat írt Széchenyiről, akit a „számító” politika képviselőjének tekintett, szemben Kossuth-tal, aki az érzelmi politika követője. Csizmadia Ervin írása.

  9. Európa egykor és ma

    Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

  10. Az európai és magyar baloldal helyzete

    Jelenleg az Európai Unió 28 országából már csak öt országot vezet szociáldemokrata kormányfő, miközben az 1990-es végén az európai országok többségében még a baloldal kormányzott. Intézetünk tanulmánya az európai és a magyar balközép pártok visszaszorulásának mélyebb okait tárja fel. Bemutatjuk, hogy a szociáldemokrácia válságának fő oka, hogy nem tudott megfelelő politikai válaszokat adni a 2000–2010-es évek kihívásaira.

  11. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  12. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

A cselekvés exportja

Tombol a nyár, ami a politikában uborkaszezont jelent. Magyarországon azonban nem szabadságolhatják magukat a politikusok, mert a közelgő önkormányzati választásokra is fel kell készülniük. Rajnai Gergely blogbejegyzése a kormány és ellenzéki oldal hasonló problémáiról. 2019.07.15.

A politika tektonikus mozgásai

Megdöbbentette a geológusokat a kaliforniai ikerföldrengé... Mintha a politikában is valami ilyesmit tapasztalnánk. Szokatlan mozgásokat, amelyekről nem vagyunk biztosak, hogy normálisak-e, avagy valami egészen újnak a hírnökei. Lakatos Júlia blogbejegyzése. 2019.07.08.

Politikai szocializáció és állampolgári nevelés

A közhiedelemmel ellentétben a magyar fiatalok képesek a politikai aktivitásra, ha úgy látják, érdekeik sérülnek. De vajon valóban felnőttek a politikához, a demokráciához? Választ kapunk e kérdésre, ha tüzetesebb vizsgálat alá vesszük a sokszor méltatlanul alulértékelt politikai szocializáció és állampolgári nevelés sorsának alakulását hazánkban. 2019. 06. 17. 

A svéd modell múltja és jelene

Ha volt Európában olyan párt, amelyet többször eltemettek, az a Svédországi Szociáldemokrata Párt volt. A párt mégis újjászületett és megerősödött. A Svéd Szociáldemokrata Párt sikeresen adaptálta a svéd rendszert a megváltozott külső kihívásokhoz. Paár Ádám a svéd jóléti modell kialakulását vizsgálta két részben a Mandineren. 2019.05.29.

Variációk demokráciaféltésre

Az európai parlamenti választást mind az euroszkeptikus, mind az integrációpárti felek igyekeznek sorsfordító jelentőségűként pozicionálni. Teszik ezt azzal a narratívával, hogy a választások referendumként szolgálnak az európai projekt jövőbeli irányát illetően. Csakhogy látszólag ugyanazon fogalom védelmében lépnek fel, mégpedig a demokrácia nevében. Lakatos Júlia tanulmánya az Ellensúly magazinban. 2019.05.12.

Politikai vezetés Európában

Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik. Itt az ideje megvizsgálni, hogy Európa politikai elitje mit ért politikai vezetés alatt, és ez hogyan viszonyul a magyar fölfogáshoz. 2019. 04. 12.



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.