1. Össznépi frusztráció

    A szembenállás a politika éltetője de mára ez már elég elviselhetetlen mértékű. Ennek egyik oka, hogy a választások ma nem teremtenek erős többségeket. Ahol pedig erősek a többségek (mint Magyarországon), ott abból van a baj. Mindenesetre mindenki frusztrált; az is, aki nyer, s az is, aki veszít. Csizmadia Ervin elemzése a Figyelőben. 2016.07.28.

  2. Az informális hatalomról

    Ahhoz képest, hogy a körülöttünk lévő világ milyen gyorsan alakul át, meglepő, hogy a fogalmaink sokszor nem követik a változásokat. Például nemigen elemezzük a politika körüli informális szerveződéseket. Politológiai értelemben pedig az informális befolyás a döntéshozatal része. Kár összeesküvés-elméletről beszélni ott, ahol nem erről, hanem informális befolyásról van szó. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  3. Komolyan véve Fukuyamát

    Az elmúlt két és fél évtizedben a magyar közéletben Fukuyma híres mondatát („vége a történelemnek”) körülbelül annyit idézték, mint Bibó híres mondatát („demokratának lenni annyi, mint nem félni”). Önmagában egyik se sokat mond. Viszont 27 évvel születése után érdemes megnézni, mit is tartalmaz Fukuyama híres elmélete, és melyek a ma is hasznosítható tanulságai. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  4. Populizmus - kihívás vagy métely?

    Az amerikai előválasztás és a Brexit rámutatott arra, hogy a mérvadó nyugati elit nem kezelte a helyén a populizmus jelenségét, rendre rosszul méri föl a helyzetet, és nem képes megfelelő válaszokat felkínálni. A liberális demokrácia sorsa a két ponton fog eldőlni: képes lesz-e az a nyugati szellemi bázis kihordani a megfelelő elméleti válaszokat; illetve a mérsékelt hatalmi elit képes lesz-e emelni a tétet, és a gyakorlatra adaptálni azokat.

  5. Egymástól tanulni?

    Van-e remény a politikában tanulni egymástól? Vagy egymás mellett elfutó, külön világokban élünk, amelyeknek semmi közük egymáshoz? És ha van tanulnivaló, akkor micsoda? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban2016.06.24.

  6. A kohézió ereje

    Nem feltétlen csak a futball teremthet kohéziót, hanem sok minden más is. Magyarországon történetesen több, mint negyed évszázad alatt nem jutottunk sokkal közelebb e talányos, de nagyon fontos fogalom megértéséhez. A labdarúgó EB nagyon jó alkalom, hogy ezen az is elgondolkodjon, aki még soha nem tette. A Méltányosság nem úgy hirtelenjében, hanem 9 éve beszél a társadalmi kohézió erejéről. Csizmadia Ervin írása.

  7. Törésvonalak: hol és mi?

    A politikai elemzők rég óta hadakoznak annak megállapításával, hogy manapság hol húzódnak a törésvonalak. A bal-jobb skáláról sokszor leírtuk már, hogy nem feltétlen működőképes, és hasonlóan vagyunk liberális-konzervatív törésvonallal is. De akkor van magyarázat? Csizmadia Ervin szerint igen. 2016.06.06.

  8. A két politikustípusról

    Ha végigtekintünk a politikusok mezőnyén, azt látjuk, hogy meglehetősen kevés a hagyományos értelemben vett (például vezetői erényekkel rendelkező) politikus, s a politikus legtöbbje inkább a menedzselő típushoz tartozik. Elemzésünkben igyekszünk alaposabban megvizsgálni, miért alakult ki a helyzet, és az írás végén arra is kitérünk, hogy az ellenzék talán azért sem tud előbbre lépni, mert irtózik a politikai vezetéstől.

  9. Kerekasztal-beszélgetés a liberalizmusról

    A Mozsár presszóban, nagy számú közönség előtt került sor a Méltányosság által szervezett kerekasztal-beszélgetésre. A kerekasztal előzménye az ez év januárja és márciusában, a Magyar Nemzetben zajló liberalizmus-vita, amelynek négy résztvevője volt a mostani kerekasztal vendége is.

Nők a politikában

Zimbardo nem rég írt egy könyvet a férfiak társadalomból való kiszorulásáról „Nincs kapcsolat” címmel. Sok vitát generálhat, de annyi biztos, hogy ideje leszámolni egy illúzióval, mégpedig azzal, hogy a női vezetők pusztán azért mert nők sokkal jobbak. Zsolt Péter a most érzékelhető női politikusok gyarapodásáról, és az ezzel kapcsolatos hamis illúziókról írt a 24.hu-n. 2016.07.27.

A maffia-hálózat motorja

Maffia és politika. Két világ, amelyek között megannyi átfedés, intrika és rejtély lapul, melyekre általában utólag derül csak fény. Létezhet-e egyik a másik nélkül, netán ki-kit szolgál ebben a kusza rendszerben? Új elemzésünkben a maffiafilmek klasszikus darabját, a Keresztapát hálózatelméleti szempontból elemezzük. 2016.07.23.

A fekete populizmus

Ha volt olyan mozgalom az USA történetében, amely összefoghatta volna a fehér és fekete dolgozókat, az a 19. század végi populizmus volt. Ám a populisták sem voltak elég bátrak - főleg Délen - a faji egyenlőséget támogatni. Paár Ádám erről írt a Népszabadságban, kiemelve, hogy a populizmus programja, ellentétben azzal, amit ma gondolunk erről, egy baloldali demokrata program volt. 2016.07.19.

Politika és etika

A politika, mely más néven a hatalomszerzés művészete manapság nem ideológiával meg programtervekkel harcol, hanem a riválissal szemben korrupciós váddal. A demokrácia az, ahol a korrupció nem következmények nélküli. Nálunk azonban hiába. Zsolt Péter ezen összefüggések médiaetikai vonatkozásait értékeli a 24.hu hasábjain. 2016.07.12.

A „Nagy Háború” a filmvásznon I.

Az olyan zárt (kényszer)közösségek, mint a hadsereg, a börtön vagy az elmegyógyintézet, mindig foglalkoztatták a filmesek fantáziáját. Sorozatunk következő részeiben a hadseregek belső életét bemutató filmeket elemezzük. Először az I. világháborúról szóló filmekről írunk, nem feledkezve meg arról, hogy most emlékezünk a „Nagy Háború” harmadik évére. 2016.07.12.

Az elszabadult Django

Egy francia filozófus 15 évvel ezelőtt azt írta, hogy az univerzalizmus háttérében minden más érték illegalitásba vonul. A Brexit kapcsán, de attól függetlenül látjuk, hogy az illegalitásba vonult értékek, identitások, attitűdök nagy lendülettel előtörnek újra. Mindez teljesen új elemzői magatartásra késztethet minket. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.07.06.

Pozitív nacionalizmus?

Európa jó ideje terhes, meghaladott történelmi konstrukcióknak tartja a nemzetállamokat. A növekvő nacionalizmus csak alátámasztani látszik ezt a tételt. Holott a fennálló konfliktust javarészt maga az unió teremtette azáltal, hogy már a kezdetektől igyekezte kiszorítani a nemzetállamok gondolatát a szalonképes mainstream elvek köréből. Lakatos Júlia írása a Magyar Nemzetben. 2016.06.22.

A baloldal dilemmái

Nemsokára kongresszust tart a magyar baloldal vezető erejének számító MSZP. Nem hagyományos esélylatolgatásra vállalkozunk, hanem három nagy formátumú külföldi politikus egy-egy mondatát ajánljuk a megújulást kereső baloldaliak figyelmébe. Csizmadia Ervin írása a Dinamó blogon. 2016.06.17.



Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.



Videóbox