1. A spekulációs ész

    Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.

  2. Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út

    Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.

  3. Szövetségesek vagy ellenfelek

    A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Manineren megjelent hosszú elemzésében.

  4. Méltányosság Szalon - Június 14

    Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ politológiai-kulturális eseménysorozata! Június 14-én, csütörtökön ismét Méltányosság Szalon, amelynek vendégei: Böröcz József szociológus, Rudolf Péter színművész és Szirtes Edina Mókus. Az est házigazdája: Szombathy Pál.

  5. Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus

    A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.

  6. A magyar öngyűlölet

    Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.

  7. A Méltányosság és a választások

    A Méltányosság elemzői - Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin - a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!

  8. Félelem a migrációtól

    Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  9. Európa és a sebességek

    Sokáig úgy látszott, hogy az 1990-ben demokratizálódó kelet-közép-európai országok harmonikusan illeszkednek a régi demokráciákhoz és az Európai Unió nem csak egyre tágabb lesz, de teljesen egységes is. De vajon mit tudott kezdeni Európa az egyes régiók közötti történelmi egyenlőtlenségekkel? Csizmadia Ervin a többsebességes EU-ról a Mandineren.

  10. A magyar politikai fejlődés könyv elő- és utóélete

    Csizmadia Ervin könyve 2017 december elején jelent meg. Az óta a szerző számos interjúd adott, hosszabb-rövidebb cikket írt a könyvhöz kapcsolódóan, és néhányan már recenzálták is a publikációt. Itt található a könyvvel kapcsolatos összes médiamegjelenés. 2018.02.08.

  11. Mind elégtelen

    Sokan elmondták már, hogy sem a bal-jobb, sem a konzervatív-liberális felosztás nem fedi le a mai politikai valóságot. De ha nem ezek az ellentétpárok, akkor milyenek jellemzik a mai politikát. Csizmadia Ervin egy lehetséges új megközelítést ad. 2018.02.02.

  12. A diktatúra mint narratíva

    Vajon jó opció-e az ellenzék számára, ha az Orbán-rendszert diktatúrának tekinti? Európai példák azt mutatják, hogy sokszor erre a retorikára a közönség nem eléggé fogékony. Nagy-Britanniában majdnem 20 év kellett ahhoz a korabeli ellenzéknek, hogy ezt belássa. De mi van ma? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

  13. Sebtapasz-kultúra

    A magyar politikai fejlődésben valamiért mindig megjelennek a Gulliver- és a törpe pártok. Ezek egymás melletti küzdelme leontja a közhangulatot, de valamilyen stabilitást a kolosszus-pártok mindig hoznak. De hogy jön mindehhez Beethoven? Csizmadia Ervin elemzése a „mások életéről” és a magyar politika tartós trendjeiről. 2018.01.11.

Váltógazdálkodás nélkül

A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n

Háború vagy béke

Az ellenzéki politikusoknak két különböző igényű választói réteghez kell szólniuk: jelenlegi választóik megkövetelik a harcos, kemény szólamokat, új voksok begyűjtéséhez viszont fontos, hogy megmutassák, értik, hogy a jelenlegi kormány aktív és passzív támogatói mit éreznek. De miért? Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Ki a cápa?

Milyen szélesre vessük hálónkat, amikor az Európai Unióról (vagy bármiről) beszélünk? Elég-e azt mondani, hogy vannak renitens országok az unión belül, s ezzel le is rendeztük a demokráciák, illetve az EU kihívásait? Vagy regionális szinten elemezzük a kérdést? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

A politikai tanulóképesség

A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.

A külső erőtérről

Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban. 2018.03.22.

Angol puha erő

Nagy-Britannia kiválása komoly változásokat jelent az Európai Unióban. Az amerikai és angol szakértők egy jelentős része azonban korántsem fogja föl olyan tragikusként Nagy-Britanniára nézve a Brexitet, mint ahogyan az Európai Unió vezetői. Működik olyan agytröszt is, amely esélyt lát a Brexitben London számára: az angloszférához való visszatérést. Paár Ádám írása. 2018.03.21.

Európai intellektusok - Ivan Krastev

Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül. 2018.03.19.

Politikai brandépítők

A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.



Víz(ió)választó - blogsorozat

A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.