1. Joe bácsi és Józsi bácsi

    A nyugati fejlődés tipikus figurája Joe bácsi, a magyaré Józsi bácsi. Mi a különbség közöttük? És mit jelent ma a globalizáció és a nemzetállam közötti vita? Van-e esélye koncepciót alkotni az ellenzéknek? S miért olvassunk falfirkákat? Csizmadia Ervin interjúja a Magyar Nemzet onlinenak. 2017.10.25.

  2. Program vagy szervezet

    A kormányoldal folytatja – ez a programja. Tréfás módon az ellenzék is folytatja: program helyett szervezeti kérdésekkel van elfoglalva. Mindez szükségszerű. A magyar ellenzék sokpárti; sok párt közös program elfogadására nem alkalmas. Az ellenzéki pártok közötti küzdelem van annyira érdekes, mint a kormány és az ellenzék közötti. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

  3. A politikai elemzés támaszai

    A politológus munkáját nem csak aktuális hírek segítik, hanem politikaelméleti és –történeti művek is. A Lánchídrádió: Karakter – embert könyvéről című műsorában Csizmadia Ervin a számára fontos olvasmányokról beszélt, kiemelve, hogy ezek sokszor nem csak tartalmukkal, de szerkezetükkel, felépítésükkel, stílusokkal is hatnak. 2017.08.31.

  4. Értjük-e magunkat?

    A politikát érteni és elbeszélni nyelvezeteken, narratívákon keresztül lehet. 1990 után – szinte a legutóbbi időkig a tranzitológia és a konszolidológia volt a legelterjedtebb nyelvezet. Mostanra azonban ezekkel nem tudjuk megmagyarázni mindazt, ami körülöttünk és velünk történik. A magyar ellenzék legfőbb problémája is az, hogy nyelvezetével korlátozott valóságmagyarázatra képes. Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben.

  5. Függetlenség és „függőség”

    Az Ingrity Lab elemzőcég szokatlan nyíltsággal jelentette be, hogy mostantól az LMP háttérszervezeteként tevékenykedik. Vajon hogyan állunk Magyarországon az elemzői függetlenséggel, illetve az elkötelezettséggel? A nemzetközi példákat követne azt mondhatjuk: létezik a világon mindenütt elkötelezett, pártos elemzés. Ettől nem megijedni kell, hanem transzparenssé tenni. Csizmadia Ervin írása.

  6. Trendsetter-e Orbán?

    Az elmúlt években a magyar miniszterelnökről két végletes kép fogalmazódott meg. Egy múltba révedő, idejétmúlt zsarnok, akivel szemben egyre növekedni fog a társadalmi ellenállás; a másik szerint egy jó politikai érzékkel rendelkező, a nagy tendenciákat reálisan tanulmányozó, sőt trend-formáló politikus. vajon melyik áll közelebb a valósághoz? Csizmadia Ervin nagyinterjúja a Magyar Nemzetben.

  7. A Méltányosság új könyve

    Megjelent a Méltányosság új könyve: A történelem fortélya. A kötetben az MPK munkatársainak kilenc tanulmánya olvasható a magyar rendszerváltás óta eltelt 27 évről. A könyvet a L’Harmattan kiadó könyvesboltjában (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16), illetve a kiadó webshopjában lehet megvásárolni. 2017.07.10.

  8. Méltányosság Szalon

    Amennyiben nem tudott személyesen részt venni a Méltányosság első Szalonján, úgy itt megtalálhatja a rendezvénnyel és "A történelem fortélya" c. könyvkiadványukkal kapcsolatos médiaszerepléseinket. Találkozzunk a következő alkalmunkon! 2017.06.22.

  9. Tízéves a Méltányosság!

    A Méltányosság idén tízéves! Születésnapunkra nagy meglepetést tervezünk: a Méltányosság Szalont! Egy különleges kulturális program zenével, színházzal, és természetesen beszélgetésekkel fontos társadalmi kérdésekről. Az első Méltányosság Szalonra 2017. június 21-én, 18:00 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban kerül sor. Kattints a további részletekért!

Soros mint szelep?

Orbán Viktor belpolitikai ellenfél híján külső „ellenzékével” száll harcba az ország, és ezáltal saját pozíciója védelmében. De milyen megfontolás áll amögött, hogy hol a menekülteknek, hol Brüsszelnek, hol a nemzetközi pénzvilág nagyjainak üzen hadat? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben írt a külső ellenség pszichológiájáról. 2017.11.05.

 

Kell-e program?

A politikai programokról vallott elképzeléseink alapvetően átalakultak az elmúlt évtizedekben. Számít-e a választói döntésekben, hogy egy pártnak van e programja? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.10.26.

Szeparatizmus, avagy a történelem visszatér?

Katalónia kiválásának lehetősége kapcsán írunk a történelem visszatéréséről. Állításunk szerint a szeparatizmusok új évszázada kezdődhet el, de ennek előnye is lehet: a politikai cselekvés visszatérése. Paár Ádám írása. 2017.10.13.

Populizmus és turizmus

Mi köti össze Mussolinit, a velencei agglegénymaffiát és a tömegturizmust? Miként befolyásolják a turizmus negatív kísérőjelenségei a rendszerellenes mozgalmakat? Paár Ádám a Magyar Nemzet szeptember 12-i számában a turistaellenes mozgalmakról írt. 2017.09.18,

Orbán függési rendszere

A Magyar Nemzet napilapban megjelent cikkében Nagy Attila Tibor megállapította: Orbán Viktor egy meglehetősen rafinált függőségi rendszert hozott létre. Ez ellen a leegyszerűsítő, aktuálpolitikai karakterű kritikák nem sokat használnak. 2017.09.10.

Szelídíthető populizmus

Egyre többen érvelnek avval, hogy a baloldal megújulása csakis akkor valósítható meg, ha átveszik az ellenfél populista módszereit. Csakhogy nem az a kérdés, hogy lehet-e, kell-e baloldali populizmus, hanem, hogy a baloldal képes-e a XXI. században tartalommal megtölteni azt a funkciót, amire eredetileg létrejött. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.09.17.



Rossz alternatíva?

Új szereplő jelent meg a Bundestag-ban: az Alternatíva Németországnak nevű párt. Sokan szélsőjobboldalinak tekintik, holott inkább a jobboldali populista jelző alkalmazható. Az Alternatíva Németországnak programja nem tartalmaz szélsőjobboldali elemeket, ugyanakkor a politikai cselekvést kívánja visszahozni a német közéletbe. Paár Ádám írása. 2017.09.30.