1. Az elhitetés momentuma

    A kormány–ellenzék viadalt sohasem az dönti el, kinek van igaza, hanem az, ki tudja jobban elhitetni, amit ő igaznak vél. Az Orbán-kormány évek óta monopolhelyzetben van igazságai elhitetése tekintetében – legalábbis erről szólnak a közvélemény-kutatások. A Momentum mozgalom aláírásgyűjtésével azt bizonyította, hogy nem csak a kormány rendelkezik elhitető erővel. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  2. Az „István, a király” modell

    Manapság a globalizáció és a nemzetállam hívei egyaránt nagyon hevesek és ellenfeleiket nagy kritikával illetik. Miközben persze meg vannak győződve saját igazukról. Az István, a királyban is mindenki a maga jó szándékát hangsúlyozza, aztán a végkifejlet mégis valami nagy rossz lesz. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.

  3. Stagnálás vagy felemelkedés

    „Nem az a lényeg, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral” – írja egy helyütt Bibó István. És valóban nem az a lényeg. Ahogy most kinéz a világ, mindenütt széthúzás. Ámde miért tudnak a hozzánk hasonlóan széthúzó népek mégis emelkedni? És Magyarország miért nem? Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben, a Kiegyezés 150 éves évfordulója kapcsán elmélkedik erről s a rendszerváltás utáni negyedszázadról is.

  4. Populizmus – vagy mi is?

    Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

  5. Miniszterelnök-jelölt vitát!

    A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban elsőként állt elő az előválasztás javaslatával. Az óta is úgy gondoljuk: nemcsak, hogy szükség van, de a baloldal létérdeke! Nem mindegy azonban, mi áll az előválasztás centrumában. A Méltányosság szerint egyértelműen a legszélesebb nyilvánosság előtt lebonyolított, akár több fordulós miniszterelnök-jelölti vita.

  6. Felejtsék el Orbán Viktort

    A Republikon Intézet Előválasztás - Történet, Érvek, és Ellenérvek című kötetében Lakatos Júlia a Méltányosság álláspontját bemutató fejezetében arról írt, hogy az előválasztás első sorban nem Orbán Viktor legyőzését szolgálja, hanem a baloldal megújulását elősegítő innováció. Testületi állásfoglalásunk mellett intézetünk részletes álláspontja itt olvasható. 2017.01.16.

  7. A társadalom fontossága

    A mai társadalmak összetartartását illetően a politikai elitek nagy gondban vannak.  Az a fajta társadalmi összetartó erő, kohézió, amely természetes volt az ötvenes és a nyolcvanas évek között, ma már csak foltokban létezik, s igazából semmi új nem lépett a helyébe. De mi jöhetne? Csizmadia Ervin írása a 168 órában. 2017.01.09.

  8. Hétköznapi demokratizálás

    Anthony Giddens egy évtizede írta azt Ön jön, Mr. Brown című könyvében, hogy a demokrácia először hatol az életünkbe. Első ránézésre meglepő kijelentés, amikor a demokrácia a világ számos pontján több évszázada létezik. De vajon hogy értette? S mi a helyzet nálunk? Csizmadia Ervin írása. 2017.01.05.

  9. A tanító válság

    Az akut migrációs válságesemények mellett kevesebb figyelem jut arra, hogyan változott meg az elmúlt fél évtizedben Európa társadalmainak belső helyzete. A jóléti állam még együtt hozta a jó oktatást és a demokratikus állampolgári közösséget, ám azóta szinte minden szétrepedt. De a válságok haszna éppen az, hogy tanulni lehet belőlük. Csizmadia Ervin írása a Figyelő-ben. 2016.12.23.

  10. Van-e magyar alkat?

    A magyar társadalom aktivitása meglehetősen csekély, szervezettsége elmarad a nyugati társadalmakétól. Ugyanakkor individualizmusa nagyon kifejlett. Csizmadia Ervin írásában Babits Mihály 1939-es: A magyar jellemről című írását alapul véve tekinti át a magyar társadalom számos jellegzetességét, s arra jut, hogy Babits jó néhány dolgot elég időt állóan észlelt. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikke.

  11. Demokratikus leukémia?

    A nemzetállam korában az elitek szabályokat kínáltak a népnek. Elit legyen a talpán, amely a mai, globalizált világban követhető szabályokat tud kínálni. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben nem is szabályokat, hanem például jogokat kínált fel az elit. Csizmadia Ervin a 24.hu hasábjain. 2016.11.29.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

A dulakodástól a kormányzásig

A mai magyar bal-liberális ellenzék két alapbaját fogalmazza meg Tony Blair és Apponyi Albert. Blair felhívja a figyelmet arra, hogy kormányképesnek kell látszani, Apponyi pedig arra, hogy nem célszerű sablon-politikát folytatni. Az ellenzék egy teendőjét pedig Csizmadia Ervin fogalmazza meg a mandiner-hu-n. 2017.02.08.

Elkoptatás

A Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Attila Tibor bemutatja, Orbán Viktor miként használja fel maga céljaira párton belüli potenciális riválisait, például Lázár Jánost vagy Rogán Antalt. 2017.02.07.

Politika és szobrok

Régóta foglalkozunk már az emlékezetkultúra problémájával. Amiben osztoznak a különböző beállítódású magyarok, hogy úgy vágynak az elegánsabb emlékezetpolitikára, mint valami falat kenyérre. A másik szimbólumai iránti elnéző magatartás sosem volt erénye a mi kultúránknak. Zsolt Péter írása a 24.hu hasábjain! 2017.02.05.

A spontaneitás dicsérete

Mi köti össze a Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András, Robert Kennedy és George C. Wallace személyét? Hogyan ne rontsuk el a személyiséget? Joe Klein könyve az „elveszett politikáról” és a politikai tanácsadás-ipar egyéniséget torzító hatásáról, a politikusi bátorság kilúgozásáról hasznos olvasmány lehet a politikusok számára. Paár Ádám írása. 2017.02.04.

A hatalom és a civilek

Zsolt Péter keresett egy pszichológiai magyarázatot a civil-kormány konfliktusra, ez pedig a segítés elfogadásának nehézsége. Szerinte a lekötelezettség posztkommunista kultúrájából kell eljutnunk az egymást partnernek tekintő kultúrába. Az írás a 24.hu-n olvasható, kattints a részletekért! 2017.01.29.

Munkásforradalom a vétokrácia ellen?

Donald Trump megválasztása óta sokan találgatják, mi okozta a politikai eliteken kívülről jövő jelölt sikerét. Francis Fukuyama a Prospect magazinban megjelent 2016 decemberi írásában a szövetségi kormányzat érdekcsoportok általi foglyul ejtésével és a vétokráciával magyarázza a jelenséget. Paár Ádám elemzése! 2017.01.25.

Mégis kinek az elnöke?

Mi sem mutatja jobban, hogy a szerencse forgandó, mint hogy Amerikában a jobboldali internetes humor egyik gyöngyszeme jelenleg a „Kibírtam Obamát, Te is ki fogod bírni Trumpot" bonmot. Mindez mit mond az amerikai társadalomról? Lakatos Júlia írása a Figyelőben Donald Trump beiktatásáról. 2017.01.24.



Centrum és periféria?

Pár évtizeddel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett Wallerstein elmélete, illetve Szűcs Jenő könyve. Érdemes ma újraolvasni őket. Voltaképp hány Európa van, s hol helyezkedik el Magyarország? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.01.17.