1. Populista demokrácia, vagy populáris ellenzékiség?

    Magyarország ma demokrácia, de nem liberális demokrácia. Az Orbán-kormány hatalomgyakorlása leginkább populista demokráciaként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a demokratikus elemeket igyekszik előtérbe helyezni. Hogyan lehet értelmezni ezt a hibrid rendszert és mi a teendője az ellenzéknek ilyen közegben? Az Alfahír nagyinterjúja Lakatos Júliával.

  2. A demokráciák két elfajulása

    Bármennyire is kiegyensúlyozott rendszerek a demokráciák, időről időre egyensúlytalanság lép fel két fő alkotóelemük (a liberalizmus és a demokrácia) között. Sokat tudunk arról, mi van, ha a demokratikus elem őrli fel a liberalizmust. De kevesebbet arról, milyen az, amikor a liberalizmus akarja visszanyomni a demokráciát. Csizmadia Ervin fontos alapmunkákat hoz szóba. 2019.05.13.

  3. Magyarország 15 éve az Európai Unióban

    Az Európai Uniós csatalakozás 15. évfordulója alkalmából egy helyen hozzáférhetővé tesszük cégünk munkatársainak az EU témakörében történt publikációit. 2019.05.01

  4. Széchenyi, Kossuth és a ma

    A korai Kádár-rendszerben Kossuth, a Kádár-rendszer virágkorában Széchenyi volt az ikon, hogy aztán a rendszerváltás után (szinte minden történelmi alakunkkal együtt) eltűnjenek. Pedig vitájuk tartogat érdekességeket a ma felől nézve is. Réz Mihály, a dualizmusban sokat írt Széchenyiről, akit a „számító” politika képviselőjének tekintett, szemben Kossuth-tal, aki az érzelmi politika követője. Csizmadia Ervin írása.

  5. Európa egykor és ma

    Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

  6. Az európai és magyar baloldal helyzete

    Jelenleg az Európai Unió 28 országából már csak öt országot vezet szociáldemokrata kormányfő, miközben az 1990-es végén az európai országok többségében még a baloldal kormányzott. Intézetünk tanulmánya az európai és a magyar balközép pártok visszaszorulásának mélyebb okait tárja fel. Bemutatjuk, hogy a szociáldemokrácia válságának fő oka, hogy nem tudott megfelelő politikai válaszokat adni a 2000–2010-es évek kihívásaira.

  7. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  8. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

A bukás

Nincs ember, aki nem azt mondaná, hogy a vasárnapi EP-választásnak minden eddiginél nagyobb tétje van. A mostani bukás vajon mennyiben befolyásolhatja majd a választást? Az biztos, hogy Ausztriában nagyon. És az Európai Unióban? És Magyarországon? Csizmadia Ervin gondolatai a Strache-botrány kapcsán. 2019.05.20.

Variációk demokráciaféltésre

Az európai parlamenti választást mind az euroszkeptikus, mind az integrációpárti felek igyekeznek sorsfordító jelentőségűként pozicionálni. Teszik ezt azzal a narratívával, hogy a választások referendumként szolgálnak az európai projekt jövőbeli irányát illetően. Csakhogy látszólag ugyanazon fogalom védelmében lépnek fel, mégpedig a demokrácia nevében. Lakatos Júlia tanulmánya az Ellensúly magazinban. 2019.05.12.

EP-választás egy német kisvárosban

Az európai parlamenti választás Németországban sem tartozik azon választások közé, amelyek fölcsigázzák az érdeklődést, hiába van szó Európa motorjáról! Paár Ádám személyes élményeit osztotta meg blogbejegyzésében, egy bajor kisvárosban járva megtapasztalta a választási kampányt. 2019.05.07.

Politikai vezetés Európában

Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik. Itt az ideje megvizsgálni, hogy Európa politikai elitje mit ért politikai vezetés alatt, és ez hogyan viszonyul a magyar fölfogáshoz. 2019. 04. 12.

A másik oldal megértése

Két 2019-ben komoly visszhangot kiváltott amerikai film elemzésére vállalkozunk. Az egyik az Alelnök, a másik a Zöldkönyv. Politológiai szempontból könnyű párhuzamot találni a két film között, s ami még érdekesebb, cikkünkben párhuzamokat találunk arra is, miért lehet nehéz ott is, nálunk is megfejteni a másik politikai tábor gondolkodását és tetteit: moralitást ugyanis csak a mieinknek tulajdonítunk. 2019. 03. 25.

Nagy események előtti diskurzusok

Ferenc pápa bejelentése, hogy 2019 júniusában Csíksomlyóra látogat, különböző diskurzusokat eredményezett a magyar nyilvánosságban. Ennek szeretnénk az alábbi írásban utánajárni, s ugyanakkor szembesítjük is ezeket a publicisztikákat, híreket az általunk ismert tényekkel.  2019. 02. 27.

Északi inspiráció a V4-ek jövőjéhez

A V4-eket gyakran a brüsszeli EU-s politikákkal szembeni regionális ellenpólusaként szokták aposztrofálni, közben észrevétlen marad, hogy a visegrádiak nem kevés inspirációt merítenek az egyik legsikeresebb regionális együttműködés, az Északi Tanács példájából. Elemzésünkben e két kooperáció hátterét, rendszerét és a V4-ek kilátásait mutatjuk be. 2019. 02. 17.

Tanulunk-e végre a leckéből?

Yuval Noah Harari izraeli történész munkássága mindenki számára megkerülhetetlen, aki érdeklődik az emberiség múltja és jövője iránt. Legújabb könyvében napjaink legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, így itt az ideje megvizsgálni, hogy mit tanulhatunk mi korunk egyik legbefolyásosabb, sajtóhírek szerint Orbán Viktor által is kedvelt-olvasott értelmiségijétől. 2019. 01. 17.



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.