1. Európa egykor és ma

    Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

  2. Van-e magyar természet?

    A Replika című folyóiratban Hadas Miklós vitaindítót írt, felelevenítve az 1939-es Mi a magyar? című kötetet. A vitaindítóhoz hozzászólások érkeztek, amelyeket Replikázás az "Esszé a magyarokról kapcsán címmel" közöl a folyóirat. A hozzászólók között van Csizmadia Ervin is, aki vitatja a vitaindító szerzőjének álláspontját.

  3. Az európai és magyar baloldal helyzete

    Jelenleg az Európai Unió 28 országából már csak öt országot vezet szociáldemokrata kormányfő, miközben az 1990-es végén az európai országok többségében még a baloldal kormányzott. Intézetünk tanulmánya az európai és a magyar balközép pártok visszaszorulásának mélyebb okait tárja fel. Bemutatjuk, hogy a szociáldemokrácia válságának fő oka, hogy nem tudott megfelelő politikai válaszokat adni a 2000–2010-es évek kihívásaira.

  4. Miért lett olyan?

    A mai Magyarország jelenlegi állapotát két módon közelíthetjük meg. Az első, ha a rendszerváltás kezdeteihez, és a korai demokráciához viszonyítjuk a mait. A második, ha a mai Magyarország állapotát egy nagyobb folyamatba helyezzük bele. Csizmadia Ervin ezt teszi az Ellensúly című folyóiratban megjelent tanulmányában.

  5. Nyugatos és nem nyugatos demokráciák

    Létezhet olyan demokrácia, amely eltér a hagyományos nyugati típusú liberális demokráciától? Egyáltalán lehetséges világszerte ugyanazt érteni bizonyos alapfogalmak alatt, vagy újra kellene gondolni mindazt amit a demokratizációról tudunk? 2019. 01. 13.

  6. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  7. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

Orbán, Gyurcsány – és a hiszekkettő

Azt már nagyon sokan leírták, hogy Orbán nélkül nincs Gyurcsány és vice versa. Azt azonban talán magunknak se magyaráztuk meg eddig, hogy mi az, ami kettőjükben – bármennyire is más platformon állnak – közös (s ezzel a világért sem akarom megbántani őket és híveiket). Vajon mit fejez ki ez a két politikus? Csizmadia Ervin blogbejegyzése. 2019.02.19.

Északi inspiráció a V4-ek jövőjéhez

A V4-eket gyakran a brüsszeli EU-s politikákkal szembeni regionális ellenpólusaként szokták aposztrofálni, közben észrevétlen marad, hogy a visegrádiak nem kevés inspirációt merítenek az egyik legsikeresebb regionális együttműködés, az Északi Tanács példájából. Elemzésünkben e két kooperáció hátterét, rendszerét és a V4-ek kilátásait mutatjuk be. 2019. 02. 17.

Rekviem egy vízióért

Kilenc évvel ezelőtt Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében fölvázolt egy víziót; nem hosszan, de nagyon hatásosan festette le egy alternatív Magyarország vízióját. Vajon közeledtünk vagy távolodtunk az elképzeléshez képest? Novák Zoltán blogbejegyzése. 2019.02.12.

Tanulunk-e végre a leckéből?

Yuval Noah Harari izraeli történész munkássága mindenki számára megkerülhetetlen, aki érdeklődik az emberiség múltja és jövője iránt. Legújabb könyvében napjaink legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, így itt az ideje megvizsgálni, hogy mit tanulhatunk mi korunk egyik legbefolyásosabb, sajtóhírek szerint Orbán Viktor által is kedvelt-olvasott értelmiségijétől. 2019. 01. 17.

Ukrán–magyar konfliktus

Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben.  Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit. 2018. 12. 07. 

Konfliktus és kohézió

A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét. 2018. 12. 06.

Hogyan mentsük meg a demokráciát?

A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez? 2018. 11. 25.

Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció

David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni. 2018. 11. 25. 



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.