1. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

  2. Mire tanít a történeti politológia?

    A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik. 2018.11.25.

  3. A nyugati és a magyar fejlődés

    Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.

    2018. 10. 31.

  4. Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon

    A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.

  5. Beépülő hagyományok

    Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.

  6. Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út

    Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.

  7. Szövetségesek vagy ellenfelek

    A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Manineren megjelent hosszú elemzésében.

  8. Méltányosság Szalon - Június 14

    Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ politológiai-kulturális eseménysorozata! Június 14-én, csütörtökön ismét Méltányosság Szalon, amelynek vendégei: Böröcz József szociológus, Rudolf Péter színművész és Szirtes Edina Mókus. Az est házigazdája: Szombathy Pál.

  9. Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus

    A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.

Ukrán–magyar konfliktus

Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben.  Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit. 2018. 12. 07. 

Konfliktus és kohézió

A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét. 2018. 12. 06.

Hogyan mentsük meg a demokráciát?

A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez? 2018. 11. 25.

Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció

David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni. 2018. 11. 25. 

A filmes politikai nevelés (1914–1954)

A művészet szerepe nem becsülhető le az állampolgárok tudatának és habitusának formálásában. A 20. század során mind a diktatúrák, mind a demokráciák felhasználták a „hetedik művészeti ágat” az állampolgárok indoktrinálására.  Elemzésemben körképszerűen bemutatom, milyen módon szolgálta ki a film a politikát és a politikai nevelést 1914 és 1953 között. 2018. 11. 19.

A Puzsér-show

Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be. Csizmadia Ervin véleménye. 2018.11.13.

Hányféle populizmus van?

Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a pici populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése. 2018.11.13.

Egy nem szokványos demokrata

David van Reybrouck a hazai közönség előtt is ismert belga politikai író. Ő az, aki legújabb könyvében azt ajánlja, hogy a választások helyett térjünk vissza a sorsoláshoz. Nem támogatás nélküli gondolat. De korábban is írt figyelemre méltó szövegeket, például a „jó” populizmusról. Áttekintjük, miért izgalmas szerző Reybrouck. 2018. 10. 29. 



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.