1. Egymástól tanulni?

    Van-e remény a politikában tanulni egymástól? Vagy egymás mellett elfutó, külön világokban élünk, amelyeknek semmi közük egymáshoz? És ha van tanulnivaló, akkor micsoda? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban2016.06.24.

  2. A kohézió ereje

    Nem feltétlen csak a futball teremthet kohéziót, hanem sok minden más is. Magyarországon történetesen több, mint negyed évszázad alatt nem jutottunk sokkal közelebb e talányos, de nagyon fontos fogalom megértéséhez. A labdarúgó EB nagyon jó alkalom, hogy ezen az is elgondolkodjon, aki még soha nem tette. A Méltányosság nem úgy hirtelenjében, hanem 9 éve beszél a társadalmi kohézió erejéről. Csizmadia Ervin írása.

  3. Törésvonalak: hol és mi?

    A politikai elemzők rég óta hadakoznak annak megállapításával, hogy manapság hol húzódnak a törésvonalak. A bal-jobb skáláról sokszor leírtuk már, hogy nem feltétlen működőképes, és hasonlóan vagyunk liberális-konzervatív törésvonallal is. De akkor van magyarázat? Csizmadia Ervin szerint igen. 2016.06.06.

  4. A két politikustípusról

    Ha végigtekintünk a politikusok mezőnyén, azt látjuk, hogy meglehetősen kevés a hagyományos értelemben vett (például vezetői erényekkel rendelkező) politikus, s a politikus legtöbbje inkább a menedzselő típushoz tartozik. Elemzésünkben igyekszünk alaposabban megvizsgálni, miért alakult ki a helyzet, és az írás végén arra is kitérünk, hogy az ellenzék talán azért sem tud előbbre lépni, mert irtózik a politikai vezetéstől.

  5. Kerekasztal-beszélgetés a liberalizmusról

    A Mozsár presszóban, nagy számú közönség előtt került sor a Méltányosság által szervezett kerekasztal-beszélgetésre. A kerekasztal előzménye az ez év januárja és márciusában, a Magyar Nemzetben zajló liberalizmus-vita, amelynek négy résztvevője volt a mostani kerekasztal vendége is.

  6. Az antipolitika kora?

    A nemzetközi politikai elemzők is egyre többet foglalkoznak a hagyományos liberális-demokratikus intézmények válságával. Az egyik legnagyobb kihívásnak két antipolitikai mozgalmat látnak, a populizmust és a technokrácia növekvő uralmát. Az Aspen Review nevű folyóirat tematikus összeállítást szentelt a témának, Csizmadia Ervin a folyóirat cikkeiről írt a Figyelőben.

  7. Európai harmadik út?

    Manapság nemzetállam és európai egység mintha szemben állnának egymással. "Globalisták" és "szuverenisták" nem győzik hangoztatni, hogy két külön világban élnek. Érdemes azonban a kérdést a hagyomány felől is átgondolni: két egyaránt fontos hagyomány, amelyet a jövőben integrálni kell. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.04.29.

  8. Pótolható-e egy forradalom?

    Az 1989-90-es átmenet Bibó-i értelemben vett „határolt forradalom” volt. Akkor is és azt követően sem történt azonban meg az 1945 utáni  nyugat-európai demokratikus átmenet állampolgári nevelési forradalma. A magyar demokrácia az elmúlt 25 évben úgy működött, hogy hiányzott belőle a társadalmi alátámasztottság. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben írt elemzést arról, hogy lehet-e tudatos demokratikus állampolgári nevelés nélkül működőképes demokráciát építeni.

Pozitív nacionalizmus?

Európa jó ideje terhes, meghaladott történelmi konstrukcióknak tartja a nemzetállamokat. A növekvő nacionalizmus csak alátámasztani látszik ezt a tételt. Holott a fennálló konfliktust javarészt maga az unió teremtette azáltal, hogy már a kezdetektől igyekezte kiszorítani a nemzetállamok gondolatát a szalonképes mainstream elvek köréből. Lakatos Júlia írása a Magyar Nemzetben. 2016.06.22.

A magyar szélsőjobb

Sorozatunk előző részében a terrorista szervezetek mozgóképes reprezentációjával foglalkoztunk. Magyarország történetében viszonylag kevés volt a szó „klasszikus” értelmében vett terrorszervezet. De bőven akadtak terrort (is) alkalmazó politikai mozgalmak. Sorozatunk mostani részében a szélsőjobboldali magyar mozgalmak három generációjának reprezentációjára tekintünk ki. 2016.06.17.

A baloldal dilemmái

Nemsokára kongresszust tart a magyar baloldal vezető erejének számító MSZP. Nem hagyományos esélylatolgatásra vállalkozunk, hanem három nagy formátumú külföldi politikus egy-egy mondatát ajánljuk a megújulást kereső baloldaliak figyelmébe. Csizmadia Ervin írása a Dinamó blogon. 2016.06.17.

A feudális magyar gondolkodás

A magyarországi politikai jobb- és baloldal is egyaránt felismerte a magyar társadalomban megbújó feudális jellemzőket. Ezt tükrözte Gyurcsány őszödi beszéde, mint kifakadás a partikuláris érdekeiket követőkkel szemben. Ma viszont az a kérdés: jó válasz-e a központosítás a kiskirályokkal szemben? Egy király jobb-e, mint sok kicsi, és ha nem, akkor mit kellene tenni rendszer szinten?. Zsolt Péter cikke a 24.hu-n. 2016.06.16.

Párhuzamos Magyarországok

A pártok közötti – holland típusú – kiegyezés, avagy a nagykoalíció tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a jelenlegi megosztottság felszámolásának, ugyanis ma már milliós nagyságrendű azon választók köre, akik jelenleg egy pártokon kívüli, harmadik Magyarországban élnek. Szakács András cikke a HVG.hu-n jelent meg2016.06.14.

A szélsőségek a helyi ügyekre reflektálnak

A Volksbund-tagság sem ítélhető meg egyformán. A motivációk egyénenként és községenként eltértek. Teljesen hamis a kép, amely a szélsőséges szervezethez való tartozás motivációját leegyszerűsíti a fanatikus jobb- vagy baloldaliságra. A lokális közösségekben a helyi ügyek és problémák számítanak. Erre figyelmeztet a Volksbund története is. 2016.06.07.

Új nemzetállam-elmélet

Európában és Magyarországon is állóháború van a globális struktúrák és a nemzetállam hívei között. Ugyanakkor vannak új megközelítések is, amelyek rávilágítanak az ilyen szembenállások terméketlenségére. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikkében – többek között – egy ilyen elméletet is felidéz, s azt javasolja: gondoljuk újra ezt a dolgot. 2016.06.03.

Szélsőségek a filmvásznon

A magyar filmesek ritkán nyúlnak témaként a szélsőséges mozgalmakhoz. Ha igen, akkor is inkább történelmi, mintsem kortárs témákat dolgoznak fel. Az amerikai, brit, spanyol filmesektől azonban nem áll távol a kortárs politikai konfliktusok ábrázolása, legyen szó akár az északír válságról, akár a közel-keleti terrorizmusról. 2016.05.31.



Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.



Videóbox