1. A holland modell

    A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.23.

  2. A szellemi és a népi populizmus

    A közfelfogás szerint a populizmus egy és oszthatatlan és csakis a nép bizonyos csoportjaira jellemző. De létezhet egy szellemi jellegű – és a népire sokban hasonlító – populizmus is, amikor elitek csoportjai lépnek fel hasonlóan kizárólagos igénnyel, mint ahogy a „népi” populisták teszik. A kétféle populizmus feltételezi egymást; iker-fogalmak. Csizmadia Ervin írása a mandineren.

  3. Egy plurális világrend felé

    A nemrég lezajlott Orbán-Putyin találkozó ráirányította a figyelmet arra, hogy magyar részről hosszútávon a kormány egy többpólusú világrend kialakulásával számol. Nem lesz egyetlen globális ideológia, versengő elméletekkel kell számolni, és inkább lokális semmint globális demokráciaértelmezésekkel. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban.

  4. Az elhitetés momentuma

    A kormány–ellenzék viadalt sohasem az dönti el, kinek van igaza, hanem az, ki tudja jobban elhitetni, amit ő igaznak vél. Az Orbán-kormány évek óta monopolhelyzetben van igazságai elhitetése tekintetében – legalábbis erről szólnak a közvélemény-kutatások. A Momentum mozgalom aláírásgyűjtésével azt bizonyította, hogy nem csak a kormány rendelkezik elhitető erővel. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  5. Az „István, a király” modell

    Manapság a globalizáció és a nemzetállam hívei egyaránt nagyon hevesek és ellenfeleiket nagy kritikával illetik. Miközben persze meg vannak győződve saját igazukról. Az István, a királyban is mindenki a maga jó szándékát hangsúlyozza, aztán a végkifejlet mégis valami nagy rossz lesz. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.

  6. Stagnálás vagy felemelkedés

    „Nem az a lényeg, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral” – írja egy helyütt Bibó István. És valóban nem az a lényeg. Ahogy most kinéz a világ, mindenütt széthúzás. Ámde miért tudnak a hozzánk hasonlóan széthúzó népek mégis emelkedni? És Magyarország miért nem? Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben, a Kiegyezés 150 éves évfordulója kapcsán elmélkedik erről s a rendszerváltás utáni negyedszázadról is.

  7. Populizmus – vagy mi is?

    Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

  8. Miniszterelnök-jelölt vitát!

    A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban elsőként állt elő az előválasztás javaslatával. Az óta is úgy gondoljuk: nemcsak, hogy szükség van, de a baloldal létérdeke! Nem mindegy azonban, mi áll az előválasztás centrumában. A Méltányosság szerint egyértelműen a legszélesebb nyilvánosság előtt lebonyolított, akár több fordulós miniszterelnök-jelölti vita.

  9. Felejtsék el Orbán Viktort

    A Republikon Intézet Előválasztás - Történet, Érvek, és Ellenérvek című kötetében Lakatos Júlia a Méltányosság álláspontját bemutató fejezetében arról írt, hogy az előválasztás első sorban nem Orbán Viktor legyőzését szolgálja, hanem a baloldal megújulását elősegítő innováció. Testületi állásfoglalásunk mellett intézetünk részletes álláspontja itt olvasható. 2017.01.16.

  10. A társadalom fontossága

    A mai társadalmak összetartartását illetően a politikai elitek nagy gondban vannak.  Az a fajta társadalmi összetartó erő, kohézió, amely természetes volt az ötvenes és a nyolcvanas évek között, ma már csak foltokban létezik, s igazából semmi új nem lépett a helyébe. De mi jöhetne? Csizmadia Ervin írása a 168 órában. 2017.01.09.

  11. Hétköznapi demokratizálás

    Anthony Giddens egy évtizede írta azt Ön jön, Mr. Brown című könyvében, hogy a demokrácia először hatol az életünkbe. Első ránézésre meglepő kijelentés, amikor a demokrácia a világ számos pontján több évszázada létezik. De vajon hogy értette? S mi a helyzet nálunk? Csizmadia Ervin írása. 2017.01.05.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

Unortodoxia helyett Áder János

"Ám Majtényi azon megjegyzése, hogy belőle unortodox, aktív elnök volna, ott fog kísérteni Áder János következő öt évében. Véleményünk szerint túl sokat is várnak tőle, túl nagy is lesz rajta a teher." Zsolt Péter írása a 24.hu-n! 2017.03.17.

1848-ról méltányosan

Március 15-e közeledik, a magyarság legszebb ünnepe. Ez az évforduló mindig jó alkalom, hogy politikusok és értelmiségiek búsongjanak. Mi most nem ezt tesszük! Tézisünk szerint a magyar 1848 egyike az 1848-as év legsikeresebb forradalmának! 2017.03.14.

Alt-right

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy mára az egyik legfelkapottabb témává vált az Alt-right jelenség, de hogyan is kategorizálhatnánk ezt a képződményt? Nevezzük mozgalomnak? Esetleg egyre erősödő, a mainstreamet elutasító, polgárpukkasztó ellenkultúrának? Az alt-right egyedülálló érdekessége, hogy ezek a jellemzők mind megtalálhatók benne. 2017.03.01.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

A dulakodástól a kormányzásig

A mai magyar bal-liberális ellenzék két alapbaját fogalmazza meg Tony Blair és Apponyi Albert. Blair felhívja a figyelmet arra, hogy kormányképesnek kell látszani, Apponyi pedig arra, hogy nem célszerű sablon-politikát folytatni. Az ellenzék egy teendőjét pedig Csizmadia Ervin fogalmazza meg a mandiner-hu-n. 2017.02.08.

Elkoptatás

A Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Attila Tibor bemutatja, Orbán Viktor miként használja fel maga céljaira párton belüli potenciális riválisait, például Lázár Jánost vagy Rogán Antalt. 2017.02.07.



A spontaneitás dicsérete

Mi köti össze a Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András, Robert Kennedy és George C. Wallace személyét? Hogyan ne rontsuk el a személyiséget? Joe Klein könyve az „elveszett politikáról” és a politikai tanácsadás-ipar egyéniséget torzító hatásáról, a politikusi bátorság kilúgozásáról hasznos olvasmány lehet a politikusok számára. Paár Ádám írása. 2017.02.04.