Filozófia

A Méltányosság Politikaelemző Központ Magyarország első specifikus, a társadalmi és a politikai kohézió kutatására szakosodott agytrösztje, amely megőrzi és új tematikájában is alkalmazza a cég méltányos és elfogulatlan szemléletmódját. Az elfogulatlanság számunkra nem értékmentességet vagy értékközömbösséget jelent, viszont semmiképpen sem jelent politikai vagy pártkötődést.

Az MPK filozófiája a „három K” köré épül: Konfliktus, konszenzus, kohézió. Agytrösztünk a politikában megszüntethetetlennek látja a konfliktust, nélkülözhetetlennek a konszenzust és pótolhatatlannak a kohéziót. E három fogalom mind alaposabb tudományos jellegű feltárására, egymáshoz való viszonyuk bemutatására, és az akadémiai jellegű kutatómunka mellett egy Magyarországon merőben újszerű kohéziós stratégia kimunkálása érdekében újítjuk meg az MPK 2007 májusa óta tartó tevékenységét.

Az MPK filozófiáját 5 szemléleti alapelve határozza meg:

1. Magyarország nemzetközi beágyazottságának elismerése

Bár az MPK döntően Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait vizsgálja, de ezt nem tartja lehetségesnek pusztán nemzeti keretek között. Alapfelfogása arra épül, hogy Magyarország – története során mindig és most is – egy tágabb nemzetközi közeg része, s ennek a közegnek a változásai alapvetően befolyásolják Magyarország lehetőségeit is. A nemzetközi és nemzeti szint között tehát interakció és kölcsönhatás van, aminek feltérképezése halaszthatatlan feladat. Csak akkor van esélyünk megérteni és megmagyarázni mindazt, ami velünk történik, ha a saját „sztorinkat” nem, mint egy magába zárkózó ország történetét mondjuk el. Mindebből kiindulva a cég olyan elemzéseket ír, és olyan kutatásokat végez, amelyekben ez a kiindulópont megkérdőjelezhetetlen.

2. Komparatív látásmód

Éppen a fentiek miatt a külső mintához való viszonyunk megértő és elfogadó. Az MPK érteni véli, hogy a nyugat-európai országok és most az EU milyen szerepet játszottak és játszanak Magyarország életében, de arra is tekintettel van, hogy Magyarországon korántsem mindenki viszonyul ilyen megértéssel ehhez a mintakövetéshez. Érdekel bennünket, hogy például a magyar jobboldal hagyományosan és most is, miért „nemzeti szabadságharcként” értelmezi a külső környezethez való viszonyát. Értelmező magyarázatokkal kívánunk élni erre a helyzetre, mint ahogy arra is, hogy megvannak természetesen a nyugati alkalmazkodás hazai szószólói és a nemzeti szempontok alulértékelésének hívei is. A komparatív szemlélet ezen túl folyamatos összehasonlításokat is jelent: kíváncsiak vagyunk arra, hogy például a konfliktusok mérséklésének, a társadalmi megosztottságok kezelésének milyen – itthon is hasznosítható -  eljárásai alakultak ki.

3. Érzékenység a történeti folyamatosság és változás iránt

Az MPK politikai elemző cég, és a politikai elemzésnek azt az ágát műveli, amely a jelenkor történéseit és összefüggéseit nem pusztán a mából, hanem a történeti előzményekhez való viszonyból kívánja megérteni. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a történelem változatlanul ismétli magát, s hogy szimpla analógiák vannak múlt és jelen között, azt azonban igen, hogy a múltbéli folyamatok értelmezése, bizonyos trendek, tendenciák, hagyományok továbbélésének kutatása alapvető feladat. Elgondolkodtat minket, hogy az 1990 utáni Magyarországon, 22 évvel a rendszerváltás után, miért „tért vissza” a történelem, pontosabban: mi az, ami a történelemből visszatért, s mi tekinthető merőben újszerű, 21. századi kihívásnak.

4. A demokráciák belső kohéziójának vizsgálata

A Magyarország számára mintát jelentő nyugat-európai liberális demokráciák fejlődéstörténetének vizsgálatából az elmúlt 22 évben méltatlanul kimaradt társadalmi kohéziójuk kutatása. A magyar rendszerváltás során az elemzői figyelem nagymértékben a demokratikus intézmények működése felé fordult, és lényegesen kisebb érdeklődés övezi a „puhább”, társadalmi, magatartásbeli faktorokat. Márpedig ez utóbbiak vizsgálata nélkül nem érthető meg a magyar demokrácia viszonylagos kudarcossága. A fejlett nyugati országok által produkált gazdasági és társadalmi fellendülést (más tényezők mellett) azért nem sikerült produkálnunk, mert sem erőforrás, sem elkötelezettség nem volt a társadalom tagjainak demokratikus nevelésére, ami a fejlett Nyugat egyik „siker sztorija” volt az 1945 utáni jóléti államok időszakában. Magyarország a demokrácia kialakulásától kezdődően nélkülözni kénytelen azt a demokratikus többletet (nevezhetjük ezt bizalomnak is), amely a társadalom demokratikus elkötelezettségéből fakad. Azt is tudjuk persze, hogy a demokráciára nevelés egészen mást jelent egy erőforrás-gazdag, mint egy meglehetősen szegénydemokráciában.

5. A politikai hálózatok és tanulóképesség kutatása

A pártelvű demokráciákat politikai aktorok népesítik be, de nem csak az a feladat, hogy egyenként leírjuk őket, hanem az is, hogy a közöttük lévő interakciókat is feltárjuk, továbbá vizsgáljuk azt is, hogy mit tanulnak saját maguk múltjából és egymástól. Ilyen értelemben az elmúlt 22 év egyik mulasztása, hogy a belső változások egymásra épülésére nem születtek posszibilis magyarázatok, fogalmunk sincs, hogy az egyes pártok, civil szervezetek, lobbik, értelmiségi körök milyen kapcsolati hálókat alkotnak, és ezeknek a sokszor informális szerveződéseknek milyen befolyásuk van a hazai politika alakítására.

A Méltányosság Politikaelemző Központ a fenti 5 alapvetését különféle műfajú írásokban és kutatási termékekben manifesztálja. Munkatársai kutató teamekbe szerveződnek, s mindegyik team azon munkálkodik, hogy a bemutatott értékek a cég által publikált elemzésekben megjelenjenek.   

Az MPK független, nem pártkötődésű agytröszt, ugyanakkor termékeit a magyar politikai osztály egésze számára felkínálja.