Elemzések

Civilek és forradalmárok

Mit adtak a 18. századi "civilek" a francia forradalomnak? Paár Àdám a Magyar Nemzetben a civilek politikai szerepét vizsgálta egy történelmi példán keresztül, alkalmazva Augustin Cochin francia történész elméletét. A történész szerint az elmélkedő társaságok olyan szociokulturális miliőt alkottak, ahol a tagok közötti egyenlőség eszménye lebontotta szimbolikusan a társadalmat. 2017.06.13.

Az apró betűs rész

Mi hiányzik a globalizáció "használati utasításából"? Mellár Tamás és Felcsuti Péter eszmecseréjére reagálva Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban arról írt, hogy valóban korszakhatárhoz ért a világ, vége van-e a globalizáció és a liberális demokráciák korának, avagy sem. 2017.06.13.

Liberális demokráciák

Ellentétben a 20. század nagy részével, amikor liberálisok és demokraták felolvadtak egymásban és a liberális demokráciák fénykorukat élték, ma lassan külön táborba kerülnek. Ezt elintézni annyival, hogy marginalizáljuk a populistákat, hatástalan megközelítés. Mi történik ma, az internacionalizáció korában a liberalizmus és a demokrácia eszményeivel? Csizmadia Ervin vitaindítója a Mandineren. 2017.06.17.

A szabadság útja

Számos értelmezés verseng azt illetően, mi idézte elő a világszerte jelentkező populista térnyerést. Ritka, hogy különböző oldalon álló gondolkodók hasonló diagnózist adjanak a problémára, holott létezik közös pont, amelyet alapul véve értelmezhetők napjaink konfliktusai, Mi köze a szabadságjogok kibővítésének a demokráciát érő kihívásokhoz? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben2017,06.05.

A kohézió fontossága

A Méltányosság tíz éve foglalkozik a kohézió témájával. Csizmadia Ervin ezúttal átfogó cikkben elemzi a témát és a kohéziós tematika öt fontos területét (nemzetközi, politikai, intézményes, társadalmi, kulturális) vázolja fel. Az írás az Élet és Irodalomban jelent meg. 2017.06.02.

Populisták vs. cinikusok

Sokat foglalkozunk manapság a populizmussal, s nem alaptalanul. De arra nem igen gondolunk, hogy a populizmusnak is megvan a maga ellenfele, és ez nem a liberális értelmiségi, hanem a cinikus-okos utca embere. Zsolt Péter cikke a 24.hu-n a cinikus okosok jellemrajzát adja. 2017.05.19.

Hálózati tőke

A politika – mióta világ a világ – kétféle módon tevődik össze: formális és informális oldalról. A formális szereplőket (kormányok, pártok stb.) úgy-ahogy ismerjük. Az informálisakat azonban alig. Pedig itt lenne az idő, hogy megismerjük a politikaformáló hálózatokat. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2017.04.25.

CEU, EU, Orbán és a magyar társadalom

Zsolt Péter szerint kimerültek a konszenzuális demokráciába vetett hitek, és ez eredményezte Orbán támogatását, de ezek a hitek újra visszatérhetnek. E közben persze számtalan veszély leselkedik ránk. Beleértve a nyugalmat, a békét, elveszítve Eu-tagságunk, jó egyetemeinket és a szakmai autonómiákat. 2017.04.14.

Progresszív és Momentum

Hatalmas űr tátong a szlovákiai és a magyarországi pártpolitikai világ és a társadalmi igények között. Változásokat olyan új politikai formációk hozhatnak, amelyek a mindennapok emberének véleményére alapozva szállnak szembe a fennálló elitcentrikus szemlélettel, de nem szélsőséges irányból. Hangácsi István írása a Momentum Mozgalomról és a Progresszív Szlovákiáról az Új Szóban! 2017.04.06.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.