Elemzések

Választójog és ellenfelei

A 19. században a választópolgár a liberálisok számára (is) a "fehér jómódú, tanult férfi" karakterével volt leírható. A Jobbik ötletelése a választójog szűkítéséről tehát nem új jelenség, hanem egy sajátos visszatérés a választójog történetében. Paár Ádám a Jobbik javaslatát elemezte a Magyar Nemzet-ben. 2017.08.17.

A demokrácia és a zsarnokság

Az Integrity Lab által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Timothy Snyder zsarnokságról írott könyve volt az apropó. A beszélgetés résztvevőjeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a sokféle címkézés (nácizmus, fasizmus stb.) helyett reálisabban érteni kellene az országot, amelyben élünk. A konferenciáról a Mandiner számolt be. 2017.07.07.

Közös felelősség

A Grenfell Tower leégésének megannyi tanulsága van számunkra is. A többi közt itt a hármas metrónk: ha kigyulladna és tragédia történne, ahhoz épp olyan okok vezetnének, mint amilyenek miatt a londoni toronyház leégett. Zsolt Péter írása a 24.hu-n. 2017.07.04.

Civilek és forradalmárok

Mit adtak a 18. századi "civilek" a francia forradalomnak? Paár Àdám a Magyar Nemzetben a civilek politikai szerepét vizsgálta egy történelmi példán keresztül, alkalmazva Augustin Cochin francia történész elméletét. A történész szerint az elmélkedő társaságok olyan szociokulturális miliőt alkottak, ahol a tagok közötti egyenlőség eszménye lebontotta szimbolikusan a társadalmat. 2017.06.13.

Az apró betűs rész

Mi hiányzik a globalizáció "használati utasításából"? Mellár Tamás és Felcsuti Péter eszmecseréjére reagálva Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban arról írt, hogy valóban korszakhatárhoz ért a világ, vége van-e a globalizáció és a liberális demokráciák korának, avagy sem. 2017.06.13.

Liberális demokráciák

Ellentétben a 20. század nagy részével, amikor liberálisok és demokraták felolvadtak egymásban és a liberális demokráciák fénykorukat élték, ma lassan külön táborba kerülnek. Ezt elintézni annyival, hogy marginalizáljuk a populistákat, hatástalan megközelítés. Mi történik ma, az internacionalizáció korában a liberalizmus és a demokrácia eszményeivel? Csizmadia Ervin vitaindítója a Mandineren. 2017.06.17.

A szabadság útja

Számos értelmezés verseng azt illetően, mi idézte elő a világszerte jelentkező populista térnyerést. Ritka, hogy különböző oldalon álló gondolkodók hasonló diagnózist adjanak a problémára, holott létezik közös pont, amelyet alapul véve értelmezhetők napjaink konfliktusai, Mi köze a szabadságjogok kibővítésének a demokráciát érő kihívásokhoz? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben2017,06.05.

A kohézió fontossága

A Méltányosság tíz éve foglalkozik a kohézió témájával. Csizmadia Ervin ezúttal átfogó cikkben elemzi a témát és a kohéziós tematika öt fontos területét (nemzetközi, politikai, intézményes, társadalmi, kulturális) vázolja fel. Az írás az Élet és Irodalomban jelent meg. 2017.06.02.

Populisták vs. cinikusok

Sokat foglalkozunk manapság a populizmussal, s nem alaptalanul. De arra nem igen gondolunk, hogy a populizmusnak is megvan a maga ellenfele, és ez nem a liberális értelmiségi, hanem a cinikus-okos utca embere. Zsolt Péter cikke a 24.hu-n a cinikus okosok jellemrajzát adja. 2017.05.19.

Hálózati tőke

A politika – mióta világ a világ – kétféle módon tevődik össze: formális és informális oldalról. A formális szereplőket (kormányok, pártok stb.) úgy-ahogy ismerjük. Az informálisakat azonban alig. Pedig itt lenne az idő, hogy megismerjük a politikaformáló hálózatokat. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2017.04.25.