Elemzések

A Puzsér-show

Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be. Csizmadia Ervin véleménye. 2018.11.13.

Hányféle populizmus van?

Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a pici populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése. 2018.11.13.

Lehet más a demokrácia?

Az Atv Egyenes Beszéd című műsorában Lakatos Júlia arról beszélt, hogyan lehetne ellenzéki szemszögből megközelíteni a kormánypárt demokrácia kritikáját. 2018.10.31.

Fantomokkal harcolók

Most van a 20. évfordulója annak, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett „fantompárt” megnyerte a szlovák választásokat. De miért is érdekes mindez, a 2018-as Magyarország számára? Csizmadia Ervin írása.

A Nyugat megértése

Magyarországról figyelve nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi politikai klíma nem kedvez a Nyugatnak, vagy legalábbis annak a képnek, amit a Nyugatról gondoltunk a rendszerváltás során. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

A Sargentini-jelentés és ami mögötte van

A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.

Kamerával a tabuk ellen

Svédországról sokaknak a jóléti, a nyitott és toleráns társadalom jut eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy a svéd filmvilág nagyon sokat foglalkozott a saját társadalmuk önvizsgálatával és annak tabujaival, valamint a perfirérián rekedt rétegekkel. Ennek fényében pedig egészen más kép rajzolódik ki a svédekről! Paár Ádám írása.

Egyenlőbbek az egyenlőknél

Rajnai Gergely a pártvezetők szerepéről írt legújabb blogbejegyzésében, a Jobbikban és az LMP-ben tapasztalt változásokról. Vajon az erős pártelnök vagy az erős pártelnökség a jó irány? Vagy egyik sem?

Válság-hipszterek

A nyár végéhez közeledve a Méltányosság is felveszi a tempót. Lakatos Júlia legújabb blogbejegyzésében olyan nemzetközi elemzőkről és intézetekről ír, amelyek Magyarország aktuális politikai helyzetére is érvényes megállapításokat fogalmzatak meg. 

Kétféle konszenzus-vita

A Méltányosság blogján megjelenő írásokra ritkán érkezik válasz. Most mégis ez történt: Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője írt reflexiót Rajnai Gergely írására. A cikket örömmel közöljük, ahogy Rajnai Gergely válaszát is.

Kétféle konszenzus

Miért olyan sikeres az USA a külpolitikacsinálásban? Mert van egy közös konszenzus az eliten belül! És mi a helyzet Magyarországon? Orbán Viktor találta fel újra a magyar külpolitikát? Rajnai Gergely írásából minden kiderül!

Üzlet és politika a westernfilmen

Az 1930-as években az amerikai társadalom, politika és gazdaság az Egyesült Államok történelmének nagy fordulatát élte. A roosevelti New Deal megszelídítette az amerikai kapitalizmust, kitisztította a gazdaságot, és lerakta a társadalombiztosítás pillérét. Milyen hatással volt ez az időszak a filmkészítésre? Kiderül Paár Ádám írásából.

Van-e szükség demokráciában választásra?

Mielőtt az olvasó azt kérdezné: ki ez az őrült, aki ilyesmit kérdez, sietek leszögezni: David Van Reybrouck, belga politikai író egész könyvecskét írt, s nem is kérdő módban. Csizmadia Ervin blogbejegyzése a választásokról, nem mindennapi szempontból.

A spekulációs ész

Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.

Váltógazdálkodás nélkül

A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n

Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út

Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.

Háború vagy béke

Az ellenzéki politikusoknak két különböző igényű választói réteghez kell szólniuk: jelenlegi választóik megkövetelik a harcos, kemény szólamokat, új voksok begyűjtéséhez viszont fontos, hogy megmutassák, értik, hogy a jelenlegi kormány aktív és passzív támogatói mit éreznek. De miért? Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Ki a cápa?

Milyen szélesre vessük hálónkat, amikor az Európai Unióról (vagy bármiről) beszélünk? Elég-e azt mondani, hogy vannak renitens országok az unión belül, s ezzel le is rendeztük a demokráciák, illetve az EU kihívásait? Vagy regionális szinten elemezzük a kérdést? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

A demokrácia lassú folyam(at)a

A mai fölgyorsult világban, bármennyire is közhelyes ez a jelzős szerkezet, istenkísértésnek tűnik a lassúság, a maradiság, mi több, az elmaradottság dicsérete. A demokrácia nem működik parancsszóra, miként a modernizáció sem. A választ Paár Ádám írása tartogatja.

Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?

2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.

Szövetségesek vagy ellenfelek

A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Manineren megjelent hosszú elemzésében.

Filmes háttérhatalom

A Méltányosság gyakran ír a filmek társadalom- és politikaformáló erejéről. Nem véletlenül, hiszen a kultúra (amelynek egyik legfontosabb eleme ma a film) sokkal több embert ér el, mint a politikai hírek, ennélfogva egy filmnek mindig nagyobb hatása lehet az emberek gondolkodására, mint egy politikai beszédnek, programnak, cikknek, stb. Rajnai Gergely írása.

Liberális veszélyek

A liberalizmuséról természetesen. Pontosabban a liberális demokráciát érintő kettős veszélyről, amiről Dani Rodrik közgazdász, politológus egyre többet beszél, s amelyről már korábban is írtunk a blogunkon. Miért kell mégis újra elővennünk? Lakatos Júlia írása.

Történelmi trauma a filmvásznon

Régóta várta mindenki ezt a filmet! Egy filmet a megaláztatásról, amelyet a „malenkij robot” („kis munka”) jelentett. Nem mindegy, mit vonnak le a múltból. Ebben segítséget jelenthetnek az „emlékezethelyek”, és ilyen szempontból a film is. Paár Ádám írása az Örök télről.

Érteni egy választási eredményt

Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Új pártrendszer felé?

A választásokat követően sokan megállapították: a jelenlegi választási rendszer (és talán a politikai folyamatok) a magyar pártrendszer változását fogják előidézni, és a kétpártrendszer felé fogunk haladni. Rajnai Gergely blogbejegyzése

Visszafoglalni a szellemi tere(ke)t

Ha a 2018-as választás felerősített valamit, az az, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti értelmiség igyekszik elfoglalni, vagy épp visszafoglalni a szellemi teret. Ami valójában kissé mókás mivel, ha másként is, azért mindkét fél markánsan jelen van véleményével. Lakatos Júlia a Méltányosság blogján!

A politikai tanulóképesség

A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.

Kétfelé tartó ország

A választási eredményeket követően politikusok, elemzők, újságírók, és úgy általában minden más, politika iránt érdeklődő ember levonta a következtetést: mást gondolnak budapesti szavazók, mint az ország szinte bármely más pontján lakó választók. Rajnai Gergely írása a blogon!

A magyar öngyűlölet

Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.

Mi a választás szerepe ma?

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.

A külső erőtérről

Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban. 2018.03.22.

Angol puha erő

Nagy-Britannia kiválása komoly változásokat jelent az Európai Unióban. Az amerikai és angol szakértők egy jelentős része azonban korántsem fogja föl olyan tragikusként Nagy-Britanniára nézve a Brexitet, mint ahogyan az Európai Unió vezetői. Működik olyan agytröszt is, amely esélyt lát a Brexitben London számára: az angloszférához való visszatérést. Paár Ádám írása. 2018.03.21.

Európai intellektusok - Ivan Krastev

Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül. 2018.03.19.

Színlelt demokrácia?

Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n. 

Európa és/vagy Nyugat

A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2018.02.25.

Politikai brandépítők

A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.

Az MSZP kongresszusáról

Mosoly, derű, zene, kis tánc, győzelmi jel az MSZP kongresszusának végén a színpadon. Mintha minden rendben volna. Mintha nem lett volna hosszas, időnként kemény vita a párt előző napi választmányi ülésén. Ám az alapvetően jól megrendezett kongresszus sem feledteti: az MSZP továbbra is nehéz napokat él. A 24.hu-n Nagy Attila Tibor értékelt. 2018.02.13.

Politikai vagy társadalmi?

Sokszor írtak már arról, hogy a magyar társadalom individualizált. Egy neves magyar szociológus a mai kormány sikertelen politikai integrációs törekvéseiről ír. Csizmadia Ervin az 1945 utáni német és a mai magyar trendeket hasonlítja össze a MNO hasábjain. 2018.01.23.

A civil társadalom integrálása

A demokrácia politikai színterének leírásához nélkülözhetetlen a formális és informális politika közti különbségtétel és a kapcsolatának feltárása. Az alábbiakban az informális oldal azon szereplőiről lesz szó, akik a civil társadalmon keresztül működnek, mivel ők azok, akiknek a demokrácia rendszerébe való beillesztése a legnagyobb gondot okozza a magyar társadalomnak. Rajczy István írása. 2018.01.15.

Sebtapasz-kultúra

A magyar politikai fejlődésben valamiért mindig megjelennek a Gulliver- és a törpe pártok. Ezek egymás melletti küzdelme leontja a közhangulatot, de valamilyen stabilitást a kolosszus-pártok mindig hoznak. De hogy jön mindehhez Beethoven? Csizmadia Ervin elemzése a „mások életéről” és a magyar politika tartós trendjeiről. 2018.01.11.

Egy aranykor vége

2018-ban emlékezünk az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlására. Minden nemzet története ismer aranykorként értelmeződött időszakokat. Ezek többnyire csak a megelőző és utánuk következő időszakokhoz képest tűnnek szerencsésnek. Paár Ádám a Magyar Nemzet január 4-i számában a dualizmus "boldog aranykor" mítoszát mutatta be egy zsidó értelmiségi família, a Hervey-család életén keresztül. 2018.01.07.

Európa YES, föderalizmus NO?

Tavaly ilyenkor Orbán Viktor 2017-et a lázadás évének kiáltotta ki. Ha megvizsgáljuk a tavalyi év konfliktusait, mind egy szálig a nemzeti szuverenitásért folytatott, a miniszterelnök által felvázolt küzdelemből ered. Azonban a nemzetállamok Európája vs. a föderális elképzelés tévesen közelíti meg az Európai Unió megújításának problémáját. Lakatos Júlia az ÉS-ben. 2018.01.07.

Új világhelyzet

A Mandineren Csizmadia Ervin a mostani változások nyomán létrejövő két politikai típust elemzi. Az egyik követni, a másik befolyásolni kívánja az eseményeket. A globális világban, úgy véljük, minden szükségszerű. És ha mégsem? 2018.01.05.

Zsiványfilmek

Miért szeretik az írók és filmrendezők a törvényen kívülieket? Robin Hood, Rinaldo Rinaldini, Juan Cortina, Rózsa Sándor, azaz kitalált és létező zsiványok a filmvásznon! Paár Ádám a zsiványfilmekről írt a Mandineren. 2017.11.29.

A Soros-polémia

Vajon van-e bármilyen hozadéka az itthon zajló Soros-ütközeteknek? Csizmadia Ervin úgy véli, nem sok. Viszont miről lenne érdemes mégis beszélni? Az írás a Mandineren olvasható2017.12.20.

Szellemi filantrópia

A közbeszédben olykor szóba kerül a filantrópia: azok az emberek, akik vagyonukból adakoznak. Nyugat-Európában azonban nem csak az ún. „gyakorlati”, hanem a „szellemi” filantrópia is ismert jelenség. Hogy mi az? Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n. 2017.12.11.

Hatalmon vagyunk? Vagy nem?

Ellentétben azzal a régi felfogással, hogy van a hatalom és van az ellenzék, a mai képlet bonyolultabb: aki hatalmon van, úgy érezheti, hogy hatalma ingatag, s aki ellenzékben, annak rendelkezésére állnak szellemi erőforrások. Az Orbán-Soros küzdelemben mindkét fél hatalmi tényező. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n. 2017.11.29.

A liberális kentaur

Az FDP, a német liberális párt bejelentette a kivonulását a koalíciós tárgyalásról. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy ez a gesztus értelmezhető úgy is, mint visszatérés az FDP hagyományos, 2000-es évek előtti szociokulturális bázisához. Paár Ádám írása. 2017.11.21.

Soros mint szelep?

Orbán Viktor belpolitikai ellenfél híján külső „ellenzékével” száll harcba az ország, és ezáltal saját pozíciója védelmében. De milyen megfontolás áll amögött, hogy hol a menekülteknek, hol Brüsszelnek, hol a nemzetközi pénzvilág nagyjainak üzen hadat? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben írt a külső ellenség pszichológiájáról. 2017.11.05.

 

Kell-e program?

A politikai programokról vallott elképzeléseink alapvetően átalakultak az elmúlt évtizedekben. Számít-e a választói döntésekben, hogy egy pártnak van e programja? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.10.26.

Szeparatizmus, avagy a történelem visszatér?

Katalónia kiválásának lehetősége kapcsán írunk a történelem visszatéréséről. Állításunk szerint a szeparatizmusok új évszázada kezdődhet el, de ennek előnye is lehet: a politikai cselekvés visszatérése. Paár Ádám írása. 2017.10.13.

Rossz alternatíva?

Új szereplő jelent meg a Bundestag-ban: az Alternatíva Németországnak nevű párt. Sokan szélsőjobboldalinak tekintik, holott inkább a jobboldali populista jelző alkalmazható. Az Alternatíva Németországnak programja nem tartalmaz szélsőjobboldali elemeket, ugyanakkor a politikai cselekvést kívánja visszahozni a német közéletbe. Paár Ádám írása. 2017.09.30.

Populizmus és turizmus

Mi köti össze Mussolinit, a velencei agglegénymaffiát és a tömegturizmust? Miként befolyásolják a turizmus negatív kísérőjelenségei a rendszerellenes mozgalmakat? Paár Ádám a Magyar Nemzet szeptember 12-i számában a turistaellenes mozgalmakról írt. 2017.09.18,

Orbán függési rendszere

A Magyar Nemzet napilapban megjelent cikkében Nagy Attila Tibor megállapította: Orbán Viktor egy meglehetősen rafinált függőségi rendszert hozott létre. Ez ellen a leegyszerűsítő, aktuálpolitikai karakterű kritikák nem sokat használnak. 2017.09.10.

Szelídíthető populizmus

Egyre többen érvelnek avval, hogy a baloldal megújulása csakis akkor valósítható meg, ha átveszik az ellenfél populista módszereit. Csakhogy nem az a kérdés, hogy lehet-e, kell-e baloldali populizmus, hanem, hogy a baloldal képes-e a XXI. században tartalommal megtölteni azt a funkciót, amire eredetileg létrejött. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.09.17.

Robotok és politika

1812-ben 12 ezer katona tartotta fenn a rendet Anglia két grófságában. Ennyi katona szükségeltetett a gépromboló mozgalom féken tartásához. Vajon ma, amikor milliókat fenyeget a robotizáció miatt a munkanélküliség, mekkora erőszakszervezetre lesz szükség? Hacsak a vállalkozók nem foglalkoznak az állásnélküliek szociális ellátásával. Paár Ádám a robotizáció politikai hatásairól beszélt. 2017. 09. 03.

Választójog és ellenfelei

A 19. században a választópolgár a liberálisok számára (is) a "fehér jómódú, tanult férfi" karakterével volt leírható. A Jobbik ötletelése a választójog szűkítéséről tehát nem új jelenség, hanem egy sajátos visszatérés a választójog történetében. Paár Ádám a Jobbik javaslatát elemezte a Magyar Nemzet-ben. 2017.08.17.

A demokrácia és a zsarnokság

Az Integrity Lab által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Timothy Snyder zsarnokságról írott könyve volt az apropó. A beszélgetés résztvevőjeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a sokféle címkézés (nácizmus, fasizmus stb.) helyett reálisabban érteni kellene az országot, amelyben élünk. A konferenciáról a Mandiner számolt be. 2017.07.07.

Közös felelősség

A Grenfell Tower leégésének megannyi tanulsága van számunkra is. A többi közt itt a hármas metrónk: ha kigyulladna és tragédia történne, ahhoz épp olyan okok vezetnének, mint amilyenek miatt a londoni toronyház leégett. Zsolt Péter írása a 24.hu-n. 2017.07.04.

Civilek és forradalmárok

Mit adtak a 18. századi "civilek" a francia forradalomnak? Paár Àdám a Magyar Nemzetben a civilek politikai szerepét vizsgálta egy történelmi példán keresztül, alkalmazva Augustin Cochin francia történész elméletét. A történész szerint az elmélkedő társaságok olyan szociokulturális miliőt alkottak, ahol a tagok közötti egyenlőség eszménye lebontotta szimbolikusan a társadalmat. 2017.06.13.

Az apró betűs rész

Mi hiányzik a globalizáció "használati utasításából"? Mellár Tamás és Felcsuti Péter eszmecseréjére reagálva Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban arról írt, hogy valóban korszakhatárhoz ért a világ, vége van-e a globalizáció és a liberális demokráciák korának, avagy sem. 2017.06.13.

Liberális demokráciák

Ellentétben a 20. század nagy részével, amikor liberálisok és demokraták felolvadtak egymásban és a liberális demokráciák fénykorukat élték, ma lassan külön táborba kerülnek. Ezt elintézni annyival, hogy marginalizáljuk a populistákat, hatástalan megközelítés. Mi történik ma, az internacionalizáció korában a liberalizmus és a demokrácia eszményeivel? Csizmadia Ervin vitaindítója a Mandineren. 2017.06.17.

A szabadság útja

Számos értelmezés verseng azt illetően, mi idézte elő a világszerte jelentkező populista térnyerést. Ritka, hogy különböző oldalon álló gondolkodók hasonló diagnózist adjanak a problémára, holott létezik közös pont, amelyet alapul véve értelmezhetők napjaink konfliktusai, Mi köze a szabadságjogok kibővítésének a demokráciát érő kihívásokhoz? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben2017,06.05.

A kohézió fontossága

A Méltányosság tíz éve foglalkozik a kohézió témájával. Csizmadia Ervin ezúttal átfogó cikkben elemzi a témát és a kohéziós tematika öt fontos területét (nemzetközi, politikai, intézményes, társadalmi, kulturális) vázolja fel. Az írás az Élet és Irodalomban jelent meg. 2017.06.02.

Populisták vs. cinikusok

Sokat foglalkozunk manapság a populizmussal, s nem alaptalanul. De arra nem igen gondolunk, hogy a populizmusnak is megvan a maga ellenfele, és ez nem a liberális értelmiségi, hanem a cinikus-okos utca embere. Zsolt Péter cikke a 24.hu-n a cinikus okosok jellemrajzát adja. 2017.05.19.

Hálózati tőke

A politika – mióta világ a világ – kétféle módon tevődik össze: formális és informális oldalról. A formális szereplőket (kormányok, pártok stb.) úgy-ahogy ismerjük. Az informálisakat azonban alig. Pedig itt lenne az idő, hogy megismerjük a politikaformáló hálózatokat. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2017.04.25.

CEU, EU, Orbán és a magyar társadalom

Zsolt Péter szerint kimerültek a konszenzuális demokráciába vetett hitek, és ez eredményezte Orbán támogatását, de ezek a hitek újra visszatérhetnek. E közben persze számtalan veszély leselkedik ránk. Beleértve a nyugalmat, a békét, elveszítve Eu-tagságunk, jó egyetemeinket és a szakmai autonómiákat. 2017.04.14.

Progresszív és Momentum

Hatalmas űr tátong a szlovákiai és a magyarországi pártpolitikai világ és a társadalmi igények között. Változásokat olyan új politikai formációk hozhatnak, amelyek a mindennapok emberének véleményére alapozva szállnak szembe a fennálló elitcentrikus szemlélettel, de nem szélsőséges irányból. Hangácsi István írása a Momentum Mozgalomról és a Progresszív Szlovákiáról az Új Szóban! 2017.04.06.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

A holland modell

A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.24.

Unortodoxia helyett Áder János

"Ám Majtényi azon megjegyzése, hogy belőle unortodox, aktív elnök volna, ott fog kísérteni Áder János következő öt évében. Véleményünk szerint túl sokat is várnak tőle, túl nagy is lesz rajta a teher." Zsolt Péter írása a 24.hu-n! 2017.03.17.

1848-ról méltányosan

Március 15-e közeledik, a magyarság legszebb ünnepe. Ez az évforduló mindig jó alkalom, hogy politikusok és értelmiségiek búsongjanak. Mi most nem ezt tesszük! Tézisünk szerint a magyar 1848 egyike az 1848-as év legsikeresebb forradalmának! 2017.03.14.

A szellemi és a népi populizmus

A közfelfogás szerint a populizmus egy és oszthatatlan és csakis a nép bizonyos csoportjaira jellemző. De létezhet egy szellemi jellegű populizmus is, amikor elitek csoportjai lépnek fel hasonlóan kizárólagos igénnyel, mint ahogy a „népi” populisták teszik. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.03.

Alt-right

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy mára az egyik legfelkapottabb témává vált az Alt-right jelenség, de hogyan is kategorizálhatnánk ezt a képződményt? Nevezzük mozgalomnak? Esetleg egyre erősödő, a mainstreamet elutasító, polgárpukkasztó ellenkultúrának? Az alt-right egyedülálló érdekessége, hogy ezek a jellemzők mind megtalálhatók benne. 2017.03.01.

Egy plurális világrend felé

A nemrég lezajlott Orbán-Putyin találkozó ráirányította a figyelmet arra, hogy magyar részről hosszútávon a kormány egy többpólusú világrend kialakulásával számol. Nem lesz egyetlen globális ideológia, versengő elméletekkel kell számolni, és inkább lokális semmint globális demokráciaértelmezésekkel. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.02.27.

Az elhitetés momentuma

A kormány–ellenzék viadalt sohasem az dönti el, kinek van igaza, hanem az, ki tudja jobban elhitetni, amit ő igaznak vél. Az Orbán-kormány évek óta monopolhelyzetben van igazságai elhitetése tekintetében. A Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésével azt bizonyította, hogy nem csak a kormány rendelkezik elhitető erővel. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.02.25.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

A dulakodástól a kormányzásig

A mai magyar bal-liberális ellenzék két alapbaját fogalmazza meg Tony Blair és Apponyi Albert. Blair felhívja a figyelmet arra, hogy kormányképesnek kell látszani, Apponyi pedig arra, hogy nem célszerű sablon-politikát folytatni. Az ellenzék egy teendőjét pedig Csizmadia Ervin fogalmazza meg a mandiner-hu-n. 2017.02.08.

Elkoptatás

A Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Attila Tibor bemutatja, Orbán Viktor miként használja fel maga céljaira párton belüli potenciális riválisait, például Lázár Jánost vagy Rogán Antalt. 2017.02.07.

Stagnálás vagy felemelkedés

„Nem az a lényeg, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral” – írja Bibó István. Miért tudnak a hozzánk hasonlóan széthúzó népek mégis emelkedni? És Magyarország miért nem? Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben, a Kiegyezés 150 éves évfordulója kapcsán elmélkedik erről s a rendszerváltás utáni negyedszázadról is. 2017.02.05.

Politika és szobrok

Régóta foglalkozunk már az emlékezetkultúra problémájával. Amiben osztoznak a különböző beállítódású magyarok, hogy úgy vágynak az elegánsabb emlékezetpolitikára, mint valami falat kenyérre. A másik szimbólumai iránti elnéző magatartás sosem volt erénye a mi kultúránknak. Zsolt Péter írása a 24.hu hasábjain! 2017.02.05.

A spontaneitás dicsérete

Mi köti össze a Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András, Robert Kennedy és George C. Wallace személyét? Hogyan ne rontsuk el a személyiséget? Joe Klein könyve az „elveszett politikáról” és a politikai tanácsadás-ipar egyéniséget torzító hatásáról, a politikusi bátorság kilúgozásáról hasznos olvasmány lehet a politikusok számára. Paár Ádám írása. 2017.02.04.

A hatalom és a civilek

Zsolt Péter keresett egy pszichológiai magyarázatot a civil-kormány konfliktusra, ez pedig a segítés elfogadásának nehézsége. Szerinte a lekötelezettség posztkommunista kultúrájából kell eljutnunk az egymást partnernek tekintő kultúrába. Az írás a 24.hu-n olvasható, kattints a részletekért! 2017.01.29.

Munkásforradalom a vétokrácia ellen?

Donald Trump megválasztása óta sokan találgatják, mi okozta a politikai eliteken kívülről jövő jelölt sikerét. Francis Fukuyama a Prospect magazinban megjelent 2016 decemberi írásában a szövetségi kormányzat érdekcsoportok általi foglyul ejtésével és a vétokráciával magyarázza a jelenséget. Paár Ádám elemzése! 2017.01.25.

Mégis kinek az elnöke?

Mi sem mutatja jobban, hogy a szerencse forgandó, mint hogy Amerikában a jobboldali internetes humor egyik gyöngyszeme jelenleg a „Kibírtam Obamát, Te is ki fogod bírni Trumpot" bonmot. Mindez mit mond az amerikai társadalomról? Lakatos Júlia írása a Figyelőben Donald Trump beiktatásáról. 2017.01.24.

Populizmus – vagy mi is?

Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

Centrum és periféria?

Pár évtizeddel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett Wallerstein elmélete, illetve Szűcs Jenő könyve. Érdemes ma újraolvasni őket. Voltaképp hány Európa van, s hol helyezkedik el Magyarország? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.01.17.

Miniszterelnök-jelölt vitát!

A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban elsőként állt elő az előválasztás javaslatával. Az óta is úgy gondoljuk: nemcsak, hogy szükség van, de a baloldal létérdeke! Nem mindegy azonban, mi áll az előválasztás centrumában. A Méltányosság szerint egyértelműen a legszélesebb nyilvánosság előtt lebonyolított, akár több fordulós miniszterelnök-jelölti vita. Minden más részletkérdés. 2017.01.16.

Felejtsék el Orbán Viktort

A Republikon Intézet Előválasztás - Történet, Érvek, és Ellenérvek című kötetében Lakatos Júlia a Méltányosság álláspontját bemutató fejezetében arról írt, hogy az előválasztás első sorban nem Orbán Viktor legyőzését szolgálja, hanem a baloldal megújulását elősegítő innováció. Testületi állásfoglalásunk mellett intézetünk részletes álláspontja itt olvasható. 2017.01.16.

Mikor telik be a pohár?

A konszenzusos demokrácia igényét érzékeli Zsolt Péter, mely épp olyan változásokat hozhat, mint a Fidesz kétharmados győzelme előtt a többségi elvekre épülő hatalomkoncentrációt támogató közhangulat. Egy ilyen lélektani átrendeződés olaj lehet a tűzre, feltéve, ha a pártok új arányos választási rendszert hoznának tető alá. 2017.01.14. 

Túlzásba vitt fiatalítás

Ez a fiatal nemzedék megváltást nem, bajokat viszont annál inkább hozott a pártra. A Zuschlag- ,Hagyó-, Hunvald- ügyek nagyon sok kárt okoztak az MSZP-nek, A Mandineren megjelent írásában Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a nagy lehetőségekhez jutott fiatal nemzedék tönkretette az MSZP-t. 2017.01.13.

Intézmények és egyéniségek

A személyiségek és az intézmények egyaránt szerepet játszanak a modern demokráciában. Ám manapság világszerte annak lehetünk tanúi, hogy a két aktor között megbillen az egyensúly, a személyiség javára. Vajon mit tanulhat a liberalizmus ebből a fordulatból? 2017.01.07.

Hétköznapi demokratizálás

Anthony Giddens egy évtizede írta azt Ön jön, Mr. Brown című könyvében, hogy a demokrácia először hatol az életünkbe. Első ránézésre meglepő kijelentés, amikor a demokrácia a világ számos pontján több évszázada létezik. De vajon hogy értette? S mi a helyzet nálunk? Csizmadia Ervin írása. 2017.01.05.

Fényképezett forradalom

A történelem korábbi időszakából ismerünk partizánküzdelmeket, amelyek fájó veszteséget okoztak a megszálló hadseregnek. Ám 1956-ig nem volt példa arra, hogy aránytalan erőviszonyok mellett, külső, nagyhatalmi támogatás nélkül harcoló kisszámú felkelő egyetlen nagyvároson belül sokáig sikeresen ellenálljon egy reguláris hadseregnek. Paár Ádám írása az MNO-n. 2017.01.02.

Tündérmese és politika

Az 1950-60-as évek Heimatfilmje elvágyódást fejezett ki a német régmúltba. Az ezekben az évtizedekben készült osztrák és német Habsburg (és bajor Wittelsbach) témájú filmek pontosan kifejezték az átlagos német és osztrák polgár érzését, a (náci) közelmúlttól való menekülést. Paár Ádám a Filmvilág blogon a Habsburg témájú filmeket elemezte. 2016.12.30.

A baloldal helyzete

Az origo.hu-nak adott elemzésében Nagy Attila Tibor rámutatott: ha egy pártelnöknek több, egymással is rivalizáló irányzatnak kell megfelelnie, akkor nehezebben tud karakteres politizálást folytatni kifelé. Nagy Attila Tibor elemzése az origon. 2016.12.29.

Bűn, vér és konteó

Elemzőként úgy gondoljuk: a filmek lenyomatát adják annak, hogy egy társadalom és annak értelmisége milyen közéleti kérdéseket tekint fontosnak. 2016 filmterméséből közlünk egy válogatást a Filmvilág blogon, és megvizsgáljuk, milyen társadalmi problémák álltak a filmrendezők érdeklődésének homlokterében. 2016.12.27.

Összefogás?

Az év végi összegzésekben mindig megfogalmazódik az óhaj egy békésebb, jobb, prosperálóbb esztendőre. Egyre erősebb ugyanis Magyarországon az érzés, hogy nem hogy betemetnék az árkokat, a társadalom két fele között egyre nagyobb szakadék tátong. Vajon van-e esély társadalmi összefogásra? A Magyar Nemzet-ben Lakatos Júlia a társadalmi összefogás fontosságáról írt. 2016.12.18.

Orbánt másolja Fico?

Manapság a politikai korrektség a mumus sok közép- és kelet-európai kormányfő számára. A liberalizmus eszménye a szabadság, a demokráciáé az egyenlőség. Márpedig az egyenlőség magában foglalja az egyenlő bánásmód elvét. De lehet-e egyenlőség akkor, ha az állam egy csoport érdekében aktívan fellép? Paár Ádám az Új Szóban! 2016.12.17.

Populizmus és pluralizmus

A demokráciára leselkedő evidens veszélynek mindenki a populizmust tekinti. Létezik azonban egy másik veszély is, amit – Marc Plattner nyomán – radikális pluralizmusnak nevezhetünk. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren. 2016.12.16.

A megszűnésen túl

A digitális archívumok módszeres gyűjtését, értékesebb honlapok tárolását meg kéne oldani. Erre a feladatra a Népszabadsággal történtek ébresztettek rá. Zsolt Péter gondolatai a 24.hu-n. Mindez a 2016 december 3-i SZEF Akadémia előadáson hangzott el, amelynek videófelvétele és prezentációja megtalálható egy kattintással! 2016.12.11.

Személyiségek diadala?

A Donald Trump győzelmének okát elemző konferencián Lakatos Júlia többek között arról a globális trendről beszélt, amelynek következményeként az intézmények tehetetlensége miatt a választók újra az erős politikai vezetők felé fordultak. További részletek a 24.hu-n! 2016.12.10.

A populista doyen halála

Fidel Castro életútja és politikai pályája a latin-amerikai ún. politikai populizmus hagyományába illeszkedett: külön út, az észak-amerikai érdekeket kiszolgáló oligarchia elutasítása. Mindehhez társult a latin-amerikai kiválasztottság-tudat. Paár Ádám Castro mozgalmának populista környezetét és hátterét vizsgálat a Magyar Nemzet november 29-i számában. 2016.11.30.

Demokratikus leukémia?

A nemzetállam korában az elitek szabályokat kínáltak a népnek. Elit legyen a talpán, amely a mai, globalizált világban követhető szabályokat tud kínálni. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben nem is szabályokat, hanem például jogokat kínált fel az elit. Csizmadia Ervin a 24.hu hasábjain. 2016.11.29.

Hidegháború és párbeszéd

A több mint hét éves, feszültségekkel és egymásra mutogatással teli időszak után, újra formálódik egy egységes elképzelés a szlovákiai magyar pártok, illetve civil szervezetek részéről. Fókuszban az oktatásügy, amely a közösség egyik legfontosabb sarokpontja. Hangácsi István az Új Szónak nyilatkozott a napokban megrendezett esemény kapcsán. 2016.11.23.

Trump: probléma vagy megoldás?

Trump akkor tudna visszatérni a liberális korszak előtti demokráciához, ha nem globális folyamatok jellemeznék a mai világot. Így viszont  kísérlettől vagy eláll, vagy összeütközésbe kerül egy radikális tanult és fiatal amerikai társadalmi réteggel. Zsolt Péter a 24.hu-n. 2016.11.18.

A bevándorlás-ellenesség hullámai

A bevándorlás és integráció kérdése a 19. század közepe, a kapitalizmus kibontakozása és a nemzetállam születése óta generálja a bevándorlás-ellenes mozgalmakat és pártokat. Ma egy új típusú bevándorlás-ellenes mozgalom felfutásának vagyunk tanúi. Paár Ádám a bevándorlás-ellenessség hullámairól írt a Magyar Nemzet 2016. november 16-i számában. 2016.11.17.

A szélsőjobb idehaza és külföldön

A pozsonyi Új Szó napilapnak adott nyilatkozatában Nagy Attila Tibor rámutatott, hogy a Jobbik a Fidesz 1998-as sikeréből igyekszik tanulni, az akkori Fideszt utánozza. Hangácsi István pedig a Szlovák Nemzeti Párt újrapozícionálást és a Smer-el szembeni, mint kihívó pozícióját, értékelte. 2016.11.26.

Sikeres gondolatok, sikeres társadalmak

A szólás- és a véleményszabadság két különböző dolog. A véleményszabadságot a kormányzat tudja korlátozni, a szólásszabadságot akár az ellenzék is kifütyüléssel. Nálunk mindkét szabadságból kevesebb van, mint szeretnénk. Zsolt Péter írása a 24.hu-n. 2016.11.12.

Demokrácia vagy autokrácia

A magyar politikai közbeszédben a demokrácia egyetlen formájaként a liberálist ismerjük el. Számos gondolkodó figyelmeztet azonban bennünket arra, hogy a világban a demokráciáknak több fajtája is ismert. Vajon demokrácia-e még az, amelyik nem liberális? S mi a helyzet Magyarországgal? Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben. 2016.11.04.

Népszabadság-saga

A Népszabadság helyzete sokban múlt azon, hogy a tulajdonosok világviszonylatban nem családi nagy médiavállalkozások már, hanem egyre inkább pénzügyi befektetők. Zsolt Péter a 168 órának nyilatkozott a Népszabadság helyzetéről.  2016.10.19.

Népszabadság és etika

A Népszabadság bezárása nem csak a lap megszűnte miatt dráma, hanem amiatt is amiért nincsenek azon az etikai színvonalon az újságírói szövetségek, hogy képesek legyenek közösen fellépni. Zsolt Péter írása három szakmai szempontot ismertet, amiknek közös fundamentumoknak kellett volna lenni. 2016.10.17.

A magyar szélsőbaloldal a filmvásznon

A Méltányosság sorozatának egyik részében a magyar szélsőjobboldal mozgóképes reprezentációjával foglalkozott. Ezúttal a szélsőbaloldal magyarországi mozgóképes ábrázolását vesszük górcső alá. A témaválasztást indokolja, hogy a szélsőbaloldal emlékezete mindmáig elhanyagolt a magyar filmtörténetben. 2016.10.17.

A migráció keleten és nyugaton

Az október 2-i népszavazás érvénytelensége, ugyanakkor a nemek elsöprő többsége tükrözi azt a fogalmi zűrzavart, amely a magyar politikai elit és a választók fejében él a migráció kérdésköréről. Magyarországon keveseknek van tudomásuk a sikeres integrációs modellekről. Elemzésünkben a nyugati integrációs hullámoknak eredtünk nyomába. 2016.10.06.

Média és etika

Kevés újságíró ismeri azt a szabályt, hogy a mellékhatás nem lehet a publikáció célja. Többet jelent ez, mint korrektséget és tisztességességet, többet, mint hogy a hírekkel nem szabad manipulálni. Zsolt Péter 24.hu cikkét annak ajánlja, aki mélyebben akar megismerkedni a médiaetikával. 2016.10.06.

Megosztott társadalmak

A nyugati társadalmak természetes színezete a megosztottság, különféle törésvonalak mentén. Szokás beszélni "két Magyarország"-ról, amelynek eredetét legalább 1918-19-ig vezetik vissza. Az egyre szegényedő társadalom sokkal inkább a "jobb-léti" állam kialakításában érdekelt, mintsem a jobb- és baloldal lovagi tornájának szemlélésében. Paár Ádám írása a Magyar Nemzet-ben. 2016.10.05.

A kvótareferendumról

Nagyon sokan szeretnénk megtudni, hogy mi a kvótareferendum, de mást hiszünk erről, ha eltérőek a médiafogyasztási szokásaink. Ha két külön fogyasztói csoportot különítünk el, akkor alighanem két különböző „tudást” is találunk. Következésképp két ország fog szavazni: egy internetes ország és egy tévénéző ország. Zsolt Péter a 24.hu-n!

Multivitaminnal az elnökségért

Magyarországon nem sűrűn kerül szóba a politikusok egészsége. Ennek megfelelően kevesen gondolták volna, hogy a 2016-os amerikai választás egyik legmeghatározóbb témája a jelöltek egészsége lesz. Miért válhatott mindez ennyire központi kérdéssé? A válasz legalább annyira a történelemben rejlik, mint napjaink közvélemény kutatási eredményeiben. Lakatos Júlia írása az e-heti Figyelőben. 2016.09.25.

A francia I. Köztársaság a filmvásznon

Szeptember 22-én lesz 225 éve, hogy 1792-ben a Párizsban ülésező Konvent deklarálta a köztársaságot. Ezzel a francia forradalom fordulóponthoz érkezett. A köztársaság és a királyság eszméje 150 éven keresztül küzdött egymással, amíg az előbbi megszilárdult. A Film és politika sorozatban számba vesszük a köztársaság korának mozgóképes reprezentációit a különböző korszakokban. 2016.09.18.

Mindenkinek megvan a maga keresztje

Bayer Zsolt kitüntetése után az állami kitüntetéseket visszaadó hullám lényegében az állami kitüntetések sorsát vetíti előre. Voltaképp az állami kitüntetések leértékelődésében nem a bajt kell látnunk, hanem egy szükségszerű demokratikus átmenetet. Ezt a gondolatot bontja ki Zsolt Péter a 24.hu-n. 2016.09.06.

Múlt a jelenben

Nem könnyű hónapjait éli Európa. A válságjelek egyik része a bevándorlásból adódik, a másik – ezzel is öszszefüggésben – a demokráciák belső problémáiból. A világban egyre több szerző foglalkozik azzal, hogy Kelet-Közép-Európában újra fontossá válik a szocializmus előtti múlt öröksége. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2016.09.26.

Ellenség az amerikai világháborús filmben

Korábbi írásunkban egy csokrot nyújtottunk át az I. világháború filmes interpretációiból. Mostani elemzésünkben a II. világháborús témájú amerikai filmeket vesszük górcső alá. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen módon ábrázolták az amerikai filmek az ellenséget. Elsősorban a szigorú értelemben vett katonafilmeket vizsgáljuk. 2016.08.21.

Aki nőnek születik, annak pechje van

A férfiak több pénzt keresnek mint a nők. Ugyanazért a munkáért több bért kapnak, ráadásul az Egyenlő Bánásmód Hatóság sem tud eredményt elérni. Ezek a tények, és minél alaposabban nézzük a statisztikákat annál inkább elcsodálkozunk. Az okok összetettségéről és a változás útjáról pedig Zsolt Péter írt cikket a 24.hu-n. 2016.08.21.

Az iszlámról másként

Ha az iszlám és a film együttesen szóba kerül, akkor leginkább a terrorista témájú filmek jutnak eszünkbe, jobb esetben valami ezeregyéjszakai hangulatú mese. A nyugati filmek döntő többsége behódol az iszlámról kialakult sztereotípiáknak. Hogy kicsit megbombázzuk ezt a paradigmát, bemutatunk pár olyan filmet, amelyek példaértékűen tárgyilagosan és realistán mutatják be az iszlám világot. 2016.08.15.

Milyen egy nemzet karaktere?

Zsolt Péter legújabb írásában Róna Péter nemzetkarakterológiai gondolatmenetével vitázik. Miben más a kínai, a japán és a magyar nemzet önképe, jövőbeli lehetőségei? Hogyan kapcsolódnak mindehhez a Méltányosság korábbi kutatási projekteji? További részletek a 24.hu hasábjain! 2016.08.13.

Történelmi filmeket – MOST!

A következő években hatalmas évforduló-dömpingre számíthatunk. Ez a néhány év jó alkalom lenne a magyar történelmi film feltámasztására. A filmek maguk is képesek a társadalmi valóságot formálni. A jó történelmi filmek képesek lehetnek a közösség magabiztosságának és összetartozásának megszilárdítására. 2016.08.08.

Megújulhat-e az ellenzék?

Miközben a világ kaotikus sebességgel, szinte követhetetlenül változik, egy dolog állandónak s nagyon is követhetőnek tekinthető: a magyar ellenzék állapota. Már nem mondják annyit, hogy Orbán takarodj. Már tudják, hogy a szervezeti széttagoltsággal kezdeni kell valamit. De két dolgot még mindig nem tudnak. Csizmadia Ervin cikke a 24.hu-n.

Nők a politikában

Zimbardo nem rég írt egy könyvet a férfiak társadalomból való kiszorulásáról „Nincs kapcsolat” címmel. Sok vitát generálhat, de annyi biztos, hogy ideje leszámolni egy illúzióval, mégpedig azzal, hogy a női vezetők pusztán azért mert nők sokkal jobbak. Zsolt Péter a most érzékelhető női politikusok gyarapodásáról, és az ezzel kapcsolatos hamis illúziókról írt a 24.hu-n. 2016.07.27.

A maffia-hálózat motorja

Maffia és politika. Két világ, amelyek között megannyi átfedés, intrika és rejtély lapul, melyekre általában utólag derül csak fény. Létezhet-e egyik a másik nélkül, netán ki-kit szolgál ebben a kusza rendszerben? Új elemzésünkben a maffiafilmek klasszikus darabját, a Keresztapát hálózatelméleti szempontból elemezzük. 2016.07.23.

A fekete populizmus

Ha volt olyan mozgalom az USA történetében, amely összefoghatta volna a fehér és fekete dolgozókat, az a 19. század végi populizmus volt. Ám a populisták sem voltak elég bátrak - főleg Délen - a faji egyenlőséget támogatni. Paár Ádám erről írt a Népszabadságban, kiemelve, hogy a populizmus programja, ellentétben azzal, amit ma gondolunk erről, egy baloldali demokrata program volt. 2016.07.19.

Politika és etika

A politika, mely más néven a hatalomszerzés művészete manapság nem ideológiával meg programtervekkel harcol, hanem a riválissal szemben korrupciós váddal. A demokrácia az, ahol a korrupció nem következmények nélküli. Nálunk azonban hiába. Zsolt Péter ezen összefüggések médiaetikai vonatkozásait értékeli a 24.hu hasábjain. 2016.07.12.

A „Nagy Háború” a filmvásznon I.

Az olyan zárt (kényszer)közösségek, mint a hadsereg, a börtön vagy az elmegyógyintézet, mindig foglalkoztatták a filmesek fantáziáját. Sorozatunk következő részeiben a hadseregek belső életét bemutató filmeket elemezzük. Először az I. világháborúról szóló filmekről írunk, nem feledkezve meg arról, hogy most emlékezünk a „Nagy Háború” harmadik évére. 2016.07.12.

Az elszabadult Django

Egy francia filozófus 15 évvel ezelőtt azt írta, hogy az univerzalizmus háttérében minden más érték illegalitásba vonul. A Brexit kapcsán, de attól függetlenül látjuk, hogy az illegalitásba vonult értékek, identitások, attitűdök nagy lendülettel előtörnek újra. Mindez teljesen új elemzői magatartásra késztethet minket. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.07.06.

Pozitív nacionalizmus?

Európa jó ideje terhes, meghaladott történelmi konstrukcióknak tartja a nemzetállamokat. A növekvő nacionalizmus csak alátámasztani látszik ezt a tételt. Holott a fennálló konfliktust javarészt maga az unió teremtette azáltal, hogy már a kezdetektől igyekezte kiszorítani a nemzetállamok gondolatát a szalonképes mainstream elvek köréből. Lakatos Júlia írása a Magyar Nemzetben. 2016.06.22.

A magyar szélsőjobb

Sorozatunk előző részében a terrorista szervezetek mozgóképes reprezentációjával foglalkoztunk. Magyarország történetében viszonylag kevés volt a szó „klasszikus” értelmében vett terrorszervezet. De bőven akadtak terrort (is) alkalmazó politikai mozgalmak. Sorozatunk mostani részében a szélsőjobboldali magyar mozgalmak három generációjának reprezentációjára tekintünk ki. 2016.06.17.

A baloldal dilemmái

Nemsokára kongresszust tart a magyar baloldal vezető erejének számító MSZP. Nem hagyományos esélylatolgatásra vállalkozunk, hanem három nagy formátumú külföldi politikus egy-egy mondatát ajánljuk a megújulást kereső baloldaliak figyelmébe. Csizmadia Ervin írása a Dinamó blogon. 2016.06.17.

A feudális magyar gondolkodás

A magyarországi politikai jobb- és baloldal is egyaránt felismerte a magyar társadalomban megbújó feudális jellemzőket. Ezt tükrözte Gyurcsány őszödi beszéde, mint kifakadás a partikuláris érdekeiket követőkkel szemben. Ma viszont az a kérdés: jó válasz-e a központosítás a kiskirályokkal szemben? Egy király jobb-e, mint sok kicsi, és ha nem, akkor mit kellene tenni rendszer szinten?. Zsolt Péter cikke a 24.hu-n. 2016.06.16.

A szélsőségek a helyi ügyekre reflektálnak

A Volksbund-tagság sem ítélhető meg egyformán. A motivációk egyénenként és községenként eltértek. Teljesen hamis a kép, amely a szélsőséges szervezethez való tartozás motivációját leegyszerűsíti a fanatikus jobb- vagy baloldaliságra. A lokális közösségekben a helyi ügyek és problémák számítanak. Erre figyelmeztet a Volksbund története is. 2016.06.07.

Új nemzetállam-elmélet

Európában és Magyarországon is állóháború van a globális struktúrák és a nemzetállam hívei között. Ugyanakkor vannak új megközelítések is, amelyek rávilágítanak az ilyen szembenállások terméketlenségére. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikkében – többek között – egy ilyen elméletet is felidéz, s azt javasolja: gondoljuk újra ezt a dolgot. 2016.06.03.

Szélsőségek a filmvásznon

A magyar filmesek ritkán nyúlnak témaként a szélsőséges mozgalmakhoz. Ha igen, akkor is inkább történelmi, mintsem kortárs témákat dolgoznak fel. Az amerikai, brit, spanyol filmesektől azonban nem áll távol a kortárs politikai konfliktusok ábrázolása, legyen szó akár az északír válságról, akár a közel-keleti terrorizmusról. 2016.05.31.

A stratégiaváltás logikája

Magyarország húsz év következetes Nyugat-követés után úgy tűnik, több szempontból saját útjára lépett. Ész nélkül a szakadék irányába fordultunk volna, vagy Orbán Viktor kimagasló tehetsége miatt következett be a fordulat? Itt egy harmadik választ kínálunk, amely a pszichológia eszköztárát hívja segítségül a kérdés megválaszolásához. 2016.05.27.

Ami a tények mögött van

A nagy botrányt kavaró Kiss-Takács ügy korántsem a két szereplőről, hanem a politikáról és állami intézmények kapcsolatáról szólt. Ezen belül is a jó és a rossz kormányzás jellemzőiről, tárgyalásokról, konfliktuskezelésekről vitakultúráról, kommunikációs zavarokról és a kiútról. Zsolt Péter írása a 24.hu-n. 2016.05.21.

Kisebbségek a filmvásznon

A cigánytéma viszonylag új a magyar filmvásznon, ellentétben az Egyesült Államokban a fekete közösség és identitás témájával. Hogyan ábrázolták a cigányokat az elmúlt hatvan év filmjeiben? Milyen módon reflektáltak az amerikai filmek az afroamerikai közösség problémáira? Erről szól Paár Ádám és Szirmák Erik közös írása. 2016.05.16.

Zsákban van-e a macska?

A várható Clinton-Trump párosítás sokakban felveti a kérdést: vajon mennyire vannak szinkronban a pártok a szavazók akaratával? Van a jelölteken kívül más lehetőség, vagy a pártok jobban tudják, mi kell az amerikai népnek? Lakatos Júlia cikke az amerikai előválasztások fejleményeiről a Figyelő e-heti számában. 2016.05.16.

A budapesti csinnadratta

Civilizált kommunikációt megvalósítani, tárgyalásról, szponzoráció mértékéről beszélni, a márkaérték fontosságának érveit áttárgyalni volna a társadalom számára a legkívánatosabb. De ez már most látszik, hogy nem fog menni. Zsolt Péter írásában értékelte a Budapesti Fesztiválzenekar körül kialakult vitát a 24.hu hasábjain. 2016.05.06.

Populizmus és liberalizmus

A populizmust – teljesen tévesen – önmagában álló jelenségként szokás vizsgálni. Holott a populizmus terjedése nagyon is azonosítható folyamatokkal függ össze. Az egyik ilyen jelenség nemzetállami: a liberális ideológiának az elmúlt évtizedekben egyetemessé váló szerepe. A másik nemzetek fölötti: a globális technokrácia megjelenése.  Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben. 2016.05.06.

A GDP alternatívái

A 2008-as válság rengeteg tanulsággal szolgált a globális és a nemzetgazdasági folyamatokat befolyásoló szereplők számára. Csery Péter a Világgazdaság hasábjain a GDP, mint gazdasági mérőszám és globális "iránytű" meghaladásának lehetőségeit elemzi, rávilágítva az új "szuperindexek" gyenge pontjaira. 2016.05.01.

Muszlimellenes populisták

Napjainkban egyre erősödnek Nyugat-Európában a muszlimellenes vagy iszlámellenes pártok, amelyeket leggyakrabban a populista jelzővel jelölnek a médiában - mivel e pártok nem mindegyike szélsőjobboldali, sőt, nem kevés párt az iszlám iránti bírálat mellett liberális, libertariánus elveket képvisel. Paár Ádám kényes kérdéseket feszeget az International Relations Quarterly 2015/3-as számában írt cikkében.

Megmentésre várva

Már Barack Obama első kampánya idején is változást áhítottak a szavazók. Szemükben ő volt a hős, aki megváltoztatja a nagy szociális rendszereket, ledönti a társadalmi korlátokat, s véget vet a külföldi hadviselésnek. Amerikának most újra hősök kellenek, de olyanok, akik mindenben eltérnek az eddigi vezetőktől. Lakatos Júlia a Figyelő-ben írt az anti-hősök jelenségéről. 2016.05.01.

Hazafias asszimiláció vs. multikulti

Az USA-ban az 1970-es évektől a multikulturalizmus a hazafias asszimiláció alternatívájaként jelentkezett. Sok liberális számára "Geszler-kalap" a pozitív diszkrimináció, mert szerintük ennek révén a bőrszín megint a jogtalan szociális előnyszerzés forrásává válik. Európában és Magyarországon is ideje vitát kezdeni erről a kérdésről. Paár Ádám írása a NOL-on. 2016.04.20.

 

Western és eastern

Újabb sorozatunkban a film és a politika sokrétű kapcsolatát mutatjuk be. Ennek első részében a westernt és annak kelet-európai „kistestvérét”, az easternt abból a szempontból elemezzük, hogyan reflektálnak a társadalmi és politikai problémákra, dilemmákra. Külön figyelmet szentelünk annak, hogyan ábrázolják ezek a filmek a törvényen kívülieket és az ő motivációikat. 2016.04.20.

Ellenségkép és integráció

Amennyiben eldöntöttük, hogy a menekülteket integrálni akarjuk, nem uszíthatunk velük szemben, mert azzal lehetetlenné tesszük az integrációt. A TÁRKI legfrissebb kutatási adataiból kiderült, hogy a magyar és a nyugati elit, illetve a társadalom befogadás attitűdje épp egymás tükörképe. Zsolt Péter gondolatai a 24.hu-n. 2016.04.13.

Egyetemesség és illegalitás

Nem nehéz észrevenni, hogy a politikai verseny új jelensége az „illegalitásba” vonulás. az egyik térfélén van a kormányoldal, amely valamilyen eszme, ideológia nevében lép fel, s van az ellenzék, amely „kivonul” és külön világot alapít. Mindez nem igazán emlékeztet azokra az időkre, amikor kormányon és ellenzékben lenni is jó volt. 2016.03.28.

Elveszett magyarok, elveszett szavazatokkal

Kizárólag szlovákiai magyar vidékekre és választókra építve már 201 0 óta nem lehet átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. E trend megváltoztatása csak egyedi, kiterjedt és rugalmas koncepcióval érhető el, amit sajnos sem az MKP, sem a Híd nem ismert még fel. Hangácsi István írása az Új Szó-n2016.03.14.

A népszavazási balhé

Hogyan végzi a magyar állam helyesen a dolgát, mikor valami demokráciaellenes erőszakos akció történik? Ha képtelen azt a törvényes úton megoldani, akkor az ország saját magát ejti foglyul. Ha felgöngyölíti az ügyet, akkor nem jobb, nem rosszabb, mint más nyugati társadalom. Zsolt Péter cikke a választási irodánál történtek kapcsán történeti összehasonlítást is végez a fogalmak tisztázása érdekében. 2016.03.09.

Az átakuló Szlovákia

Hatalmas meglepetéseket okozott a március 5-ei parlamenti választás Szlovákiában. A közvélemény-kutatók által várt eredményektől teljesen eltérően voksolt a lakosság. Átértékelődtek a választói attitűdök, egy kicsit olaszosodott a pártpaletta és a 2011-es népszámlálási eredményeknél is nagyobb sokk érte a szlovákiai magyarságot. Hangácsi István írása a Trafik-on2016.03.07.

A kockás ingről

Voltaképp nem ellenfél egyetlen állami intézmény sem, feltéve ha az itt dolgozók eljutnak addig a felismerésig, hogy nem a hatalmat, hanem a társadalmi feladatot kell szolgálniuk, hogy nem a politikusokért vannak, hanem a betegekért meg a gyerekekért. Zsolt Péter reflexiója a 24.hu-n arra a vitára, mely a kockás ing kapcsán felmerült az elmúlt hetekben. 2016.02.27.

Történelmi önreflexió és film

A médiában egyre többen fogalmazzák meg igényüket a jó történelmi filmekre. E műfaj aranykora a Kádár-korszak volt. Se azelőtt, se azóta nem készült olyan sok kosztümös film, mint az 1960–80-as években. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy a jó történelmi film képes pozitívan hatni egy közösség (legyen az nemzet vagy a társadalom) önismeretére. 2016.02.19

A TV2-ügy

A TV2 esete jól példázza, hogy nem a nyugati értékrendszerek és logikák terjednek nálunk. Azaz nem a teljesítményelvűség, hanem állandó kapcsolatépítéssel igyekeznek pozícióikat megőrizni és javítani az olyan helyzetbe került vállalkozók, mint például Vajna. Zsolt Péter Hír24-en értékeli a fejleményeket. 2016.02.15.

Visszavenni a demokráciát?

A nem is olyan távoli jövőben biztosan akad majd egy tanácsadó vagy stábtag, aki papírra veti, hogy milyen hangulat uralkodott az iowai jelölőgyűlés éjszakáján Hillary Clinton, illetve Donald Trump főhadiszállásán. Az amerikai előválasztási kampány első, szimbolikus megmérettetése ugyanis nem várt fordulatot hozott. A Figyelő e-heti számában Lakatos Júlia a kibontakozó amerikai elitellenességet elemezte. 2016.02.13.

Variációk konszolidációra

A bal- és jobboldal egyaránt gyakran beszél arról, hogy szükség lenne konszolidációra. De mire is gondolnak pontosan, amikor konszolidációról beszélnek? Megvalósítható a konszolidált magyar politikai rendszer, és ha igen, mikor? A lehetséges válaszokat mutatja be az elemzés. 2016.02.03.

A demokratikus alkímia éve

Egyre több helyen fognak kialakulni új, nem nyugati típusú demokráciák amelyek a liberális demokráciák egyes elemeit megtartják másokat meg a helyi sajátosságokhoz igazítják. Mi köze mindehhez Orbán Viktornak, valamint az örökzöld liberális vs. konzervatív vitának? Az Élet ès Irodalom e heti számában Lakatos Júlia a demokráciakeverékekről írt. 2016.01.18.

Összefüggések hálójában

Hogyan függ össze a menekült-ügy, 2015 kölni szilveszteri eseményei, a zömében szír és afgán férfiak tette, valamint a médiaetikai kérdések Európa amerikanizációjával? Európa a bevándorlók hatására amerikanizálódik, népek keverékévé válik, és ez azt is jelenti, hogy erőszakosabb lesz. Zsolt Péter Hír24-es cikke ezeket az összefüggéseket mutatja be. 2016.01.10.

A Habsburgok Ausztráliája

A 18. század a bécsi kormányzat által támogatott szervezett telepítések időszaka, amely döntő mértékben hozzájárult az ország etnikai átformálódásához. Azok, akik a mai Európát érő migrációs nyomást emlegetve a múltbéli bevándorlások példáit idézgetik, előszeretettel feledkeznek el arról a szempontról, amelyet az a régi mondás takar: „ahol a nép, ott a pénz”. 
2015.12.16.

A bevándorlók és Közép-Kelet-Európa

Zsolt Péter szociológiai logikával és nem biztonságpolitikai, hanem demográfiai oldalról gondolja végig a muszlim migrációt. Az Európai Unióra 2050-re negyven milliós (!) létszámcsökkenés várt. A helyzetet nem enyhítette, hanem súlyosbította a belső mobilitás. E szerint Közép-Kelet-Európa visszakaphatja saját fiait és nem is terhelődik az iszlám integrációjának feladatával. Az írás a 24.hu-n jelent meg. 2015.12.13.

Ingatag-e a magyar demokrácia?

1910-ben Ignotus cikket írt a Nyugat-ban a dualizmus ingatag alapjairól. Meplepődünk, ha  ezt a cikket ma újraolvassuk. S különösen érdekes összehasonlítanunk a mi korunkat az ő korával. Meglehet, hogy az 1989-90-ben létrehozott demokratikus rend már kezdetben sem volt olyan erős, mint azt sokan és sokáig hittük? Csizmadia Ervin elemzése. 2015.12.07.

Iszlamofóbia

1913-ban jelent meg egy könyv, amely a Franciaországért elesett algériai muszlim katonák emlékének ajánlottak. Itt íródott le először az iszlamofóbia kifejezés. E könyv Nyugat ellenpontját, antitézisét az iszlámban találta meg. Ma nem kevés párt, mozgalom tart Európában az iszlamizációtól, összemosva a vallást és azon alapuló ideológiát. Fel kellene ismerni, hogy az iszlám összetett jelenség.

Az Iszlám Állam és a náci Németország

Ha a párhuzamba állítást valaki elfogadja, akkor beavatkozás-pártinak kell lennie. Ha nem, akkor érvelhet amellett, amit Loretta Napoleoni állít, noha ő is talál párhuzamot. Zsolt Péter cikkében a párhozamosságokat fejti fel, miközben az Iszlám Állam kapcsán az újságíró nő könyvére alapoz. Ez az írás megérteti velünk azt is, hogy van ahonnan tényleg menekülni kell. 2015.11.23.

Elnökjelöltek a ringben

Az amerikai előválasztásokat a korrupció visszaszorítására alkották meg. Mára azonban még fontosabb szerepet játszanak az amerikai választásokban. Vajon mi köze a viták és a direkt összehasonlítás lehetőségének a demokrácia minőségéhez, és mindez miért nem jelenik meg Magyarországon? Lakatos Júlia a Figyelőben írt mindezekről. 2015.11.08.

A HírTV helyzetéről

A napokban több érdekes információ is megjelent a Hír TV-ről, melyek lényege, hogy korábban kézi vezérlés alatt álltak, ám most a szabadság szigete, és megújulva új lendülettel, új műsorokkal növelik nézettségüket. Hogy az új arculat óta mik a nézettségi mutatók, és hogy lesz-e elegendő hirdetőjük, arról még pontos adatokat nem találtunk. Zsolt Péter írása a 24-en. 2015.10.14.

Politikai barátok nélkül maradt Magyarország

Körkép a történelmi és alkalmi államközi kapcsolatokról, amelyek a külügyi kommunikációnknak nem csak nehézségeit, de hibáit is sejtetik. E viszonyok lényege, hogy gyorsan újra tudnak épülni egy-egy vészes időszak után. Zsolt Péter a politikai barátságról írt a 24-en, amelyek terén legalábbis nekünk magyaroknak most kevés babér terem. 2015.10.10.

Tartalmat adni a tisztségnek

Göncz Árpád konfliktusoktól nem mentesen, történelmi távlatban mégis konszenzusosan látta el hivatali teendőit. Vajon mitől alakult ki ez a kép róla? Sikerült-e a korábbi minták nélkül kellett tartalommal megtöltenie a köztársasági elnöki tisztséget? Lakatos Júlia az Origóban elemezte Göncz Árpád elnöki szerepfelfogását. 2015.10.08.

A béke agytrösztjei

Sok agytröszt tevékenykedik a világban, amelyek a vallásközi párbeszédet, vagy a nemzet(állam)-építést szolgálják. Nyugaton korántsem gondolja mindenki, hogy csak a kormányoknak van szerepük az államépítésben, vagy a válság sújtotta régiók stabilizálásában. Paár Ádám írása a Népszabadság 2015. október 6-i számában. 2015.10.06.

Mi és ők

Rég nem látott pillanatok szemtanúi lehetünk: a világ egyik legfejlettebb és legbiztonságosabb térségét átfogó politikai, demográfiai és gazdasági kihívások teszik próbára. Az elmúlt hónapok migrációs hullámai komoly feszültségeket váltottak ki az európai társadalmakban. Pedig a történelmi tapasztalatok a szemünk előtt hevernek. 2015.10.03.

Félreértett közösségi média

A Facebook önmagában nem csinál forradalmat. Ahhoz tartalom is kell.  Erre épp az Arab Tavasz mutat rá, a közösségi media ugyanis önmagában „értéktelen”: megfelelő tartalom nélkül nem képes hatást gyakorolni, a hatni képes tartalmakat pedig a felhasználók generálják. Szakács András írása a HVG.hu-n. 2015.10.03.

Államkudarcból államsiker

Úgy tűnik, mindenkit elragadnak az érzelmei és szenvedélyei annak kapcsán, amit leegyszerűsítve „menekült kérdésnek” nevezünk. Ne szépítsük: a menekülthullám egyik jele annak, hogy az a nagyhatalmi politika, amelyet a Nyugat (ti. az európai gyarmatosítók és az Egyesült Államok) a Közel-Keleten és Észak-Afrikában folytatott, kudarcot vallott. Paár Ádám írása a Népszabadságban. 2015.09.23.

Közös hősök vagy ellenfelek II.

Mi köti össze Mahatma Gandhit és Cromwellt? Sorozatunkban bemutatjuk az egymás mellett élő közösségi emlékezeteket, valamint ezek „tárgyiasult” formáit (emlékművek, szobrok) a világ különböző tájain. A második részben azokat az országokat mutatjuk be, amelyekben a különböző nemzeti és regionális közösségek képesek voltak összeegyeztetni hőseiket és a hozzájuk fűződő emlékezeteket. 2015.09.21.

A zöld liberalizmus

Napjainkban a klasszikus eszmeáramlatok válságot élnek át. A Nyugat arculatát meghatározó három eszmeáramlat, a liberális, a konzervatív és szocialista-szociáldemokrata irányzat nem képesek gyorsan reagálni a 21. századi kihívásokra és dilemmákra. Amellett érvelünk, hogy a jövő a „zöld” ideológiáké. Vagyis ki kell zöldíteni a klasszikus eszmeáramlatokat. 2015.09.19.

Milyen keresztény Európát akarunk védeni?

Mennyire elfogadható a keresztény Európával érvelők elképzelései az ateisták, a liberálisok vagy épp a muszlimok számára? Hogyan kapcsolódik ehhez a kereszténység felvétele, a középkor, a reformáció és a demokratikus intézményekhez? Zsolt Péter írása a Hír24-en. 2015.09.12.

 

Mennek, mert mások is mennek

Újabb és újabb hullámban érkeznek a menekültek, akikről vagy nem tudunk semmit, vagy a propagandaszűrőn keresztül vannak töredékes információink. Egy cikk is sokat tehet az ismeretbővítésben, és talán a terület szakértőjének sem kell lenni. Mi történt az arab tavasztól mostanáig? Milyen hullámai vannak a migrációnak? Olvassa el Zsolt Péter írását a Hír24-en. 2015.09.03.

Eladósodunk bűneinkben

Az emberi sors velejárója a bűnökben történő eladósodás. Az egyéni életúté épp úgy, ahogy egy nemzeté. Itt van például ez az augusztus 20. Miket is kellett/lehetett e napon ünnepelnünk? Hol lehetett vallásos tartalmakat megjeleníteni benne, hol rátelepedtek erre, sőt, épp a vallási tartalom kifejezése megtűrté vált? Zsolt Péter írása a Hír24-en! 2015.08.22.

Torz beidegződések

Évtizedek óta tartó társadalmi kohéziós problémák nehezítik a szlovákiai magyar közösség közéleti helyzetét. Ezek egyike a fogalmi zavarok, amelyek lehetővé teszik a teljes elbeszélést és a másik meg nem értését, ráadásul további zavaros értelmezéseket szülnek. Így váltak a versengés és együttműködés szinonímáivá az összefogás és széthúzás. Hangácsi István írása az Új Szó-ban. 2015.08.09.

Bevándorlás amerikai szemmel

Az Egyesült Államokban évtizedek óta napirenden van a bevándorláskérdés. Nincs ez másképp most sem, a kezdődő választási kampányban. Vajon tükrözik a politikusok kirohanásai az amerikaiak véleményét a bevándorlókról? Lakatos Júlia elemzése Washingtonból, a Figyelő nyomtatott számában. 2015.07.31.

Különutas vagy véleményvezér

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiben újra és újra visszatérő motívum a nyugathoz fűződő viszonyunk definiálása, méghozzá a mintakövetés versus különutasság dimenziójában. Ez a dilemma az idei beszédében is megjelent, és nem kérdés, hogy Orbán mi mellett teszi le a voksát, ezúttal azonban beszédelemzés helyett átfogóbb módszertannal vizsgáltuk meg, hova helyezhető el a miniszterelnök retorikája Európa véleménytérképén.

Orbán-Simicska háború

Orbán és Simicska: egyetemi szobatársak, pártépítők, ellenségek. Vajon meddig? Hogyan alakul az eddig elválaszthatatlan páros közötti harc? Mit láthat egy elemző? Személyes konfliktus vagy sokasodó törésvonalak a Fidesz-en belül? Folytatás az Origo-s interjúban!
2015.07.23.

A gyűlölet zászlaja?

Egyeseknek a rasszizmus szimbóluma, Amerika sötét múltjának jelképe, másoknak a Dél regionális identitásának szimbóluma a konföderációk zászló. Vajon miért tartjàk sokan rasszista jelképnek? Paàr Ádám erről írt a Népszabadság 2015. július 21-i számában. 2015.07.22.

Tüntetések és menekültek

A menekülteket kordában tartani akaró erők, és a menekülteket védelmezni akarók tábora számos jellemzőt visel magán, ezeket gyűjtötte össze Zsolt Péter a Hír24-en, annak apropóján, hogy részt vett az egyik tüntetésen. Megfigyelései végső soron értékszociológiaiak, és a magyar társadalom alapvető, a nemek által is megragadható különbségeire hívja fel a figyelmet. 2015.07.19.

A görög lélek és politika

A görög választásnak van egy jellegzetessége, amellyel még keveset foglalkoztak: egymással is összevesztek. Vajon ennek oka a görögök természetében rejlik, vagy inkább a helyzetben, ami kialakult? Egy szociálpszichológiai nézőpontból nem kétséges a válasz, mely ráadásul a magyarok számára is tanulságos. Zsolt Péter írása a Hír24-en. 2015.07.08.

Szélsőjobboldali Internacionálé

Az európai szélsőjobboldal szervezkedése új szakaszba lépett a Szabadság és Nemzetek Európája frakció megalakításával az Európai Parlamentben. Az európai szélsőjobboldal komoly ütőkártyát kapott kézhez az Unió déli és keleti peremét ostromló menekültáradattal. Átszakadhat a gát az Európai Parlamentben? Erről írt Paár Ádám Népszabadság július 6-i számában. 2015.07.06.

Az elfeledett „státusfogoly”

Június 28-án emlékezünk Táncsics Mihály író, publicista, utópisztikus szocialista gondolkodó halálának évfordulójára. Magyarországon mindenki, aki elvégzett valamilyen iskolát, hallott arról, hogy a Petőfi és márciusi ifjak által vezetett pesti tömeg 1848. március 15-én megnyittatta Táncsics cellájának ajtaját. Paár Ádám rendhagyó módon az „örök ellenzékire”, az első baloldali gondolkodóra emlékezik. 2015.06.30.

Hollandia, populizmus, Mozart

A Figyelő hetilap arra kérte az MPK igazgatóját, beszéljen kedvenc olvasmányairól. Csizmadia Ervin az utóbbi idők terméséből hármat említett meg: egy könyvet a jelenig elérő holland történelemről; egy tanulmányt a politikatudomány ember-iszonyáról; és egy Mozart-életrajzot, amelyben a zeneszerző adakozó kedvéről is szó esik. Politikatudomány, történelem, zene egy helyen2015.06.26.

Bajban vannak-e a demokráciák?

Nagyot változott a világ az elmúlt 15 évben. A meghatározó véleményformálók elérkezettnek látták hát az időt, hogy alapjaiban értelmezzék újra a demokrácia világpolitikai helyzetét és kilátásait. A Méltányosság elemzései a májusi Élet és Irodalomból és a Figyelőből! 2015.06.26.

A menekültügy

Történelmi válaszút elé került Magyarország, mely jövendőbeli imázsát fogja meghatározni. Eközben mintha kísérteties analógia rajzolódna ki a Római Birodalom és az Európai Unió között. Magyarországnak pedig saját kettős határszerepével is meg kell birkóznia: elválasztás és integráció. Zsolt Péter írása a Hír24-en. 2015.06.24.

Új könyv

A Social Affairs Unit (London) kiadásában megjelent a The Second Term of Viktor Orbán. Beyond Prejudice and Enthusiasm című tanulmánykötet. A könyvben helyet kapott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya - The Fidesz Phenomenon: an Alternative Approach. Kattints a részletekért!

Liberalizmus vs. liberalizmus?

A liberalizmus most tetszhalott állapotban van Magyarországon. Feltámadásához sok minden szükséges. Például annak a viszonyrendszernek az átgondolása, ami a liberális szellemiség és a liberális pártpolitika között feszül. Csizmadia Ervin a Népszabadságban megjelent cikkében liberális ideológia történelmi hatóképességével állítja szembe mai ellentmondásait. 2015.06.20.

Ami a plakátháború mögött van

Hova eszkalálódhatnak a politikai és társadalmi feszültségek? Hogyan radikalizálódik az utca, és hogyan csúszhat ki az írányítás a politikai elit kezéből? Az igazságtalan érvényesülések és meggazdagodások egy idő után lehetetlenné teszik a békés konfliktuskezelést, mert a harag a népben jön létre az állammal szemben. Zsolt Péter írása a Hír24-en2015.06.09.

Az együtt nem működés hagyománya

A lassan 100. évét taposó szlovákiai magyar politikatörténetet szemlélve, alig érzékeljük (mivel alig kutatjuk) a saját politikai kultúránkat és ezen belül a hagyományainkat. Hol keresendőek a szlovákiai magyar politikai együttműködés hiányosságai? Hangácsi István írása az Új Szó Vélemény és háttér rovatában. 2015.06.02.

Juncker csókja

Juncker csókja valójában egy tasli. Kutlúrantropológiai, történelmi metszetben mint minden jelenség, az Orbán ellen vétett faragatlanság is több, mint bulvár téma. Zsolt Péter Hír24-es cikkében egyebek mellett a "bohóckodás szerepe" kerül fókuszba. 2015.05.26.

Halálbüntetés és civilizáltság

A halálbüntetés-vita kapcsán Zsolt Péter a Hír24-en több kérdésre is keresi a választ. Miért válnak a demokráciák egyre civilizáltabbá? Miért nem érvényesül a többség zsarnoksága? Ugynakkor fejlődés egyre színesebbé teszi a demokráciákat, noha több gondolkodó (nem is alaptalanul) aggódik e társadalmi berendezkedés jövőjéért. 2015.05.13.

A brit választás tanulságai

Nem volt szükségszerű a konzervatívok nagyarányú sikere a mostani brit választásokon. Nagy Attila Tibor elemzés részletesen megmutatja, milyen okok vezettek a sikerhez,valamint  a brit baloldal súlyos kudarcához. A skót nemzetiek győzelme ugyanakkor nyitva tartja a brit alkotmányos monarchia közjogi kérdéseit. 2015.05.11.

A vesztes győzelme - A Győzelem Napja

A történelemben vannak olyan helyzetek, amikor egy nemzetben a politikai és állampolgári kultúra változását egy külső katasztrófa kényszeríti ki. Bár katasztrófára nem vágyunk, van mit tanulni Németországtól, amelyben a demokratikus kultúra meghonosodását a II. világháborús vereség kényszerítette ki. Paár Ádám írása a Népszabadság Hétvége rovatának május 9-i számából. 2015.05.10.

Médiáink, médiáitok, médiáik

A harmadik Orbán-kormány megalakulása óta se szeri se száma azoknak a konfliktusoknak, amelyek a magyar nyilvánosság és a végrehajtó hatalom között alakulnak ki. Ezek azonban nem befolyásolták a médiumok arcélét – egészen a tavalyi választásokig. Ettől kezdve az érdekellentétek kiéleződtek, az addig rejtőzködő törésvonalak felszínre kerültek. 2015.05.08.

Germanwings repülőgép-katasztrófa

Minden civilizációnak megvannak a maga őrültjei. Zsolt Péter a Germanwings tragédiában - ahol is egy pilóta az öngyilkosságát gyilkossággal kombinálta - többet lát, mint szimpla véletlen. Már csak azért is, mert az első tiszt depressziós volt, de nem volt bolond. Ráadásul az egész  felveti a sajtó felelősségét is. Olvassa tovább a Hír24-en! 2015.04.15.

Lokális társadalom és pártépítés

A tapolcai választás után sokan felteszik a kérdést, mi a Jobbik sikerének a titka a kisvárosokban és a falvakban? Hogyan tud éppolyan sikeres lenni a dunántúli dombok tövében, mint Északkelet-Magyarországon? A baloldali és liberális ellenzéknek meg kellene találnia azokat a véleményvezéreket, akik hitelesek a helyi társadalomban. Paár Ádám írása a Népszava hasábjain. 2015.04.14.

Az együttélés nehézségei

A következő hetekben Csizmadia Ervin A következő Magyarország könyvére érkeznek a vendégkommentárok, illetve várunk minden érdemleges hozzászólást a könyvvel vagy a kommentárokkal kapcsolatban. Vitára fel! Mikecz Dániel - politológus, a Republikon Intézet kutatója kommentárja a Méltányosság blogján! 2015.04.14.

A tapolcai választás után

A Fidesz a tapolcai választókerületben sok szavazót veszített, a Jobbik pedig élre tört. Bebizonyosodott: a náci veszély emlegetése, a szélsőjobboldalizás kevés a Jobbik megállításához. De mi okozta a tapolcai eredményt és akkor mi a teendő? A Méltányosság gyorselemzése! 2015.04.13.

A jamaikai fény

Első hallásra nehéz elképzelni, de a jamaikai közönség képben van a magyarországi történések kapcsán. Erről helyi újságok tanúskodnak, s többek között a tavaly októberi utcai megmozdulások kapcsán. Csizmadia Ervin az e heti HVG-ben írt, és nem csak Jamaicáról. 2015.04.09.

A megmaradás törvénye

A két Magyarország létezése meglepetés lenne? Egyáltalán nem. Viszont valamit azért érdemes lenne kezdeni vele. A két Magyarországot kell végre berendezni, úgy hogy mindenki megmaradhasson annak, ami, s mégse érezze senki kirekesztettnek, elnyomottnak, nem egyenrangúnak magát. Csizmadia Ervin elemzése a Mandiner-en. 2015.04.03.

Az új „szélsőjobboldal”

"A publicisták és politikusok a szélsőjobboldal vezetőit és pártjait idehaza és külföldön is rendre félreismerik, és mivel rosszul fogják meg a problémát, ezért csak rossz értelmezések születhetnek a szélsőjobboldal létezésének okairól." Vannak-e különbségek a Jobbik és a nyugati szélsőjobbos pártok között? Lehet-e egy szélsőjobbos párt liberális? Paár Ádám a NOL-on értékelt. 2015.03.26.

Marad-e az egységes jobboldal?

Ellentétben a bal-liberális oldallal – amely teljesen szétaprózott és egységesedésre képtelen , a magyar jobboldal az utóbbi évtizedben nagy és egységes párttá vált. Az utóbbi hónapok fejleményei azonban mintha kikezdenék ezt az egységet. Sok jelből ítélve a Fidesz már nem is annyira szeretné, ha minden úgy maradna, ahogyan eddig. Ráadásul a jobboldal mesterkélt egysége eddig nem tudott gátat vetni a Jobbik erősödésének.

Zérushely és a szélsőérték

Az európai radikalizmus lüktető erősödését könnyű lenne egy átmeneti politikai klímaváltozás számlájára írni, amit a globális gazdasági válság és az elhúzódó válságkezelés katalizált. Valójában azonban az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. 2015.03.19.

Nincs jó atom, csak Roszatom

Érdemes elgondolkodnunk a kommunikációs harccá váló paksi orosz atomerőmű-bővítés szükségességéről és társadalmi elfogadottságáról. Talán nem csak a "Nyugathoz-tartozás civil ellenzőkkel" vagy a "hatalmon lévők támogatása lobbiérdekekkel és technokrata mérnökökkel" variációk léteznek. Zsolt Péter írása a Hír24-en! 2015.03.19.

A korrupció lélektani okai

Korrupció esetén mi az a három alapvető szociálpszichológiai tényező, mely hat az érintettekre? Miről tehet a vezető? Mit jelent a "nem gondolkodás" kényelme? Miért a "nem bejelentés" az elvárt hazánkban a bejelentéssel szemben egy korrupciógyanús eset észlelésekor? Zsolt Péter tanulmánya a Hír24-en. 2015.03.11.

A kommunista és a királynő

Magyarországon úgy tűnik, nem léteznek közös hősök. Ezért nem is találjuk őket. Legfőbb oka érzékelhetően az, hogy sajnos (még mindig) képtelen a hazai bal- és jobboldal konszenzusra jutni emlékezetpolitikai kánon terén. Mi a közös Ságvári Endrében és Vilma királyné egykori holland uralkodóban? Paár Ádám írása a NOL hasábján. 2015.03.07.

Innovatív elvárások

Az elmúlt hónapok kormányellenes tiltakozásai kapcsán érzékelhettük, hogy olyan témák is felmerültek az eseményeken, melyekről nagyon rég vagy egyáltalán nem volt szó a honi közéletben. Az egyik ilyen az állam szerepe, definíciójával és céljaival. Megvalósítható lenne hazánkban az innovatív állam? Mi az a társadalmi innováció? Mit értünk fejlesztő államon? 2015.03.05.

Lépésről lépésre

A reformpedagógiai elméleteket misztikus köd övezi Magyarországon, holott legalább kétszáz éves múltra tekintenek vissza. A magyar történelemben gyakori megszakítottságok miatt a reformpedagógiai elméletek nem szervesülhettek a közgondolkodásban. Elemzésünkben a Step by step (Lépésről lépésre) óvodai és iskolai programot mutatjuk be, amelyet jelenleg Európa és Ázsia 29 országában alkalmaznak. 2015.03.03.

Küzdelem nélkül nincs győzelem

„Európában két valódi erő van, két fontos hatalom – Oroszország és a Forradalom. Nem lehet egyetértés vagy egyezség a kettő között. Ami egyiknek élet – az halál a másiknak.”  Fjodor Tyutcsev költő és diplomata, I. Miklós cár tanácsadója, már az 1830-as években rávilágított arra az ellentétre, amely okán ma is egymásnak feszül Kelet és Nyugat. 2015.03.03.

A liberális demokrácia fundamentumai

Sokszor beszélünk arról, hogy a liberális demokráciának nincs alternatívája. Ha nincs is, célszerű vitatkoznia a liberalizmus és demokrácia viszonyáról. A nol.hu-on Csizmadia Ervin ráadásul egy 19. századi liberális, John Stuart Mill nézeteit veszi alapul, s írása végén egy 19. századi magyar gondolkodóval zár. 2015.03.02.