Aktuálpolitika

2016: a Méltányosság 5 pontja

Vajon mi okozza a liberális demokráciák rég nem tapasztalt válságát? Kinek a köpönyegéből bújt elő a populizmus? Miért recseg-ropog az 1990-ben létrehozott világrend? Mire van szüksége a jól működő demokráciáknak, és mi a magyar politika dichotómiája? A Méltányosság szerint ezek voltak 2016 legfontosabb kérdései. A válaszokért kattintson évértékelőnkre!

Rendszergyógyító populizmus

Az amerikai társadalomban az USA születésétől fogva együtt van jelen az elitizmus és elitellenesség.Az amerikai populizmus és elit egymásra hatásának története kapcsán igaznak tartjuk, hogy olykor a válságok lendítik előre a társadalmakat. Paár Ádám írása a Magyar Nemzet-ben. 2016. 10. 24.

Párhuzamos Magyarországok

A pártok közötti – holland típusú – kiegyezés, avagy a nagykoalíció tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a jelenlegi megosztottság felszámolásának, ugyanis ma már milliós nagyságrendű azon választók köre, akik jelenleg egy pártokon kívüli, harmadik Magyarországban élnek. Szakács András cikke a HVG.hu-n jelent meg2016.06.14.

Nemzetépítés és szögesdrótkerítés

A nemzetépítés nagyszabású politikai projekt: egy politikai közösség megteremtését célozza, a szögesdrótkerítés ezzel szemben kisszerű, demagóg és populáris politikai húzás. Ez elemzésünk szerint: a szögesdrótkerítés egy nemzetépítő és nemzetromboló politika testet öltése és szolgálóleánya. Az új magyar migrációs politika a nemzetépítés keretében értelmezhető. 2015.11.25.

„Ki népei vagytok?”

Magyarország hosszú ideje nem szembesült olyan tömeges menekülthullámmal, mint ebben az évben. Kiderült, hogy a magyar lakosság túlnyomó része értetlenül áll a szituáció előtt, hogy országukban tömegesen jelennek meg más kultúrából érkező, más vallású emberek, ha időlegesen is. Ez ihlette sorozatunkat, hogy bemutassuk: Magyarország 1000 éves történetében nem volt ritka a migrációs nyomás. 2015.11.09

Az ideológiák harca és a migráció

A 21. század elejének politikája olyan társadalmi struktúrát preferál, amelyben az emberek akkor érzik jól magukat, ha olykor végletesen megkülönböztetik magukat másoktól. De ez még nem elég: nem elég, hogy „mások” vagyunk, a tőlünk eltérő értékeket vallókat csak úgy tudjuk szemlélni, mint ártó lényeket, akiket ki kell iktatni, marginalizálni kell… Csizmadia Ervin írása, mely a Mandiner felkérésre készült, a Migráció és mi című cikksorozat keretében.

Nem baj az, ha kicsit szorongunk a menekültektől

Számos embert félelemmel tölt el, amikor csoportosan mozgó idegen kultúrához tartozó menekültet lát. Talán nem mindenkit, de sokakat. Nem szabad azonban sem megvetni érte mást, vagy magunkat, sem lekezelően nyilatkozni ezekről az emberekről és megbélyegezni őket. Épp abból lesznek a rasszisták, akik nem akarják elfogadni szorongásuk természetességét, és igazolást keresnek jogosságukra. Zsolt Péter cikke a Hír 24-en. 2015.08.05.

Különutas vagy véleményvezér

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiben újra és újra visszatérő motívum a nyugathoz fűződő viszonyunk definiálása, méghozzá a mintakövetés versus különutasság dimenziójában. Ez a dilemma az idei beszédében is megjelent, és nem kérdés, hogy Orbán mi mellett teszi le a voksát, ezúttal azonban beszédelemzés helyett átfogóbb módszertannal vizsgáltuk meg, hova helyezhető el a miniszterelnök retorikája Európa véleménytérképén.

Lehetetlen kormányzás

Az országgyűlési voksolásokon kétszer is megszerzett kétharmados többség első ránézésre legalábbis egy sikeres kormányzásra utalt. A Figyelő hetilap 2015. május 7-i számában megjelent cikkben Nagy Attila Tibor levezeti, miért marad Magyarország tartósan Európa perifériáján és miért nem lehet a mostaninál lényegesen jobban kormányozni. 2015.05.09.

Szigetvári kockázatos útja

Az Orbán-rendszer valóban csak illegális eszközökkel törhető meg? A jogi normák elutasítása hova vezethet? Milyen árat kellene az elutasítás miatt az ellenzéknek fizetnie? A Mandiner-en olvashatják Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének reakcióját Szigetvári Viktor álláspontjával kapcsolatban. 2015.02.27.