Aktuálpolitika

Puzsér és demokrácia

Puzsér jelöltsége abból a szempontból különösen érdekes, hogy a baloldali-liberális oldalon régen látott gondolkodást serkentett elő a demokrácia kérdésköréről. A fontosabb tétele az, hogy demokráciában a regnáló politikai elit a nép folyamatosan változó rövidtávú igényeit próbálja kielégíteni, nincs stabil víziója arról, hogy merre is kellene vezetni a közösséget.  2018. 10. 29. 

2016: a Méltányosság 5 pontja

Vajon mi okozza a liberális demokráciák rég nem tapasztalt válságát? Kinek a köpönyegéből bújt elő a populizmus? Miért recseg-ropog az 1990-ben létrehozott világrend? Mire van szüksége a jól működő demokráciáknak, és mi a magyar politika dichotómiája? A Méltányosság szerint ezek voltak 2016 legfontosabb kérdései. A válaszokért kattintson évértékelőnkre!

Rendszergyógyító populizmus

Az amerikai társadalomban az USA születésétől fogva együtt van jelen az elitizmus és elitellenesség.Az amerikai populizmus és elit egymásra hatásának története kapcsán igaznak tartjuk, hogy olykor a válságok lendítik előre a társadalmakat. Paár Ádám írása a Magyar Nemzet-ben. 2016. 10. 24.

Párhuzamos Magyarországok

A pártok közötti – holland típusú – kiegyezés, avagy a nagykoalíció tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a jelenlegi megosztottság felszámolásának, ugyanis ma már milliós nagyságrendű azon választók köre, akik jelenleg egy pártokon kívüli, harmadik Magyarországban élnek. Szakács András cikke a HVG.hu-n jelent meg2016.06.14.

Nemzetépítés és szögesdrótkerítés

A nemzetépítés nagyszabású politikai projekt: egy politikai közösség megteremtését célozza, a szögesdrótkerítés ezzel szemben kisszerű, demagóg és populáris politikai húzás. Ez elemzésünk szerint: a szögesdrótkerítés egy nemzetépítő és nemzetromboló politika testet öltése és szolgálóleánya. Az új magyar migrációs politika a nemzetépítés keretében értelmezhető. 2015.11.25.

„Ki népei vagytok?”

Magyarország hosszú ideje nem szembesült olyan tömeges menekülthullámmal, mint ebben az évben. Kiderült, hogy a magyar lakosság túlnyomó része értetlenül áll a szituáció előtt, hogy országukban tömegesen jelennek meg más kultúrából érkező, más vallású emberek, ha időlegesen is. Ez ihlette sorozatunkat, hogy bemutassuk: Magyarország 1000 éves történetében nem volt ritka a migrációs nyomás. 2015.11.09

Az ideológiák harca és a migráció

A 21. század elejének politikája olyan társadalmi struktúrát preferál, amelyben az emberek akkor érzik jól magukat, ha olykor végletesen megkülönböztetik magukat másoktól. De ez még nem elég: nem elég, hogy „mások” vagyunk, a tőlünk eltérő értékeket vallókat csak úgy tudjuk szemlélni, mint ártó lényeket, akiket ki kell iktatni, marginalizálni kell… Csizmadia Ervin írása, mely a Mandiner felkérésre készült, a Migráció és mi című cikksorozat keretében.

Nem baj az, ha kicsit szorongunk a menekültektől

Számos embert félelemmel tölt el, amikor csoportosan mozgó idegen kultúrához tartozó menekültet lát. Talán nem mindenkit, de sokakat. Nem szabad azonban sem megvetni érte mást, vagy magunkat, sem lekezelően nyilatkozni ezekről az emberekről és megbélyegezni őket. Épp abból lesznek a rasszisták, akik nem akarják elfogadni szorongásuk természetességét, és igazolást keresnek jogosságukra. Zsolt Péter cikke a Hír 24-en. 2015.08.05.

Különutas vagy véleményvezér

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiben újra és újra visszatérő motívum a nyugathoz fűződő viszonyunk definiálása, méghozzá a mintakövetés versus különutasság dimenziójában. Ez a dilemma az idei beszédében is megjelent, és nem kérdés, hogy Orbán mi mellett teszi le a voksát, ezúttal azonban beszédelemzés helyett átfogóbb módszertannal vizsgáltuk meg, hova helyezhető el a miniszterelnök retorikája Európa véleménytérképén.

Lehetetlen kormányzás

Az országgyűlési voksolásokon kétszer is megszerzett kétharmados többség első ránézésre legalábbis egy sikeres kormányzásra utalt. A Figyelő hetilap 2015. május 7-i számában megjelent cikkben Nagy Attila Tibor levezeti, miért marad Magyarország tartósan Európa perifériáján és miért nem lehet a mostaninál lényegesen jobban kormányozni. 2015.05.09.

Szigetvári kockázatos útja

Az Orbán-rendszer valóban csak illegális eszközökkel törhető meg? A jogi normák elutasítása hova vezethet? Milyen árat kellene az elutasítás miatt az ellenzéknek fizetnie? A Mandiner-en olvashatják Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének reakcióját Szigetvári Viktor álláspontjával kapcsolatban. 2015.02.27.

Új bőrben a Jobbik?

A Jobbik stílusváltása, önmaga újrapozícionálása nem most kezdődött, de mint „békét hozó” párt, azért kiverte a biztosítékot, de legalábbis kiváltotta az elemzői és publicisztikai érdeklődést. Zsolt Péter elemzése három dolgot érint: miért emelkedik a Jobbik, hová, milyen helyre ágyaznak meg neki, és hogy tud majd békét hozni. Az írás a Hír24 vélemény oldalán olvasható. 2015.02.16.

Orbán vagy Simicska lesz a gyáva nyúl?

Az utóbbi napok belpolitikai történéseit és médiavisszhangját meghatározó Simicska-kirohanás értelmezhető a játékelméleti dilemma kontextusában is. A két, egymással szemben haladó autó mindkét vezetője igyekszik elhitetni a másikkal, hogy ő nem fogja félrerántani a volánt. De vajon ki ijed meg hamarabb? Orbán vagy Simicska? Zsolt Péter írása a Hír 24-en! 2015.02.08.

Szabadság és érdek

A nemzeti érdek többször volt hivatkozási alap az elmúlt néhány hónapban, mint az elmúlt öt évben összesen, de az elmúlt öt évben is több alkalommal került elő, mint az azt megelőző száz évben. Ugyanakkor ennek az új keletű magyar érdek-reneszánsznak van néhány olyan sajátossága, ami alapjaiban határozza meg hazai belpolitika nívóját és mintázatát. 2015.02.01.

Széll szellemisége

A magyar kormány irányadó csillaga Széll Kálmán. De főként mint pénzügyminiszter. Róla nem csak tér, hanem terv is van elnevezve, és az elmúlt napokban Orbán Viktor újra a Széll Kálmán alapítványnál tartott előadást. Széll nagy magyar politikus volt, de attól is lett nagy, ahogyan az ellenzékkel bánt. Az elmúlt években mintha Széll szellemisége nem hatná át a kormány-ellenzék viszonyt. 2014.12.15.

Össztűz a miniszterelnökre

Jó ötlet-e egy miniszterelnöknek az olvasók kérdései elé állnia? Nyugat-Európához képest, ha Magyarországon "a miniszterelnök saját kezébe vesz egy egyébként nem az ő illetékességi körébe tartozó ügyet, pozitív üzenete van." Hogyan kommunikáljon a politikai döntéshozó egy feszült társadalmi légközben? Zsolt Péter a Hír24-ben elemezte Orbán Viktor Blikk-es szereplését. 2014.12.10.

Mitől robbanunk?

A nép robban: ha becsapva érzi magát, ha az elit, mely azt ígéri meg fogja védeni, épp hogy támadja. "...a közösségben való gondolkodás gyengesége, a kockázatkerülés, az egyéni akaratérvényesítés ... Csak sajnálhatjuk, hogy számos intézményüket a magyarok már nem érzik sajátjuknak, s nem mennének ki tüntetni értük". Zsolt Péter értelmezi a mostani jelenségeket Népszabadságban2014.11.28.

Kitiltás és megemlékezés

Elemzésünkben hátat fordítunk annak a szemléletmódnak, amely a politikát az érdekekre redukálja, mert eszerint az érdekek úgy léteznek, mint a csillagok az égen: objektíven és egyértelműen ott vannak a cselekvő beszédek és a beszélő cselekedetek mögött, s csak arra várnak, hogy tiszta, illetve megtisztított tekintettel megpillantsuk, aztán a nevükön nevezzük, kimondjuk őket. 2014.11.20.

Budapesti programok kohéziós tükre

Programelemzésünk alapján úgy tűnik, hogy a fővárosi politikai paletta friss szereplői és fiatal politikusai rátaláltak a legújabb kori magyar történelem legfontosabb kihívására, miszerint képesek leszünk-e megteremteni a szociális és gazdasági kohézió alapjait. Mindeközben a rendszerváltást is megélő és alakító politikusi generáció, úgy tűnik, végleg elvesztette kezdeményező képességét. 2014.10.10.

Médiaetika

Zsolt Péter a HVG 2014 októberi számában cikket jelentetett meg, és a lapoktól való elbocsátások apropóján ír oktatott szakterületéről, sajtóról, és médiaetikáról. A technológiai változások egy átmeneti helyzetet hoznak létre, mely akár el is törölheti az újságírást, mint hivatást. Elég nehéz ugyanakkor elképzelni, hogy egy ilyen változás ne csak kárt okozzon a demokráciáknak. 2014.10.07.

Orbán és a lehetetlen művészete

Bármi megtörténhet – mondta Orbán Viktor a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmából megtartott beszédében, s mi ezt a mondatot tesszük e beszédről szóló elemzésünk középpontjába. Állításunk egyrészt ez: Orbán áthágta és újra kijelölte a magyar politika határait. Másrészt pedig ez: Orbán politikája a lehetetlen művészete.
2014.08.31.

A főváros ostroma

A budapesti főpolgármester-jelöltek közül annak van esélye elnyerni a főpolgármesteri széket, aki független személyiségként kész vállalni a konfliktusokat az őt jelölő szervezetekkel, s aki helyismerettel és vezetői gyakorlattal is rendelkezik – állítjuk a nyugat-európai tapasztalatok alapján.  Elemzésünkben először ezekről a tapasztalatokról lesz szó, majd számba vesszük a jelöltek erősségeit és gyengeségeit. 2014.08.18.

Nemzetszobrászat

A német megszállás emlékműve egy átfogó projektbe illeszkedik: a nemzetépítés projektjébe. Ezzel az Orbán-kormány egy 19. századi és 20. század eleji nacionalista projektet tett magáévá. Minden ilyen projekt célja egy egységes nemzeti-történeti narratíva és ezzel egy közös nemzeti identitás létrehozása. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az emlékművek. Amennyiben nem megosztóak. 2014.08.08.

Az Országgyűlés jelentőségéről

A parlament az ország és a demokrácia stabilitásának egyik záloga, ennek fenntartása, erősítése mindegyik parlamenti párt hosszú távú érdeke. A törvényhozás szerepének indokolatlan csökkentése, kritikusan rossz működése viszont az instabilitás melegágya. Másképpen megfogalmazva: egy jó parlament emberéleteket menthet meg.
2014.08.08. 

Az egyház szocializációs lehetőségei

A magyar és a francia egyházak szocializációs képességei közötti különbség a társadalom államfelfogásában és identitásában keresendő. Míg a francia társadalmat összeköti az egységes identitás, addig a magyar társadalom nem rendelkezik ennyire erős öntudattal. Jelenleg a kiemelt egyházaknak kedvező politikai légkör van jelen, a vallásszabadság a többi felekezet esetében pedig magánügy marad. 2014.07.18.

A párbaj

Az RTL Klub és a kormányzat közt hadiállapot alakult ki. Egyesek a médiaszabadságért folytatott küzdelemként értelmezik ezt; mások a Fidesz „maffiaállamának” leleplezését és egyúttal a Fidesz meggyengülését várják, remélik ettől; megint mások azt gondolják, hogy a kormány azt teszi, ami a dolga, és a küzdelem kimenetele végül a kereskedelmi szféra megregulázása lesz. 
2014.07.16.

Meddig él egy alkotmány?

Az alkotmányok átlagos élettartama mindössze 17 év. Vajon az Alaptörvény is bírja eddig? Az elemzés a Népszabadság  június 28-ai Hétvége című mellékletében jelent meg. 2014.07.01.

Meddig él egy alkotmány?

Az alkotmányok átlagos élettartama mindössze 17 év. A hazai 89-es Alkotmány két évtizede tehát  több az átlagnál, de vajon meddig tartjuk meg majd az Alaptörvényt? Az elemzés a Népszabadság  június 28-ai Hétvége című mellékletében jelent meg. 2014.07.01.


Két előd - egy szobor

A magyar jobboldal 2010-ben elődjének választotta Széll Kálmánt. Gazdasági programot is neveztek el róla. A napokban felavatták Tisza István szobrát. A két politikus a maga korában lényegében egymás ellenfelei voltak. Meglepő, hogy mindezen a kormányoldal átsiklik, az ellenzék pedig talán nem is tud róla. Ajánlatunk: túllépni a szokásos "szobor-ellenes" narratíván. Az MPK közleménye. 2014.06.13.

Másodlagos pártpreferenciák

A Méltányosság hosszú ideje szorgalmazza a tudományos viták és a közéleti párbeszéd kiszélesítését, ezért a jövőben is minél több vendégelemzésnek kívánunk teret adni. Mostani vendégszerzőnk Bojár Ábel, aki tanulmányában a nyilvánosan elérhető adatok segítségével a másodlagos preferenciák alapján vizsgálta a hazai választók átszavazási hajlandóságát. 
2014.06.02.

Populistákról populárisan

Mi a közös Kemál Atatürkben, a Török Köztársaság atyjában, Juan Perón argentin elnökben, és a 19. század végi amerikai Populista Pártban? Hogy mind a három populista volt. Nesze semmi, fogd meg jól! De mit kell érteni az elcsépelt, és nyakló nélkül használt populista kifejezés alatt? Semmiképpen sem azt, amit Magyarországon a média ért alatta. 
2014.05.30.

A magyar polip vakságáról

Hogyan lát a Magyar polip? Mi az, amit lát, és mi az, amit nem lát? És miért azt látja, amit lát, és nem látja, amit nem lát? Egyáltalán: miért figyelemre méltók a Magyar polip vakfoltjait? Avagy miért is lássuk azt, amit a posztkommunista maffiaállam modelljét magukévá tevő „liberális értelmiségiek” nem látnak? 2014.06.02.

Vitatér

A Méltányosság – mint a politikusi tv-viták évtizedes propagátora – úgy érzi, újfent meg kell szólalnia, most, hogy az EP-választások kapcsán ismét föllángolt (vagy inkább pislákol) a vita a vitáról. Bennünket olyan nagyon nem foglalkoztat, kik ülnek le pénteken este az ATV kamerái elé, s akik leülnek, s akik nem ülnek le, milyen motivációk alapján teszik ezt. Amiért most röviden megszólalunk, az kizárólag azért van, mert saját magunkkal szemben önkritikát szeretnénk gyakorolni. 2014.05.23.

Lehet(ett volna) más?

Magyarországon ritkaságszámba megy, hogy egy jelenkori párt történetéről könyv jelenik meg, még akkor is, ha az egy interjúkötet. Petőcz György újságíró béke sose volt. az LMP egy története című, az Aura Kiadónál tavaly megjelent kötetében – mely már kisbetűs címhasználatával is rendhagyó és figyelemfelkeltő – a párt kilépett alapító tagjaival beszélgetett. 2014.04.28.

Zöld remények

Az április 6-i választás egyik nyertese a Lehet Más a Politika (LMP), amelyik a szavazatok 5,24%-át gyűjtötte be, ez a szavazatarány pedig öt mandátumot eredményezett a 199 fős parlamentben. Ez alatta marad ugyan a párt 2010-es eredményének (7,48%), de a fő célt – az LMP kiesését a parlamentből – sikerült elkerülni. Innen lehet tovább építkezni. 2014.04.12.

A programvisszatartás kora

Mi megpróbáltuk. Pár hete bejelentettük, hogy újszerű módon kívánjuk elemezni a pártok programjait. E célunknak maximálisan megfelelünk, amikor - teljesen újszerű módon - nem tudunk mit írni. Merthogy választási programok nincsenek (legalábbis a két legnagyobb politikai erő nem rendelkezik választási programmal). Rögzítsük hát bátran: 2014-ben a magyar politika újabb történelmi fordulatot vett: beléptünk a programvisszatartás korába. 2014.04.01.

A vitáról való vita vitatása

Egy ciklus 1460 nap. De 1440 napig nem volt téma a miniszterelnök-jelölti vita. Azt, hogy kellene ilyen vitát tartani, az ellenzék március 15-én jelentette be. Nem nehéz megjósolni, ebből így nem lesz vita. De hogyan lehetne ezt a kérdést komolyan venni és értelmes javaslatokat tenni? A Méltányosság már 2005-ben foglalkozott a témával. És most megint. 2014.03.23.

Újraszülés

Az április 6-ai választás előtt a közvélemény azzal van elfoglalva, hogy vajon nyer-e újra a Fidesz, s ha igen, vajon kétharmaddal nyer-e. Az alábbi cikk azt állítja, "van élet" ezeken a kérdéseken túl is. De milyen okok állnak az "össznépi újraszülés" hátterében? S hogy ki az újszülött? Az "aktuális állampárt". Csizmadia Ervin dolgozata a Figyelő friss számában jelent meg. 2014.03.21.

Nagygyűlések a neten

Összességében a Fidesz és a Kormányvaltók  internetes megítélésében és a velük kapcsolatos tartalmakban március 15. nem jelenik meg akkora súllyal, mint ahogy az várható lett volna. Sokkal inkább az aktuálpolitikai ügyek sarkalták véleményoformálásra az interntes felhasználókat, nem pedig az ünnep napján történt események. 2014.03.19.

Mit kezdjünk a pártprogramokkal?

A hatályos politikai közbeszéd szerint a pártoknak - legalábbis az eddigi kampányidőszakban - semmilyen programajánlatuk nem volt. Ez a vélekedés nincs messze a valóságtól. De azért mi találtunk program-féleségeket. S ha már találtunk, alaposabban át is olvastuk őket. De nem "úgy". Merőben újszerű programelemzésünk március 25-étől. 2014.03.01.

A riporter teljesítménye

Van, amikor - bármennyire is fontos témáról van szó, nem a riportalany viszi a prímet. Van, amikor a riporter a nyilatkozó fölé nő, s olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre bár nem érkezik kielégítő válasz, de legalább elhangzanak. Magyarországon sok esetben fontos kérdések nem tétetnek fel, s a kérdezők nem feltétlen úgy kérdezik alanyaikat, ahogyan kellene. Most egészen más volt a helyzet. 2014.02.23.

Az emlékműről - másként

Ebben az elemzésünkben egy eddig senki által föl nem tett kérdésre keresünk és adunk választ: hogyan lehetséges, hogy bár a német megszállás áldozatainak emlékművével a kormányoldal egy társadalmi kohézió megteremtését szolgáló nemzeti emlékhelyet kíván létrehozni, mégis megosztja az üggyel társadalmat?
2014.02.20.

Miért nem jó megoldás a bojkott?

Talán keveseknek jut eszébe, de a Mazsihisz bojkottjának bejelentése messze túlmutat magán a konkrét ügyön. Mi több, túlmutat a Mazsihisz-kormány-, sőt az ellenzék-kormány viszonyon is. Ez a mostani történet azért is fontos, mert a demokrácia ún. "járulékos" intézményeiről szól. Hogyan akarunk ugyanis versenyképesebb országgá válni, ha nincsenek konfliktuskezelő intézményeink? 2014.02.10.

Kormányváltók nagygyűlése?

Kampánynyitó rendezvénynek is tekinthető az MSZP január 25-i nagygyűlése, hiszen Mesterházy Attila az orbáni rendszerrel fellépő baloldali tömörülés miniszterelnök-jelöltjeként mondott első ízben beszédet. De közelebb vitt - e a kormányváltáshoz az MSZP nagygyűlése? Mi volt a pártelnök „emberibb” oldalát megmutató kisfilm célja? 2014.01.27.

Hat megállapítás az Összefogásról

A héten tető alá hozott ellenzéki megállapodással kialakult, hogy milyen politikai erő lesz a kormánypártok elsőszámú kihívója a választásokon. Az újonnan létrejött politikai konstrukció eredményességéről még keveset lehet elmondani. Azonban mi most hat megállapításban összegezzük azt, hogy hol tart az összefogás, miért és hogyan jutott erre a pontra. 2014.01.17.

Politikai konfliktus-menedzsment

A politikai helyzetet értékelve teljesen új módon kell közelítenünk olyan bevett fogalmakhoz, mint például demokrácia, vagy a demokrácián belüli forradalmi változások. Csizmadia Ervin a választások utáni helyzetet elemezve felveti, hogy mindennél fontosabb egy új politikai konfliktusmendzsment alapjainak lerakása. 2014.01.05.

Ifjú konzervatívok

Az új magyar konzervativizmus, azon belül az ifjú konzervatívok közössége az ezredforduló után, a 2000-es években kezdett formálódni, és arcot ölteni, mindenekelőtt az online világban. De vajon milyen az ő viszonyuk a negyedik Alaptörvény módosításhoz? Miről hallgatnak és miről kellene beszélniük a módosítás kapcsán? 
2013.12.27.

Két állítás a politikai elit tévedéséről

A következő választás a Fideszt nem azért predesztinálja győzelemre, mert valamit a Fidesz igen jól csinál, mert ráérzett a nemzeti érzület mozgósító erejére, mert fontos az embereknek a Nyugattal szembeni „kekeckedő” magatartás, mert tetszik nekik a pénzek allokálása, de még a rezsicsökkentés és a bankrendszer megszorongatása sem királyi út. 2013.12.19.

Új szabályok a T. Házban

Ha Kövér László házelnök belép a T.Házba, akkor mindenki köteles felállni – az ellenzők számára ez a legérdekesebb eleme a tervezett új Házszabálynak, pedig ennél fontosabb szabályok is benne foglaltatnak. Ezek a szabályok határozzák meg, milyen körülmények között tevékenykedhetnek a választott képviselők. 
2013.12.15.

Milyen egy lágyuló „multikulti” Jobbik?

Paradoxonnak tűnhet a multikulturális jelző egy radikális jobboldali párt estében, viszont sok tekintetben is unikumnak számit a Jobbik önazonossága. Ugyanakkor hogy könnyebben fogyasztható-e egy „multikulti” Jobbik, az még kérdés és az is hogy ezzel az attitűddel meg tudják-e tartani az eddig begyűjtött szavazókat. 2013.12.12.

Alapozás nélkül nincs győzelem

A hazai elit a vita fontosságát – a kohézióhoz és a vízió szükségességéhez hasonlóan – csak mostanában kezdik felismerni. Bár üdítően hat az Útravaló című írás ilyen irányú törekvése, a szerzők több olyan tényezőt is figyelmen kívül hagytak, amit mi fontosnak vélünk, ha meg akarjuk érteni az ellenzék és a kormánypártok jelenlegi helyzetét. 2013.12.03.

A baloldaliság újraértelmezése

A magyar baloldal problémái már október 23. előtt is súlyosak voltak, és ennek egyik fő oka az ideológiai kérdések félretétele volt. Ha ez így marad, akkor a baloldal pártjai legfeljebb az ellenfél, a Fidesz - kormány hibáiban reménykedhetnek. Az elemzés külföldi példák segítségével is rámutat, hogy mely területeken lehetne mást mondani, mint eddig. 2013.11.18

Poszt-posztkommunizmus, botrányok

Sokáig beszéltünk poszt- kommunizmusról. Ma talán már jogosult a poszt-posztkommunizmus kifejezés is. Ráadásul a két kifejezéshez a botránykeltés két különböző generációja kötődik.  Miért nem nagyon voltak botrányok a 2000-es évek elejéig? És miért szaporodtak el gombamód ma? Csizmadia Ervin elemzése a november 15-ei ÉS-ben. 2013.11.17.

A kampányfröcsögés elé

"Ha mi nem mutatunk rá az alternatívákra, a politikus nem fogja szájunkba rágni. Ha mi nem lépünk ki komfort zónánkból a választók sem fognak másként viszonyulni a politikához." Miért nincsenek pártatlan elemzők és milyen szerepet tölthetnek be a politológusok a politikai tanulásban. Lakatos Júlia reflexiója Török Gábor blogbejegyzésére. 2013.10.27.

Pártok és generációk

A politikai kommunikációban mintha egyre meghatározóbb szerepet játszana a választói csoportok életkor alapján történő megközelítése. Nagy kérdés azonban, hogy valóban köthetők korcsoportokhoz az egyes politikai erők, illetve van-e olyan generációs ellentét a magyar társadalomban, amelynek politikai értelemben is mozgósító ereje van. 2013.10.14.

Magyar liberalizmus

Az SZDSZ együtt emelkedett fel a rendszerváltással s lett a magyar politika talán legbefolyásosabb pártja. Aztán fokozatosan veszített befolyásából és a 2000-es évek végére megszűnt. Az egész történet komoly feldolgozása mindmáig nem történt, sőt nem is igazán kezdődött meg. Csizmadia Ervin a HVG-ben írott cikkében egy generációs szemponttal járul hozzá a feldolgozáshoz. 2013.09.10.

Előválasztás a baloldalon?

A híradások szerint Bajnai Gordon ma egy újszerű forgatókönyvvel állt elő Mesterházy Attilának. A forgatókönyv előválasztási kampányt és vitát ajánl az Együtt-PM és az MSZP között. A forgatókönyv Magyarországon előzmények nélküli. Csizmadia Ervin röviden reflektál erre, felidézvén az MPK nyár elejétől hangoztatott álláspontját. 2013.08.23.

Amerikai stílusú kampány

A bal-liberális ellenzéki táborban megkezdődnek az egyeztetések a leendő összefogásról és az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjéről. Érdekes módon a bal-liberális közvélemény gyors megállapodást és a viták lezárását szeretné. A Méltányosság épp ellenkezőleg: a viták "kinyitását" és egy amerikai típusú "kiválasztódási" kampányt tartana szükségesnek. Akár az ellenzék jelöltjei közötti tv-vitákkal.

Orbán Viktor uniós rendszere

Nem sokkal azután, hogy az MPK hosszabban elemezte a Fidesz természetét, itt van következő írásunk, amelyben konkrétan Orbán Viktorra és az ő EU-val kapcsolatos felfogására fókuszálunk. Az elemzés váratlan eredményekre vezet: az orbánizmus nem véletlenül vált ki oly heves reakciókat külföldön, hiszen itt nem csak a magyar, de a nemzetközi politika befolyásolási kísérletéről is szó van. 2013.06.18.

 

Ki a liberális? Miért? Mitől?

Ki a liberális? Vannak-e Magyarországon liberális szavazók? A Republikon Intézet nemrégen megjelent tanulmányában a liberális közönségen belül három kategóriát különített el: az önbevallás szerint liberálisokat, a kapitalistákat és az emberi jogi liberálisokat. Elemzésünkben reflektálunk a tanulmányra, és felvetünk további megközelítési szempontokat is. 2013.06.14.

A magyar jobboldal természetrajza

A Méltányosság Politikaelemző Központ Fidesz-nagyelemzéséről születtek már hozzászólások az Élet és Irodalomban és más fórumokon is. Egyelőre az érdemi válaszok még váratnak magukra, de – tudomásunk szerint – már készülnek. Csak reményünket tudjuk kifejezni, hogy a témáról valódi vita indul meg, s mi a végén érdemi ellenvéleményekre reflektálhatunk. 2013.06.05.

A jeffersoni fordulat

Sokan azzal bírálják a Fideszt, hogy 2010, vagyis kormányra kerülése óta nincsen valódi koncepció a kormányzásban. Ez leegyszerűsítő állítás. Ha meg akarjuk érteni a Fidesz kormányzását, akkor el kell olvasnunk Matolcsy György Amerikai Birodalom. A jövő forgatókönyvei című könyvét, mert sok tekintetben választ ad arra, miért olyan a Fidesz, amilyen. 2013.05.11.

A Fidesz és az Európai Néppárt

A napokban egy rémhír kelt lábra arról, hogy kitessékelik a Fideszt az Európai Néppártból, amelyet 1976-ban alapítottak az európai kereszténydemokrata és jobbközép pártok összefogására, és jelenleg az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja. Úgy tűnik azonban, hogy ilyen veszély és presztízsveszteség nem fenyegeti Orbán Viktor pártját, legalábbis egyelőre. 2013.04.15.