Elemzések

A cigányok ideje

A középkori bevándorlók közül a legtöbb nép beolvadt a magyar etnikumba. Ám – bármily furcsán hangozzék is – a saját kultúra megőrzése szempontjából a legsikeresebb bevándorlók a cigányok (vagy romák), akik – igaz, nem csak saját szándékukból – elkerülték a teljes beolvadást. Erről szól migrációs sorozatunk második része. 2015.11.22.

Projekt Ausztria

Fájóan kevés információ jelenik meg a hazai médiában arról, hogy szomszédaink, akikkel történelmünk minden más nemzetnél jobban összefonódott, szintén parlamenti választásokat tartanak. Ezért a Méltányosság röviden bemutatja a jelenlegi osztrák politikai helyzetet, és 29-én élő közvetítéssel jelentkezik a Parlamentből. 2013.09.28.

Projekt Germania

2012 végén a Méltányosság útjára bocsátotta legsikeresebb blogfolyamát, a Projekt Americát. Most ősszel újabb választások lesznek, ezúttal Európa stratégiai pontjain, s a Méltányosság ezeken is „ott lesz” – olykor csak jelképesen, máskor szó szerint. E héten útjára indítjuk a Projekt Germaniat, ezúttal is lesz vendégkommentárunk, játék, és persze a választások napján különösen résen leszünk. 2013.09.18

Thatcher öröksége

Nemrégen helyezték örök nyugalomra a 20. századi brit történelem egyik jelentős személyiségét, Margaret Thatchert. Már életében legalább annyi tisztelője, sőt rajongója volt, mint ahányan gyűlölték. A sors iróniája, hogy a konzervatív párti Thatchernek alighanem két tartós öröksége van: a brit középosztály és az Új Munkáspárt. Elemzésünkben az okokat és következményeket ismertetjük. 2013.04.21.

Német-magyar kapcsolatok II.

Az elemzés a német-magyar kapcsolatok legújabb konfliktusait, azok okait, és az Orbán-kormány németországi megítélését veszi sorra.  A magyar politikai események  még  a német parlamentben is szóba kerültek. Mindezek ellenére a német kormány nyilvánosan még mindig nem állította pellengére az Orbán-kormányt, de elképzelhető, hogy ez a jövőben megváltozik. 2013.03.30.

 

A magyar szén jövője

Vajon a magyarországi szénkitermelés valóban halálra van ítélve az egyéb megújuló és nem megújuló nyersanyagok felhasználása mellett, vagy léteznek olyan technikák, melyek felhasználása mellett az eddig elérhetetlen szénkészletek is kitermelhetőek? S ha igen, akkor ezek kiaknázása kisebb környezeti károk okozója lehet, mint a jelenlegi módszerek? 2013.03.11.

Magyarország biomassza hasznosítási jövőképe

Sokszor és sok helyen hallhatjuk, hogy hazánk hagyományosan mezőgazdasági ország. Elemzésünkben ezt a szempontokat is figyelembe véve energiagazdálkodási szemszögből szeretnénk megvizsgálni, hogy egy hatékony és jól működő mezőgazdaság mennyiben járulhat hozzá a magas színvonalú, és környezetbarát energiagazdálkodáshoz. 2013.03.11.

Szelek szárnyán?

Az elmúlt fél évszázadban a világ népessége a kétszeresére nőtt, miközben az ökológiai rendszer terhelhetősége csökkent. Az ipari fejlődés és a modern fogyasztói kultúra kibontakozása révén a szén-dioxid emisszió a négyszeresére nőtt 1950 és 1995 között. Persze az egyes régiók nem egyforma súllyal veszik ki a részüket a növekedésből. A következmények viszont mindenkit sújtanak.

Szavazatvadász rezsicsökkentés

Politikai „win-win” helyzetbe navigálta magát a kormány a lakossági gáz és áram árának 10 százalékos csökkentésével és a további rezsimérséklési ígéretekkel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az összes ellenzéki párt – a közben megszűnt LMP-frakció kivételével – példátlan módon összezárt a kabinettel a tarifafaragás ügyében.

A Méltányosság újraértékelése

A gazdasági válság következtében felerősödött társadalmi feszültségek közepette soha nem látott jelentőséget nyert a méltányosság fogalma. A Méltányosság Politikaelemző Központ megújulásakor szükséges reflektálni névadó koncepciójára, különös tekintettel annak új kohéziós kutatási profilunkhoz való illeszkedésére. Vajon milyen új értelmezései lehetnek a méltányosság eszméjének Magyarország számára? 2013.03.11.

Javaslat egy romaügyi alapítvány felállítására

A Méltányosság Politikaelemző Központ elindította a romakérdés átfogó megvitatására irányuló akcióját. Ennek keretében a magyar pártokhoz fordultunk, amelyeknél kezdeményeztük egy romaügyi alapítvány létrehozatalát. Az akció folytatódik; a jövő hét elejétől a Méltányosság-blogon szerepelnek pártok és szakértők. 2013.04.05.

Vajúdtak a hegyek...

Az angol demokrácia és médiaszabályozási óvatosság továbbra is példaértékű lehet a világ számára. A legnagyobb sokkhatást követően is megőrizték az érintettek a demokratikus tárgyalás hagyományát, Cameron döntése pedig nem nélkülözte a közvélemény elvárásával szembeni bátorságot. Hegyek vajúdtak, Leveson-jelentés született, sőt… 2013.03.11.

Egyiptomi alkotmányzás

2010 decemberében, a Tunézia által elindított dominóeffektus az egyiptomi elnök, Hoszni Mubárak hatalmát sem kímélte. Az rezsim megdőlésével pedig megnyílt az út az ország politikai átalakulása és demokratizálódása előtt, azonban az elfogadott új alkotmány tükrében ez a folyamat korán sem látszik olyan egyértelműnek, mint ahogy arra sokan számítottak. 2013.02.26.

Tárgyalni tudni kell(ene)!

Az Egyesült Királyságban a megegyezést kívánatosnak tartják a felek, a lezárt fejezeteket valóban le tudják zárni, és tudják, hogy a vitának milyen keretek közt kell zajlani, az érveket komolyan veszik, a tekintély alapján történő érvelés nem működik, az erőből való megoldást senki sem díjazza, a tárgyalásnak álcázott marketinget kerülik... 2013.02.26.

Ellenzéki vereség előtt?

Gyurcsány Ferenc valójában nem országértékelést, hanem ellenzék-értékelést adott. Szokatlan módon előrevetítette: ha az elenzék így folytatja, akkor veszíteni fog. De mit kínál ehelyett a volt kormányfő, sikeres lehet-e az ő stratégiája?

A romakérdés (?) öt pontja

Elemzésünkben, amelyet vitaindítónak szánunk, négy pontban foglaljuk össze a szerintünk kívánatos teendőket a romák társadalmi felemelésében. Meggyőződésünk, hogy ezek teljesülése révén közelebb juthatunk a társadalmi békéhez.

Kis magyar nőtörténet

Lekéstük a nyugati buszt, és ezer éve futunk utána. A Méltányosság Politikaelemző Központ számos elemzésében írt arról, hogy Magyarország megkésett fejlődése hogyan befolyásolja a mai napig a társadalom mentalitását és a politikai kultúrát. Jelen írásunkban egy különleges témán keresztül vizsgáljuk Magyarország „nyugatiasságának” a problematikáját.

Bombák földjén

A felsőoktatás átalakítása és az államilag finanszírozott helyek radikális csökkentése, „időzítet bombaként” várt arra, hogy mikor robbanjon fel. Egy kormánynak sem célja, hogy olyan népszerűtlen intézkedésbe kezdjen, amelynek hatásaként tüntető tömegek jelennek meg, de ezt a kockázatott minden kormány vállalta eddig a rendszerváltozás óta... 2012.01.29.

A német-magyar kapcsolatok

Magyarország számára Németország kulcsfontosságú partner, ennek ellenére a német magyar kapcsolatok konfliktusosabbá váltak az Orbán-kormány hivatalba lépése óta. Ennyire meggondolatlanul cselekedett volna az Orbán-kabinet? Az elemzés többek között erre a kérdésre is választ ad, de emellett több eddig elhanyagolt összefüggésre is rámutat. 2013.01.22.

Az admirális és a többiek

Csak dicsérni lehet, hogy Kolcsak admirális, a bolsevikok ellen harcoló monarchista fehérek vezetője is játékfilmet kapott, elvégre ő is az orosz (és szovjet-orosz) történelem letagadhatatlan része, akárcsak Lenin, Trockij és Sztálin. Vajon Magyarországon lehetne-e ilyen filmet készíteni Horthy Miklósról? A kérdés megdöbbentő, ám jogos. 2013.01.15.

A német antiszemitizmus

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő parlamenti felszólalása az antiszemitizmus ügyét Magyarországon egy időre a politikai napirend központi elemévé tette, jól mutatták ezt a folyamatos elhatárolódások, a Kossuth téri tiltakozó gyűlés, és a parlamenti szócsaták. A politika önmagában azonban még kevés az antiszemitizmus elleni küzdelem eredményességéhez. 2013.01.08.

Amerikai futball és magyar politika

Van-e valami szerepe a hagyománynak a magyar politikában, azon túl, hogy vannak hagyományba ragadt és a hagyományokat jórészt zárójelbe tevő pártok?  Ám a hagyomány részesei azok a pártok is, amelyek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen. S hogy még fokozzuk a zavart, ide hozzuk az amerikai focit is. 2012.12.18.

A siker kulcsa

A BRICS-országok gazdasága a válság ellenére is növekszik. De vajon hogyan érték el ezek az országok, hogy a világgazdaság élére törtek? Mi áll a gazdaságuk mögött? Elemzésünkben a klub két ázsiai államának, Kínának és Indiának az oktatási rendszerét mutatjuk be, különös tekintettel a hasonló vonásokra. Véleményünk szerint a siker kulcsa két szóban foglalható össze: oktatás és állam. 2012.12.18.

Fel vagyunk háborodva?

A PolgárPortál fel van háborodva, hogy a Bajnai-Gyurcsán páros fel van háborodva. Miért is? Mert a buszokon összeboruló Bajnai-Gyurcsány negatív reklámjait közli a Polgár Portálhoz közel álló Civil Összefogás Fórum.  A Civil Összefogás (CÖF) nyilván úgy véli, nem kellett volna Bajnainak visszatérnie a maga múltjával, tehát ő provokált... 2012.12.11.

Ki a Magyar

Figyelemre méltó diskurzus indult el a szlovákiai magyarság körében a legutóbbi népszámlálási negatív eredményei láttán. Politikai téren egy háromoldalú alapdokumentum került elfogadásra, míg a magyar közösség közéleti napirendjében újszerűen jelent meg a nyílt vita és eszmecsere. 2012.12.11.

Az ellenzék és az Unió

2013.02.12.

A sztereotípiák szerint az Orbán-kormány „Európa-ellenes” politikát folytat, viszont ettől népszerűsége nem csökken meredeken; az ellenzék „européer”, de nem nagyon mond semmit Európáról. Az egyik oldal kritikai állításokat tesz, a másik ezeket veszélyesnek tartja és hallgat. Holott az EU-ról való „hallgatás” ebben a kérdésben nem célravezető.

Alkotmánybírósági puska?

A kormány igyekszik tovább szűkíteni az Alkotmánybíróság mozgásterét, a törekvés nem véletlen: a testület elkezdte visszakövetelni korábbi befolyását. Hatékony lehet-e a Fidesz tervezett ellenlépése?  A tét nem kicsi: az Alkotmánybíróság megsemmisíthet-e továbbra is az Alaptörvény részét képező jogi normákat, és ez ellen a Fidesz tehet-e bármit? 

 

A siker kulcsa

A BRICS-országok gazdasága a válság ellenére is növekszik. De vajon hogyan érték el ezek az országok, hogy a világgazdaság élére törtek? Mi áll a gazdaságuk mögött? Elemzésünkben a klub két ázsiai államának, Kínának és Indiának az oktatási rendszerét mutatjuk be, különös tekintettel a hasonló vonásokra. Véleményünk szerint a siker kulcsa két szóban foglalható össze: oktatás és állam.

Tévhitek az egészségügyi reformról

Fél évtizeden belül másodszor feszül neki a politika annak, hogy új irányt adjon a magyar egészségügyi rendszernek. Az első kísérlet a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején kudarcba fulladt. A folyamat mérlegét még korai megvonni, azonban a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes néhány tévhittel leszámolni a reformokkal kapcsolatban.

Lincoln árnyékában

Ha valaki azt gondolná, hogy Amerikában mostanában minden Lincolnról szól, részben igaza van. Barack Obama második beiktatási ceremóniájának tematikája is az ikonikus elnök személyére épített, és nem más, mint Steven Spielberg készített nemrég komoly nézettségű filmet róla, ami már az első héten többszörösen visszahozta gyártási költségeit. 2013.02.22.

Az energiaimport-függőség

„A legtöbb ember több időt és energiát fordít arra, hogy kerülgesse a problémákat, mint arra, hogy megragadja és megoldja őket.” Henry Ford idézetében magában hordozza az elmúlt évszázad magyar energiapolitikájának egyik jellemzőjét, mely, hogy lépést tartson a XX. század robbanásszerű fejlődésével.

Ki nevelje a vezetőket?

Helmut Schmidt ahhoz a politikusnemzedékhez tartozott, amelyiknek – szerencsétlenségére – nem kellett „megterveznie” a pályáját, ugyanis a háború után egyértelmű volt a feladat: a lerombolt Németország újjáépítése, valamint a német demokrácia és jogállam megteremtése.

A nemzetközi össztűz eredői

2010 elején a független hazai és külföldi gazdasági elemzők nagy várakozással néztek elébe a kormányváltásnak, sőt a válságból való kilábalás szempontjából többnyire a kétharmados kormánytöbbség opcióját tartották a legcélravezetőbbnek. Azt ugyanis már jó előre borítékolni lehetett, hogy kormányváltásra kerül sor, már csak a kétharmad volt kérdéses; a kétharmados kormánytöbbségben az elemzők és a piacok a cselekvőképes, világos vonalvezetésű, stabil kormányzás lehetőségét látták. Mivel nemcsak a piaci elvárások voltak ilyen pozitívak, hanem a választók is komoly reményeket tápláltak a Fidesz kormányzásával kapcsolatban, meg is született a kétharmados parlamenti többség, és a Fidesz-KDNP pártszövetség a bizalom légkörében alakíthatott kormányt.   

Matolcsy-szindróma

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt hetek politikai rengéshullámainak epicentrumában Matolcsy György személye állt. Az ellenzék egyenesen a „matolcsyzmus” bukásáról beszél, és több szólamban követeli menesztését. Eközben kormányoldal nem győzi bizonygatni, hogy száz százalékban kiáll a miniszter mellett, és hol a menesztésével kapcsolatosan felröppent híreket cáfolja, hol pedig a Matolcsyt érő belső kritikákról szóló sajtóértesüléseket igyekszik megcáfolni. Mindamellett Matolcsyt nemcsak az ellenzék és az ellenzéki sajtó, hanem a Fidesz értelmiségi holdudvara és a jobboldali orgánumok is támadják. 

Világkép és erőpolitika

A kormányzati cselekvés iránya és a kormányzás karakterisztikája egyre világosabban körvonalazódik, ugyanakkor nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kormány döntéseit hogyan indokolja, intézkedéseit milyen értelmezési keretben helyezi el. Természetesen a kormányzati kommunikáció messze túlmutat azon, hogy az adott kormány saját döntéseinek okaira rávilágít. A mindenkori kormány sikere jelentős részben azon áll vagy bukik, hogy képes-e tevékenységét egy olyan diszkurzív rendszerbe foglalni, mely egyszerre teremt emocionális és racionális felületet az állampolgárok azonosulásához; képes-e saját értelmezési variánsait dominánssá tenni a többi szereplő értelmezési kísérleteivel szemben; és képes-e ezeket a variánsokat vonzóvá és otthonossá (vagy legalább elfogadhatóvá) tenni a választópolgárok többsége számára.  

Hard government

Egyértelmű, hogy a kormány a szabadság és hatékonyság balanszát a hatékonyság javára kívánja elbillenteni, ahhoz sem férhet kétség, hogy erős állami szerepvállalásra alapozott cselekvésorientált kormányzást kíván megvalósítani, de az már korántsem ilyen nyilvánvaló, hogy mindezt nem minden elméleti háttér nélkül teszi...

Érzetek és trendképletek

Az országgyűlési választások első fordulója senki számára nem okozott nagy meglepetést, még az LMP parlamentbe jutása és az MDF kizuhanása sem tekinthető meglepőnek, hisz az elmúlt egy hónapban a közvélemény-kutató cégek az LMP-t rendre öt százalék fölé, az MDF-et pedig öt százalék alá mérték. Az igazi dilemma inkább az volt, hogy lesz-e kétharmada a Fidesznek, illetve, hogy ki lesz a második erő a parlamentben. Ez utóbbi már eldőlt, az előbbi még várat magára – persze ezt sem nehéz megjósolni. Mivel az eredmény ennyire előrelátható volt, az elemzők és publicisták már jó előre elkezdték boncolgatni a végkifejlet okait és eredőit. Az érvek meglehetősen széles spektrumon mozognak: van, aki a szociológiai mozgásoknak; van, aki a válság hatásának; van, aki az a rossz kormányzásnak; van, aki az őszödi beszédnek; van, aki a Fidesz sikeres stratégiájának; van, aki a proteszt közhangulatnak; és van, aki a korrupciós botrányoknak tulajdonít nagyobb jelentőséget.

Kampány-trigonometria

Lassan-lassan kezd kirajzolódni a választási kampány karakterisztikája, és már valamivel többet is meg lehet állapítani annál, hogy a kampány lagymatag, nincsenek igazi koncepciók, nincs igazi véleményütköztetés, és hogy a kampány tartalmi szempontból végképp kiüresedett. Mindezek mellett, mostanra egyre kitapinthatóbb, hogy a kampány kulcs-motívuma az a pozicionálási küzdelem, mely egy sajátos háromszögbe rendezi a Fideszt, a Szocialista Pártot és a Jobbikot. 

Finomhangolt erőkultusz

Orbán Viktor országértékelő beszédében több mint két tucatszor fordult elő az erő kifejezés valamilyen formája, de nemcsak a szó gyakorisága, hanem a beszéd tartalmi mondanivalója és előadásmódja is a higgadt erő benyomását igyekezett kelteni. Az, hogy az erő kulcsfogalom lett a Fidesz kommunikációjában tulajdonképpen nem újdonság, hisz az már a párt 2007-ben közreadott Erős Magyarország című alapprogramjában is kiemelt vezérmotívum volt.

Az ígéret földje

Különböző történelmi korokban a Föld különböző pontjait tekintették az ígéret földjének. Persze egészen mást jelentett az ígéret földje mondjuk Mózes számára, mint a 19. századi emigránsok számára, akik Észak-Amerika irányába vették útjukat. Bizonyos – pejoratív – értelemben Magyarország is az ígéret földjének tekinthető, de túlontúl kézenfekvő és sommás lenne a dolgot azzal elintézni, hogy Magyarország a be nem teljesített ígéretek hazája.

A pártfinanszírozás - központosított korrupció?

Ezúttal sem kapta meg a szükséges (kétharmados) támogatást a pártfinanszírozás átláthatóságáról szóló szocialista törvényjavaslat, és nagy valószínűséggel a Fidesz alternatív előterjesztése is hasonló sorsra jut. A november 30-ai parlamenti ülésen név szerinti szavazáson 209 igen ellenében 2 ellenszavazattal és 162 tartózkodással utasították el a képviselők az indítványt. Az indoklás szerint a Fidesz frakció tagjai azért tartózkodtak a szavazás során, mert bár a törvényjavaslat céljaival egyetértenek, de a tartalmával nem.

A remény rabjai

Amikor a két pólusképző politikai erő támogatottsága között nagyságrendi különbség van; amikor a választók fele a bizonytalanok táborát erősíti; amikor a szélsőségek felerősödnek, és a társadalmi szolidaritás a minimum-szintet sem éri el, és amikor a közéletben egyszerre van jelen a mély apátia és a hisztéria, olyankor – ha meg akarjuk érteni a kialakult helyzetet – érdemes a szokásos felszínkarcolgatás helyett egy kicsit mélyebbre menni az okok és következmények erdejében. A jelenlegi erőátrendeződés ugyanis már nem magyarázható az őszöd-szindrómával, az esetlen és esetleges kormányzással, a koalíciószakadással, a miniszterelnök-váltással vagy az egymást érő válságperiódusokkal.

A neoliberalizmus mitológiája

Miközben a Fidesz retorikájában egyre dominánsabb elemmé válik az antiliberális narratíva, a párt gazdaságpolitikusai – kimondva-kimondatlanul – hitet tesznek a liberális gazdaságpolitika mellett. Ez csak egy azok közül a kirajzolódó ellentmondások közül, ami a Fidesz liberalizmushoz fűződő viszonyában tapasztalható. Érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni ezt a viszonyt, mert az ellentmondások feloldásával talán kibogozhatjuk a Fidesz kormányzati szándékait is.

Menni vagy nem menni…

A nyilvános közbeszéd és a politikai zsurnalisztika meglehetősen mostohán kezeli a politika személyi dimenzióját: a politikusok egyéni motivációit, a vezetők személyiségrajzát. A politikai folyamatok értelmezésénél a perszonális tényező vagy teljesen kimarad, vagy végletesen elfogult módon jelenik meg, a cezarománia és a münchausen-szindróma végtelenül sematikus képében jelenítve meg az ellentábor vezetőjét.

A parlamentáris megoldás

Megint bajban van a köztársaság elnöke, és az ő baja a köztársaság problémája. Fontos intézményeink vontatottan és nehezen működnek, mert az államfő nem gondoskodik működésük alapvető feltételeinek biztosításáról. Így aztán a köztársaság problémája a köztársaság elnöke maga, de még ha az államfő jól látná is el feladatát, a köztársaság alkotmányából akkor is számtalan probléma következnék.

Vonzások és választások

Az idei újév alkalmával egy fordulatokban gazdag esztendőt hagytunk magunk mögött: egyebek mellett egy rendhagyó népszavazást, egy koalíciós válságot és szakítást, illetve az ebből adódó költségvetési huzavonát, egy – a pénzügyi világválságból – fakadó gazdasági krízishelyzetet, és a pénztártörvény bukásával búcsút intettünk a kormány reformkezdeményezéseinek is. Ami pedig a politikai diskurzus fő gócpontjait illeti, e tekintetben mindenképpen új időszámítás kezdődik. 

Politikai konfliktusmarketing

Az elmúlt egy hónapban a szlovák-magyar konfliktus számos aspektusa került a magyar és szlovák közbeszéd fókuszába: a dunaszerdahelyi rendőri fellépés jogossága, a két kormányfő belpolitikai érdekei a szélsőségek szerepéről a két ország politikai életében, a nacionalizmus és a sovinizmus reneszánszáról. Ezúttal két olyan jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amelyről kevés szó esett: egyrészt arra a szokatlan sajtótájékoztatóra, amit a Gyurcsány-Fico találkozó után tartottak; másrészt arra szeretnék röviden kitérni, hogy hogyan lehet egy konfliktust nemzetközi szinten tálalni, és milyen lehetőségek mutatkoznak e tekintetben a magyar kormány számára.

Mítoszok és kockázatok

Gyakran megesik, hogy a kormány és az ellenzék lépéseit és nyilatkozatait az aktuálpolitikai érdekek tükrében értékeljük, és a politikai elitet azzal a vádoljuk, hogy tetteiket és retorikájukat a pártpolitikai küzdelem pillanatnyi alakulása határozza meg. Persze az esetek egy jó részében erre minden okunk megvan, mivel a túlélés és a hatalomra kerülés abszolutizálása mára nem pusztán a mindennapok közpolitikájára nyomja rá a bélyegét, hanem áthatja a szakpolitikai viták jelentős részét is. A pénzpiaci válság nézetkülönbségeit illetően azonban más a helyzet.

A változásra törő akarat

Nehéz normatív módon beszélni Magyarország jövőjéről anélkül, hogy ne sodródnánk az aktuálpolitikai diskurzus végtelenül leegyszerűsítő és perspektívátlan erőterébe. Ezúttal mégis erre tennék kísérletet, miután egyre inkább megkerülhetetlenné válik az a kérdésfeltevés, hogy a kisebbségi kormányzás, előrehozott választás és miniszterelnök-csere alternatívái közül melyik szolgálná leginkább az ország hosszú távú jövőjét.

Hatalmi kényszerpályák

A XXI. század első évtizede a harmadik magyar köztársaságban igencsak izgalmasra sikeredett. Ez még akkor is igaz, ha ezúttal eltekintünk az olyan kétségkívül érdekfeszítő jelenségektől, mint a közintézmények ostroma, az utcai összecsapások, a hídlezárások, a kiszivárgások és tojásdobálások. Ha pusztán a demokratikus közjog szempontjából szemléljük a 2000-es éveket, akkor is kijelenthetjük, hogy ez egy tanulságokban és izgalmakban gazdag évtized, mely még korántsem ért véget, és tartogat számunkra egyet s mást. A magyar választók olyan újdonságokkal ismerkedhettek meg, mint a ciklus közbeni miniszterelnök-váltás, a bizalmi szavazás vagy a kisebbségi kormányzás.

Quo vadis Unió

Minden jel arra mutat, hogy az Unió jelenlegi köztes föderatív rendszere elérte telje-sítőképessége határát: nem képes tovább fejlődni, és nem képes megfelelően gyors és hathatós válaszokat adni a világ kihívásaira (pl. élelmiszer- és energiaválság). Ebből a tehetetlenségi állapotból csak a föderalizáció radikális felgyorsításával ke-rülhet ki.

Cselekvőképesség és kormányzás

Rengeteg szó esik az utóbbi időben a cselekvőképességről a hazai közbeszédben, és nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy az elkövetkező időszak politikai kommunikációjának vezérmotívuma lesz a fogalom. Természetesen az erről szóló vitát a kisebbségi kormányzás – nálunk még szokatlan – intézménye hívta elő, kézenfekvő támadási felületet szolgáltatva az ellenzék számára. Érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni a cselekvőlépesség és a kormányzás viszonyát, nem pusztán azért, mert a kormányzás cselekvőképességi kritériuma mindezidáig nem képezte politikai diskurzus tárgyát, hanem azért is, mert a szembenálló felek kormányzásról alkotott szemléletmódjának komoly elmozdulását figyelhetjük meg, hovatovább egy helycserés támadásnak lehetünk tanúi. 

Visegrádi stratégiák

A jóléti állam reformja

Népszavazás kontra alkotmány

Oktatás és gazdaság

A Hudson Intézet

Mit tanulhat a magyar értelmiség Pierre Bourdieu-től?

Lehet-e Cameron a „toryk Blair-je”?

A köztársaság elnöke

American Enterprise Institute

Heritage Foundation

Programírás CDU módra

Politikai intelligencia

Pártnapok és holnapok

Közoktatás és versenyképesség

Az egészség ügye

Az ideiglenesség alkotmánya

A különbségtevés politikája

A méltányosság aktualitása

A politikai igazság

Liberális mozgástér

Jogászok civilben

A vádolnivaló szerv

A pártos ifjúság

Brookings Institution

Brookings Institute

Brookings Institute

A barátok barátai

A biztosított egészség

Rendezni végre...

Reform és pártrendszer

Az ellenállás joga

Szimbolikus konfliktusok

A mozdulatlan politika

A magyar középosztály

A politika mássága

A politikai kultiváció

A rendszerváltás relativizálása

Népszavazások Nagy-Britanniában

Kormányfőjelöltek vitája

A társutasság vastörvénye

A sokszínűség egysége

Népszavazás és alkotmány

Kormányfőjelöltek vitája

Állam és egyház

Miniszterelnök-váltás másutt

A köztársaság szíve

A népszavazás érvényessége

Konzervatív vagy plebejus politika

Kampányfinanszírozás

Az öszödi forrás

Reform és erkölcs

Elnökjelölti vita

A fejlesztés terve

A politikai hazugság

A méltányosságról

Minden új cégnek célszerű meghatároznia profilját. Így van ez egy olyan céggel, amely olyan – talán nem megszokott – nevet választ magának, hogy „Méltányosság”. Mit akar kifejezni ez a névválasztás? Bár évek óta ilyen név alatt nyilatkozunk, szervezünk konferenciákat, most – amikor agytrösztté alakulunk – vetődik fel igazán élesen ez a kérdés.

A fogyasztói álladalom

A kordonbontás kettős kultivációja

A budapesti zavargások és a szélsőjobb

A magyar liberalizmus arcai

A miniszterelnök-jelölti viták jövője