Nemzetközi politika

Egy nem szokványos demokrata

David van Reybrouck a hazai közönség előtt is ismert belga politikai író. Ő az, aki legújabb könyvében azt ajánlja, hogy a választások helyett térjünk vissza a sorsoláshoz. Nem támogatás nélküli gondolat. De korábban is írt figyelemre méltó szövegeket, például a „jó” populizmusról. Áttekintjük, miért izgalmas szerző Reybrouck. 2018. 10. 29. 

Magyarország védelmezői

Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n. 2018. 10. 16.

Liberálisok és demokraták

Az amerikai elnökválasztás eredménye és sok más fejlemény is azt mutatja, hogy liberalizmus és demokrácia korábban megbonthatatlannak tűnő egysége megrendülni látszik. A jelenlegi kor egyik legnagyobb kihívása, hogy vajon össze lehet-e újra illeszteni őket. De miért állott elő ez a helyzet? Csizmadia Ervin a Lánchídrádió: Szabad gondolat című műsorának vendége volt.

A kívülállók ideje

Az első sokk után megkezdődött Amerikában a hatalomátadási folyamat, amely az eddigi legjobb indikátora annak, hogy milyen Trump-elnökségre lehet számítani. Mit tudunk meg abból, kikkel veszi körül magát Donald Trump a felkészülési időszakban és mit jelenthet ez az Egyesült Államok jövőjére nézve. Lakatos Júlia a Figyelőben írt minderről. 2016.11.17 

Globális korszakváltás?

Lakatos Júlia az mno-n értékelte az amerikai választás eredményét, hozzátéve hogy globális korszakváltás elé néz a világ. 2016.11.09.

A populizmus logikája

A populizmus is csak egy állapota a történelemnek, egyszer felette is el jár majd az idő, ahogy a mostani politikai erők sem nyugodhatnak meg, népszerűségüket bármikor veszélybe sodorhatja egy baloldali populista erő. Szakács András a mandiner.hu-nak adott interjút. 2016.09.22.

Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.

A potyautasság szociálpszichológiai okai az Európába irányuló migrációban

Az alábbiakban az információs társadalom, a globalizáció és a szociálpszichológia témáján belül csak a vándorló tömegek potyautas magatartását vizsgáljuk. Tehát nem azokét, akik az életüket mentve kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonaikat, hanem azokét, akik bár akár maradhatnának is, elindulnak. A népvándorlás igazi letéteményesei ugyanis ők. 2015.11.21.


Görög tragédia − újra és újra

Görögország és a Nyugat viszonya a kezdetektől gazdasági problémákkal terhelt. A jelenlegi események szinte minden apró eleme csak megismétlése egy korábban már bekövetkezett problémának, vagy megoldási kísérletnek. A hagyományokat tanulmányozva egyértelmű, hogy a kölcsönös bizalom kiépítése lenne jelenleg a legfontosabb lépés. 2015.08.19.

Történelemleckék az EU-nak

A görög válság egyedi gazdasági krízis volna? Aligha; ha egy kicsit hátrébb lépünk, és a probléma mélyére tekintünk, láthatjuk, hogy a politikai elemek vizsgálata is fontos a válság megértéséhez. Az amerikai polgárháború előestéjén nagyon hasonló politikai problémákkal nézett szembe az Egyesült Államok is. 2015.08.05.

A bevándorlás három nézőpontból

A Méltányosság Politikaelemző Központ az OECD, Eurostat és az ENSZ jelenleg rendelkezésre álló adatainak földolgozásával, és a korábban már napvilágot látott kutatási eredmények áttekintésével elkészítette a saját, migrációval foglalkozó elemzését. Ebben nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi trendeket is mélyrehatóan vizsgáljuk. 2015.07.19.

Radikál-kétpercesek

Az elmúlt néhány évtizedben gombamód szaporodtak el az európai országokban a radikális jobboldali tömörülések. Ezek a nacionalista, xenofób, populista, autoriter és anti-establishment attitűddel rendelkező pártok több választáson is bizonyították, hogy fajsúlyos tényezőként kell őket számon tartani, és hogy releváns társadalmi igényekre próbálnak választ adni. 2015.06.05.

Orbán Viktor, az átjátszóállomás

Az Orbán - Putyin találkozó érdekesebb szereplője valóban a magyar miniszterelnök volt? Átjátszóállomásként valóban közelebb hozta Oroszországot Európához? Orbán Viktor valóban hat az európai közgondolkodásra? Zsolt Péter, írásában kifejti álláspontját a fentiek mellett több más, az Orbán-Putyin találkozót érintő kérdésről is. 2015.02.21.

Koevolúció

Hogyan vezethet el a másik fél beszámítása, az egymás mellett létező erők párhuzamos fejlődése egy új Európához, egy megújult Magyarországhoz? Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban írt Ivan Krastev bolgár politikatudós Orbán-és Európa-képéről, amely egy új elemzési megközelítést kínál. 2015.02.11. 

Az amerikai nagykövet-krízis

Miért nem volt nagykövete az USA-nak több mint ötven országban az év közepén? Miért volt Magyarországon csak ügyvivője másfél évig az Egyesült Államoknak? Egyáltalán milyen poszt az ügyvivői státusz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de úgy tűnik a megoldás sokkal egyszerűbb mint hinnénk: a probléma forrása a szűnni nem akaró belpolitikai csatározások. 2015.01.14.

Mérjünk-e demokráciát?

Lehet-e mérni a demokráciát? Véleményünk szerint a kérdésről igenis érdemes vitát nyitni, még ha a demokrácia-felfogások sokfélék is és a demokrácia minőségének mérésére használt indikátorok különbözőek. A diskurzus közbeszédbe kerülése ugyanis segíthet tisztázni alapvető nézetkülönbségeinket és csillapíthatja a magyar politikai közbeszéd feszültségeit, így járulva hozzá a demokrácia minőségének javulásához. 2015.01.09

Európa miniszterei

Keveset tudunk az Európai Bizottság tagjairól, holott e testület kezében van több, mint félmilliárd ember sorsa. A szervezet tagjaira jórészt valamilyen botránnyal kapcsolatban irányul a figyelem. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a Jean-Claude Juncker vezetésével megalakuló bizottság karakterisztikáját. 2014.12.07.

Tüntetni Hongkongban és itthon

Világpolitikai szempontból az elmúlt két hónap egyik legérdekesebb folyamata a hongkongi tüntetéssorozat volt, melyből sok tanulság vonható le akár Magyarország számára is. Az esetleges párhuzam az itthoni tüntetésekkel, a különféle ismérvek szerint egyidejű homogenitás és heterogenitás jelenségei. Ezekről mind olvashat Rajnai Gergely tanulmányában. 2014.12.07.

A hazai diplomácia és a Nyugat- Balkán

Európa "lőporos hordóján", a Nyugat-Balkánon az Orbán-kormány is aktív, a Külgazdasági-és Külügyminisztérium nemrég létrehozta a Balkán-főosztálytMiként sikerült a magyar diplomáciának egy mindig veszélyes térségben érvényesítenie a magyar érdekeket? Mi kell az érvényesüléshez, béke és stabilitás? Ha ez megbomlik, akkor valóban sok minden borulhat? 2014.09.13.

Kétféle kohézió

Több európai agytröszt összefogott, hogy feltárja a válság utáni problémák jellegét és a rájuk adható válaszokat. Az írás a válság utáni prioritásként az egyenlőtlenségek csökkentését jelöli ki és a kohézió erősítésé. Az általunk kívánatosnak tartott társadalmi kohézió azonban elsősorban nem gazdasági jellegű, hanem a közösség kulturális és politikai együvétartozásáról való közös gondolkodást jelenti. 2014.07.22.

A német kormány Ukrajna-politikája

A német kormány Oroszországgal szemben eddig a „lágyabb” külpolitikában volt érdekelt. De lehet, hogy fogytán a türelem: Angela Merkel az EU 2014. június 27-i csúcsértekezletén már drasztikus intézkedésekkel fenyegetőzött. Kérdés, hogy az ukrajnai helyzet további éleződése során a német kormánypolitikában felülkerekedhet-e az eddiginél jóval keményebb hozzáállást szorgalmazó erők? 2014.07.04.

Egység a sokféleségben

Tulipánmezők, szélmalmok. Ilyen kép él a köztudatban Hollandiáról.  De mit tudunk mi, magyarok arról, milyen tradíciók befolyásolják a holland politikát? És mi hasznosítható ebből a tudásból Magyarországon? Hiszen az idillinek tűnő Hollandiában legalább oly mély konfliktusok voltak (és vannak), mint Magyarországon. E szempontból próbáljuk számba venni a holland politikai kultúra jellemzőit. 2014.07.03,

A másik Európa

Az idei európai parlamenti választás az euroszkeptikus pártok erősödését hozta. A médiában használt, koptatott euroszkeptikus jelző azonban elfedi az egyes pártok arculata, ideológiája közötti különbségeket. Elemzésünkben öt szempont mentén hasonlítjuk össze a jobboldali euroszkeptikus pártokat, különös figyelemmel a Jobbikra.
2014.06.18.

Az ellenállás kultúrája

Részt venne Ön egy sztrájkban a munkavállalói jogokért? Miért nem állnak ki magukért a magyar munkavállalók és gazdák, ugyanakkor Franciaországban miért lehet népi hős egy parasztból, aki McDonalds-éttermet rombolt? Nincs mese, a magyarok „kulturálatlanok” a társadalmi ellenállás terén. Vajon egy José Bové kell nekünk, aki McDonalds gyorsétterem rombolásával került először a címlapokra? 2014.06.12.

Külföldi kampánykapcsolatok

Bár a magyarországi baloldalt számos alkalommal megvádolták azzal, hogy elárulja Magyarország érdekeit, s külföldi kapcsolatait a kormány lejáratására használja, ehhez képest az országgyűlési választási kampányában egyetlen egy komoly nemzetközi baloldali politikus sem vett személyesen részt, és erősen kérdéses, hogy ez megváltozik az EP-kampányban. Hogyan állhatott elő ez a helyzet? 2014.05.16.

Csak egy maradhat!

Európai Bizottság elnöki posztjára nyolc személy jelentkezett. A zöldek és a kalózpártok, bázisdemokratikus hagyományaik alapján, egyaránt két-két főt jelöltek, ám ennek a négy embernek az esélye a nullával egyenlő, akárcsak a szélsőbaloldal jelöltjéé. Reálisan a verseny háromszereplős. Elemzésünkben részletesen bemutatjuk a három legfontosabb jelöltet. 2014.05.10.

Bajor virsli, csillagokkal

Bajorországban vizsgáltuk meg a legutóbbi, 2009-es európai parlamenti választás kampányát, valamint a pártok főbb programpontjait, összevetve azokat a mostani EP-választáson tapasztaltakkal. Arra voltunk kíváncsiak, vajon bajor környezetben mennyire „ügy” az EP-választás, s van-e, illetve mennyire van jelentősége az EU-nak a pártok politikai napirendjében.
2014.05.03.

Az európai álom

Az utóbbi félszáz évben az öreg kontinens legnagyobb vállalkozása kétségtelenül a béke és fejlődés érdekében megalkotott Európai Unió, azonban lassan már egy évtizede csak egy helyben toporog, keresi, de nem találja az új közös célt. Miként találhat magának az EU egy új közös célt? Avagy mi is hiányzik az Európai Unió megújulásához? 2014.04.25.

Konzervatív párt-panoráma

A magyarországi „balliberális” jelző kivetítése az európai színtérre értelmezhetetlen és avítt, a zöldeket a baloldal természetes szövetségesének tartani pedig tévedés. Többek között ez derül ki mostani az elemzésünkből. Ezúttal a konzervatív és kereszténydemokrata pártcsaládokra vonatkozóan tesszük föl ugyanezeket a kérdéseket. 2014.03.07.

Gettysburg: 150

Abraham Lincoln 150 évvel ezelőtt mondta el híres gettysburgi beszédét. Akkori ellenfelei - ki hinné - nagyon leszólták. De az akkori ellenfelek mai utódai mindezért elnézést kértek. Hogyan tesznek gesztusokat Amerikában? És hogy kellene gesztusokat tennünk itthon? Csizmadia Ervin elemzése a Népszabadságban.
2012.11.24.

Liberális földrajz

Vajon levonható-e a német választás eredményéből, hogy a liberális pártoknak vége van? Ennek járunk utána elemzésünkben. Megvizsgáljuk a liberális pártokat három szempont mentén: Európában melyik földrajzi régióban erősek, melyikben gyengék a liberális pártok, mely országokban vannak kormányon, és kikkel kormányoznak együtt. 2013.10.11.

Kell-e a kereszténydemokrácia?

Az Angela Merkel vezette CDU győzelme a német választáson apropót ad arra, hogy elgondolkodjunk azon: miért nem képes a kereszténydemokrácia vezető politikai erővé válni a poszt-szocialista régióban, ellentétben a nyugat-európai kereszténydemokrata pártokkal. Erre a kérdésre keresett választ Ann Grzymala-Busse, a Michigani Egyetem politológus professzora. 2013.10.01.

A bajor sör földjén

A CSU jelöltje kétségkívül szimpatikus volt a bajor átlagemberek számára, azonban itt is tanulság, hogy a politikában az emberi viszonyulásnak, a szimpátiának csekély szerepe van. Az nyerte meg a választást, akit jobb vezetőnek gondoltak, a választók alapvetően a jó fellépésű, határozott, keménykötésű, a felelősségtől vissza nem riadó vezető imázsát honorálják. 2013.09.21.

A németországi választások tétje

Szorult helyzetben van az FDP és a liberalizmus Európában. A főpróba – a szeptember 15-i bajorországi tartományi választások – nagyon rosszul sikerült a liberálisoknak, mert kiestek az ottani parlamentből. Ha a Bundestagba sem jut be a párt, az nem csak a német liberalizmusnak lenne súlyos csapás, de az egész európai liberalizmusnak is. 2013.09.20.

Tegyük jobbá!

Barroso mostani beszéde nem tartalmazott váratlan kijelentéseket, de árnyaltabban elismételte a korábban elhangzottakat. Óvatos optimistaként méltatta a lakosság és a tagállamok eddigi erőfeszítéseit gazdasági válság kapcsán és kifejezte, hogy a nagy vízió (Nemzetállamok Szövetsége) elérése csakis együtt lehetséges. 2013.09.17.

Liberális utak

Az SZDSZ önnön feloszlatását kérte az ügyészségtől. Ősszel hivatalosan is befejeződhet a nagy múltú liberális párt története, amelynek utolsó öt éve egyértelműen a hanyatlásról szól(t). A párt önfeloszlatási kérelme kapcsán megvizsgáljuk a nyugati liberális pártok karakterét, és felhívjuk a figyelmet az adaptáció fontosságára. 2013.08.27.

Kapcsolatok hálójában

Elemzésünkben igyekeztük új alapokra helyezni a vállatok és gazdasági szereplők kapcsolatainak bemutatását. Nem elég ugyanis, ha megvizsgáljuk a vállalat üzleti kapcsolatait, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a cégvezetők milyen személyes network-rendszerrel rendelkeznek. Ennek tükrében kijelenthetjük, hogy az OTP és a MOL már egyértelműen elindultak a nemzetközi integráció útján. 2013.08.14.

Hatan a pályán

Ahogyan arról korábban írtunk, Magyarországon időszerű lenne, hogy az Orbán-kormány leváltására törekvő ellenzéki összefogás jelöltjei (?) egy kvázi előválasztáson mérettessék meg magukat, az amerikai minta szerint. Elemzésünkben a Francia Szocialista Párt 2011-es előválasztását mutatjuk be, nem az apró részletekre, hanem a folyamat egészére fókuszálva. 2013.07.31.

Obama, az integrátor

Ismét fellángolt az Egyesült Államokban a rasszizmusról szóló vita, amelynek eddigi legemlékezetesebb pillanata Barack Obama minap megtartott nagy hatású beszéde volt. A magyarok számára sem tanulságok nélküli, integratív szónoklat senkit nem hagyott hidegen – az elemzés az elnök eddigi pályafutásának egyik legfontosabb beszédének felépítését, és hatásosságának okait mutatja be. 2013.07.25.