Államosítás vagy reorganizáció?


Eszmei háttér

A kísérlet tulajdonképpen semmilyen újdonságot nem tartalmaz, tökéletesen illeszkedik a Fidesz eddigi kormányzati politikájába, amely három forrásból táplálkozik. Elsősorban a „hard government” ideológiájából, amelynek lényege, hogy a kormány mint a közjó letéteményese lép fel és bármi áron végigviszi akaratát a különböző társadalmi aktorokkal szemben. A korábban nehézkes és a különböző csoportok (helyi autoritások, piaci szereplők, szakmai lobbik) megegyezésére utalt governance típusú kormányzás helyére egy monolitikus döntési struktúra lép, amely jóval hatékonyabb végrehajtást tesz lehetővé a kabinet számára. Másodsorban a 2008 óta tartó világgazdasági krízis megerősítette a párt vezetőit abban, hogy a szabadpiaci önkorlátozás nem elegendő, az államnak a korábbinál jóval erőteljesebben kell fellépnie a károsnak vélt piaci folyamatokkal szemben, illetve minden eszközzel megteremteni ezeknek a beavatkozásoknak a jogi feltételeit. Harmadjára:   a 2008 tavaszán tartott népszavazásból nemcsak azt a következtetést vonták le a Fidesz prominens politikusai, hogy hitelvesztés nélkül jó ideig nem lehetséges a co-payment rendszerek bevezetése, hanem azt is, hogy a magyar polgárok döntő többsége kiáll a mindenki számára ingyenes, állami egészségügy mellett.

Minisztériumi és önkormányzati erőviszonyok

A Fidesz-KDNP hajdúszoboszlói frakcióülésén a sajtóértesülések szerint éles vita bontakozott ki a jobboldali párt önkormányzati politikusai és a kabinet képviselői között. A tét óriási, hiszen a különböző közszolgáltatások állami kézbe vonása teljesen átrendezhetné a helyi politizálás karakterét. A nagytérségi ellátással nemcsak a városi-, hanem a megyei önkormányzatok jogköre is lényegesen csökkenne, az átszervezés érintheti a jelenlegi intézmények munkaerő-szükségletét és akár elbocsátásokkal is járhat. Jelentősen csökkenne az önkormányzati lobbi súlya: az előző kormány idején foggal-körömmel védett intézmények bezárása, vagy éppen az ágyszámcsökkentés ellen ebben a rendszerben a helyi politikusok nem tehetnek semmit, sőt a bezárt intézmények esetleges értékesítéséből származó jövedelmek szintén a központi költségvetést gyarapítanák. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy megváltozhat az önkormányzati választások jellege, hiszen eddig nagyon gyakran a fő kampánytéma a helyi oktatás, illetve egészségügy volt. Nagy kérdés az is, hogy amennyiben korábban politikailag súlytalannak tartott Szócska elképzelései valósulnak meg – vagyis a GYEMSZI kapja meg a központi irányítást – az hogyan hat a kormányon belüli erőviszonyokra.

Szakmai dilemmák

A tervekkel kapcsolatban alighanem egészségszakmai szempontból mutatkoznak a legnagyobb kérdőjelek. Való igaz, hogy a betegút-szervezés sok esetben sértheti az orvos szabadságát, ugyanakkor egy jól működő informatikai rendszerrel a források a mainál jóval hatékonyabb allokációjának az eszköze lehet. Az eladósodott intézmények esetén felmerül a kérdés, hogy mi történik az adósságállománnyal? Megismétlődhet-e tömegesen a dunaújvárosi példa, amikor a csődbe ment gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt, míg az újonnan létrehozott intézmény egyszerűen nem fizette ki a beszállítók korábbi követeléseit. Nem eldöntött kérdés az sem, hogy ilyen esetekben keresnek-e felelőst az intézmény menedzsmentjében az adósságért, illetve kik alkothatják és milyen jogkörökkel az új menedzsmenteket. A korábbi ciklusban elkezdett holdingosítási törekvések – például a Budapesti Egészségügyi Modell – jövője is bizonytalan, mély hallgatás övezi az alapellátás körüli ellentmondásokat is.

Bár a szakmai kérdések, illetve a hatalmi-, politikai játszmák szintjén úgy tűnik még sok minden nem dőlt el az egészségügy új modelljével kapcsolatban, az eszmei háttér világos: a kormány egy központi irányítás alatt álló állami egészségügy kialakításában látja a tragikus helyzetben lévő ágazat problémáinak megoldását. Az nem tisztázott csupán, hogyan hoz majd érezhető változást ez az egészségügyi dolgozók és a  betegek életében.

2011.09.20.


 
 
Az elemzés szerkesztett változata megjelent a FN.hu portálon

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország