Ellenzéki vereség előtt?

Gyurcsány Ferenc országértékelője olyan mondattal kezdődött, amelyet vélhetően még emlegetni fog a magyar politikai közbeszéd, főleg annak ellenzéki térfele: „Ha így folytatjuk, akkor Magyarország következő miniszterelnökét nem Bajnai Gordonnak vagy Mesterházy Attilának, hanem Orbán Viktornak fogják hívni”. Ez nem egy mindennapi kijelentés, a politikusok ugyanis nyilvános megszólalásaikban nem a rájuk leselkedő vereségről szoktak beszélni, hanem a győzelem reményét hintik el a választópolgárokban. Nem véletlenül: erőt (is) kell felmutatni ahhoz, hogy egy politikai csoportosulás kellően vonzó legyen a választópolgároknak. Csakhogy a baloldali ellenzék mintha kezdené önbizalmát veszíteni, bár ezt a nyilvánosság előtt – érthető módon – nem vallja be. A Demokratikus Koalíció elnöke az első, aki nyíltan ezen érzéséről vallott. De nemcsak ezt tette, hanem – szinte végig a beszédében – az ún. demokratikus ellenzék szinte mindenáron való összefogására is felszólított, vagyis egy olyan megoldás követésére, amely megítélése szerint alkalmas az Orbán-kormány 2014-es leváltására. Emellett érthető módon a saját pártjának pozícióját is javítani kívánta.

Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország