Szelek szárnyán?

Az elmúlt fél évszázadban a világ népessége a kétszeresére nőtt, miközben az ökológiai rendszer terhelhetősége nemhogy növekedett, de – a természeti javak pusztítása, az erdőirtások, a víz, a talaj és a légkör szennyezése révén ‒ csökkent is. Az ipari fejlődés, a jóléti államokban a javuló életkörülmények és a modern fogyasztói kultúra, a luxusipar kibontakozása révén a szén-dioxid emisszió a négyszeresére nőtt 1950 és 1995 között – persze az egyes régiók nem egyforma súllyal vették/veszik ki a részüket a növekedésből, s nem is egyformán részesültek/részesülnek a megtermelt javakból. A következmények viszont mindenkit sújtanak.

Természetesen bennünket Magyarországon elsősorban az a kérdés foglalkoztat, hogy egy szűk szakpolitikai területen ‒ az energiapolitika terén – hogyan fékezheti az állam és a társadalom – saját forrásaira, lehetőségére támaszkodva és a szomszédos országokkal, illetve az EU-val és a nemzetközi szervezetekkel összefogva – az antropogén klímaváltozás folyamatát. A kérdésnek különös súlyt ad, hogy Magyarország az energiapolitikáját az Európai Unió közösségi politikáihoz igazítja.

Az EU területén 2020-ig el kell érni, hogy az energiatermelést 20%-ban a megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia) biztosítsák, a közúti közlekedésben pedig 10%-kal növekedjen a bioüzemanyagok használata. A Magyar Köztársaságnak, mint az EU tagállamának a maga módján hozzá kell járulnia ehhez az energiapolitikához, illetve meg kell valósítania az ennek megfelelő intézkedéseket.

Felmerül a kérdés: a Magyar Köztársaság milyen lehetőségekkel rendelkezik a fosszilis energiahordozók kiváltására? Vajon a természeti lehetőségek valóban kedvezőek Magyarországra nézve? Az elemzésben először számba vesszük az alternatív energiaforrásokat, amelyek a hagyományos energiaforrások, a szén-dioxid alapú energiahordozók és a zöldek által bírált atomenergia kiváltására (vagy inkább kiegészítésére) szóba jöhetnek. Majd amellett érvelünk, hogy egy rugalmas energiapolitikára van szükség, amelynek keretében az energiaforrásokat az egyes területek, régiók természeti és domborzati sajátosságaihoz kell igazítani. Ennek jegyében pozitívan értékelhetjük a szélenergia nyugat-magyarországi felhasználását.

 

A teljes elemzés letölthető PDF-formátumban

Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország