Távhőpillérek

Távhőpillérek


Energiaműhelyünkben különös figyelmet szentelünk a távhőszektornak, mely abból fakad, hogy energiagazdálkodási szempontból kedvező tulajdonságai (primer energia megtakarítás) mellett kézzelfogható társadalmi hasznot is hordoz magában. Mégis a fogyasztók körében igen népszerűtlen ez a fűtési mód köszönhetően a magas számláknak. Különösen fontos kérdés tehát, hogy mitől válhatna mégis sikertörténetté a távhő hazánkban. Erre a kérdésre próbált választ egy rövid, de elgondolkodtató interjúban a Fővárosi Távhőszolgáltató ZRt vezérigazgató-helyettese, Orbán Tibor is, aki szerint: „… a sikeres távhőszolgáltatásnak három pillérje van. Az egyik és legfontosabbnak tekinthető talán az olcsó hő, a csőnek a termelői oldalán. A másik a hatékony szolgáltatói működés, tehát a szolgáltatónak az olcsó és költséghatékony működése profi vállalatirányítással, profi munkatársakkal és tulajdonosi szemlélettel. És a harmadik, ami legalább olyan fontos, mint az első a piacbővítés.” Egyetértve az elmondottakkal, ezek alapvetően hozzájárulnak a távhő sikeréhez, ám felmerül a kérdés: vajon tényleg elegendő három pillér a sikeres távhőszolgáltatáshoz?


Olcsó hő


A cél elérése érdekében történtek lépések, de ezek jelentősége elenyésző. A legfontosabb talán, hogy a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyivel több hőt értékesít a Főtávnak. Az innen vásárolt hő viszonylag olcsó és megújuló forrásból származik, tehát ez a kezdeményezés (beruházás) igen dicséretes. Megemlíthetjük azt is, hogy a társaság egyik fűtőművén hasznosították a füstgázból a hőt, vagy az Állatkertet a Széchenyi Fürdő termál vizével fűtik. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy a budapesti távhő-felhasználók megérezzék a zsebükön, például alacsonyabb árak formájában.


Talán a legfontosabb egy második hulladékhasznosító-mű megépítése (hiszen szemét bőven keletkezik annyi, hogy folyamatos legyen az üzemanyag ellátás), és egy a jelenlegi távhőszigeteket összekapcsoló körvezeték megépítése lenne, mely által a különböző termelők megversenyeztethetőek lennének. Régóta tervben van már egy biomassza fűtőmű építése, és egykor még geotermikus energiahasznosítás is kilátásban volt a társaságnál. Mind környezeti, mind gazdasági szempontok alapján kívánatos lenne a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása a távfűtésben is, természetesen csakis szakmai szempontok szerint alaposan végiggondolva, ésszerű megtérülési idők esetén.

Hatékony szolgáltatói működés


A vállalat emellett elkötelezettnek tűnik a hatékonyság javítása terén, 2007-ben több tucat ilyen célú projektet indítottak, melyek már rövidtávon is milliárdokban mérhető megtakarítást hoztak. A társaság akkori vezérigazgatója szerint ezek a projektek elengedhetetlenek voltak egy európai mércével is színvonalas szolgáltatóvállalat megteremtéséhez. A társaság jelenlegi menedzsmentje is kiemelt figyelmet fordít a hatékonyság további növelésére a középtávú stratégiájuk és a szakmai fórumokon elhangzott előadásaik alapján.


Mégis vannak olyan tényezők, melyek kérdéseket vetnek fel, nem az elkötelezettség, hanem a megfelelő eszközök és irány meghatározásának szempontjából. Az első egy a szakszervezet honlapján közzétett üzenet, melyben az érdekvédelmi szervezet vezetői szerint sokszor előfordul, hogy csak késve vagy egyáltalán nem kapnak tájékoztatást a vállalat vezetésétől, főleg kényes kérdésekben. Az „Eljött az összefogás éve” felkiáltás – mely szintén ebben az üzenetben található – pedig azt sugallja, hogy valami nincsen rendben a munkavállalók és a menedzsment között. Ez azért probléma, mert elégedetlen dolgozókkal nem beszélhetünk hatékony vállalatról, főként egy humánerőforrás-intenzív szektorban.


További kérdéseket vetnek fel a társaság honlapján közzétett beruházási adatok. Az aktivált beruházások értéke évek óta folyamatosan csökken. Elképzelhető, hogy a rövidtávú költségcsökkentési tervek magukban hordozzák a műszaki színvonal nem megfelelő karbantartását és a fejlesztések intenzitásának csökkentését. Ez a jelenlegi hatékonysági számokat ugyan javítja, de a jövőbeli hatékonyságot kritikusan befolyásolhatja.


Piacbővítés


A helyzet ezen a területen is ugyanaz, mint az olcsó hő esetében. Kis lépések történtek, néha egy kórház, néha egy kollégium csatlakozott a távhőre. Egy kicsit nagyobb lépés a Kossuth tér környékén a kormányzati épületek távhővel való ellátása, bár már ez az elképzelés is évek óta szerepel a társaság célkitűzései között, a megvalósítás csak napjainkban vált aktuálissá. Hosszabb távon remélhetőleg a vállalat a belvárosban is elkezd terjeszkedni, ugyanis ez nagyban hozzájárulhat többek közt a belváros levegőjének minőségi javulásához.


A fentiek alapján a 2010-ben újraszervezett értékesítési szervezet nem hozott különösebben látványos eredményeket, és a vállalat az elmúlt években nem igazán tudott új ötletekkel előállni, inkább csak halad tovább a 2010-ben letartóztatott – azóta már szabadlábon védekező – vezérigazgató elképzelései szerint.


További pillérek


A fentiekből érezhető, hogy az „orbáni pillérek” megvalósítása sem egyszerű feladat, és még kiegészítést is igényelnek: további két pillér hozzájárulhat ahhoz, hogy a távhőszolgáltatás tartószerkezete még stabilabb legyen.
Az első, mely egyébként szervesen kapcsolódik a három

(sőt az általunk majd ötödikként megemlíteni kívánt) pillérhez is, egy olyan szabályozói környezet kialakítása, mely preferálja a távhőt. Ez könnyen indokolható a távhő gazdasági (pl. fűtőanyag-megtakarítás) és társadalmi (környezetbarát) hasznával. Erre egyébként sok – nálunk sokkal fejlettebb – gazdasággal rendelkező országban láthatunk jól működő példákat is, többek közt Dániában. A távhőt felhasználó lakó döntését érdemes támogatni, mert nagyrészt hulladékhőt használ fűtésre, ugyanis az erőműveket alapvetően áramtermelésre hozták létre, a hő egy melléktermék, melyet sokáig nem is hasznosítottak. A távfűtés továbbá hozzájárul ahhoz is, hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a levegőbe, mivel a fűtésre használt energiát koncentráltan termelik, olyan hőerőművekben melyeknél éppen a nagy és koncentrált volumen miatt folyamatosan fejlesztik a környezetvédelmi technológiákat. Így az egyedi fűtésekhez képest járulékos előnyökhöz juttatja a környezetében élőket is. Ezt a fűtési módot választó fogyasztóknak csak egy jól átgondolt szabályozási rendszer biztosíthatja a támogatást, mely a preferálja a távhőre való csatlakozást.

A másik pillér a szekunder rendszerek korszerűsítése, és egyéb a fogyasztói oldalon lévő energiahatékonysági beruházások implementációja lehet. Köztudott, hogy a jelenleg zömében távhővel ellátott panellakások fűtési rendszere energetikai szempontból elavult és pazarló. Ugyanez elmondható a nyílászárókról és a szigetelésekről is. Ez természetesen nem csak a távhő esetében kritikus, bármilyen fűtési mód esetén megtakarítást hoznak ezek a lépések. A távfűtött lakások túlnyomó része azonban annyira elmaradott ezeken a területeken, hogy bajos sikeres szolgáltatásról beszélni, amíg ezt nem sikerült megoldani. Ennek oka, hogy ma a távhőt sokan azonosítják a lakótelepi fűtéssel. Hiába csak a hőközpontig terjed a szolgáltató felelőssége, az átlagember nem tudja a távhőt elválasztani az elavult szekunder rendszerek és rossz minőségű szigetelés és nyílászárók miatt magas számláktól. Kulcskérdés tehát a szolgáltató számára is a korszerűsítés. Ezen a területen viszont számottevő lépések történtek az elmúlt években, elég az ÖKO és ÖKO Plusz programokra gondolni.


Ahhoz, hogy a távhő sikeres legyen a jövőben, nem három, hanem legalább öt pillére van szükség, mely pillérek építése már elindult, de egyelőre lassú ütemben folyik. Ahhoz, hogy igazán sikeressé tegyék a szektort, dinamikusabb fejlődésre van szükség, melyben a Főtávnak kiemelt szerepet kell vállalnia, mint Magyarország legnagyobb távhőszolgáltatójának. Az általuk preferált három pillér megfelelő alapot szolgáltat, hogy a környezetbarát távfűtés fenntarthatóvá, és fejleszthetővé váljon, ám további pillérek segítségével ez a cél talán gyorsabban elérhetővé válik.

 

Kertész Dániel

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország