Az Oktoberfest

2012. szeptember 22-én 179. alkalommal nyílt meg a világ legnagyobb sörfesztiválja, az Oktoberfest a Theresienwiese nevű mezőn, az 1850-ben felállított Bavaria-szobor vigyázó tekintete alatt. Minden év szeptemberében a müncheni Oktoberfest első hordóját a müncheni polgármester veri csapra, amit 12 ágyúlövés követ. Ezután a polgármester mindenkinek békés ünnepet kíván, majd átnyújtja az első korsót a bajor tartományi miniszterelnöknek. De vajon mit mondhat ez a hagyomány a mai Magyarországon? Bármilyen meglepően hangozzék is, a bajor példa megmutatja, hogyan lehetne áthidalható a vidék-főváros ellentét. Nem másképpen, mint az ünnepség szelleme révén. Sajnálatos módon az ünnepek – például március 15-e – nem az önfeledt szórakozás egyesítő érzésének, hanem a politikai szónoklatoknak a jegyében telnek.

Gyűlölt nagyvárosok

Konzervatív vidék és kozmopolita nagyváros ellentéte végighúzódik az európai történelmen. Nem csak a „bűnös Budapest” jelszó létezik – amelyet a publicisztikában már évtizedekkel korábban megalkottak, mielőtt ez Horthy szájából 1919-ben elhangzott volna –, emellett beszéltek bűnös Londonról, bűnös Párizsról, bűnös Amszterdamról, bűnös Rómáról, nem beszélve a bűnös New Yorkról. Amióta világ a világ, a nagyvárosok népszerűtlensége éles ellentétben van politikai és gazdasági jelentőségükkel. A falvak népe számára a nagyváros a legrégebbi idők óta úgy jelent meg, mint egy óriás gyomor, amelyik mindent elnyel: a mezőgazdasági árut éppúgy, mint a városban szerencsét próbáló fiatal legényeket és lányokat. Falun feltételezték, hogy a nagyvárosban másként beszélnek az emberek, másként hisznek, ha hisznek egyáltalán bármiben is.

 

A teljes elemzés itt olvasható



Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország