Integráció vagy versenyképesség?

Miközben számtalan gazdasági, politikai vizsgálat születik az Európai Unióról, az uniós integrációs folyamat sikerét kevéssé tudjuk mérni. Talán pont azért, mert szinte kizárólag csak a gazdasági vetülettel foglalkozunk, az összeurópai identitás második összetevőjével azonban kevesebbet. Holott, az Európai Unió integrációs törekvéseinek legfontosabb eszköze, az Európai Szociális Modell, a gazdasági versenyképesség és társadalmi kohézió előremozdításának kettős irányelvével indult útnak. Miközben elsőre úgy tűnhet, jelenleg egyik területen sem képes eredményeket felmutatni az EU, korábbi elemzésünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben számos előremutató lépés történt a fennálló válsághelyzet kezelésének érdekében. Ezek azonban egyetlen területre, a gazdasági versenyképesség növelésére irányultak. Ugyanakkor addig, amíg nem érvényesül mindkét elem, kevés esély nyílik akár a válság felszámolására, akár a közös identitás megalkotására. Írásunk, ezért az Európai Unió integrációs törekvéseinek kohéziós „lábát” mutatja be, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon az Unió jelenlegi helyzete lehetővé teszi-e Magyarország számára a felzárkózást ezen a téren.

A válságból való „kiútkeresés” közepette újra felértékelődött Európában a társadalmi kohézió szerepe. Ennek következtében a brit Patterns of Prejudice című folyóirat egy teljes különszámot szentelt olyan tanulmányoknak, amelyek az európai társadalmi változások és a kohézió összefüggését vizsgálják, különös tekintettel a migráció és kisebbségek témakörére, helyi, nemzeti, illetve komparatív vagy uniós szinten. Az elemzések rövid ismertetésén felül a különszám bevezetője többek között kitér a társadalmi kohézió és társadalmi változások közötti történelmi kapcsolatra. A történelem során ugyanis folyamatosan átértékelődött a fogalom szerepe. A társadalmi változások következtében a különböző uniós intézmények létezésük óta mindig újraértelmezték a társadalmi kohézió fogalmát. A társadalmi változások különböző hullámai a szerzők szerint arra enged következtetni, hogy a társadalmi kohézió nem egy „természetes” állapota a modern társadalmaknak, és, hogy egyetlen társadalom sem teljesen „összetartó”, kohézív, hanem, hogy az egy olyan „ideál állapot”, amit folyamatosan ápolni, gondozni, fejleszteni kell, és időről időre adaptálni a megváltozott körülményekhez. Az unió jelenleg is egy ilyen „önkorrekciós” fázisban van, amikor újra kell értelmeznie, hogy mik a céljai, és milyen eszközöket mozgósít azok elérése érdekében.

A teljes elemzés itt olvasható

Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország