A McCain Institute

Magyarországról nézve különös, hogy egy agytröszt még élő személyiség nevét viseli. John McCain, a Republikánus Párt 2008-as elnökjelöltje nevét vette fel az Arizonai Egyetem részeként megalapított agytröszt, amelyik a volt arizonai szenátor családi iratait is gondozza, és feladatának tekinti a McCain család szellemiségének ápolását.

2012-ben az amerikai agytrösztök palettája újabb színnel gazdagodott: ebben az évben megalakult a McCain Institute for International Leadership, amelyik célul tűzte ki, hogy a szabadság, biztonság, emberi méltóság értékeit képviselje az Egyesült Államokban és a világon. A Kurt Volker volt NATO-nagykövet által vezetett agytröszt szervezetileg az Arizonai Egyetemhez tartozik, de székhelye a fővárosban, Washingtonban található. Az intézet a „legjobb amerikai hagyományként” hivatkozik a strukturált, érvelő vitára, amelynek ápolását fontos feladatának tekinti. Az agytröszt nem véletlenül választotta cégérül a 2008-as elnökválasztás republikánus elnökjelöltjének a nevét. Az intézet John McCain, a vietnami veterán, a négyszer megválasztott egykori arizonai szenátor személyében az ideális vezető karaktervonásait fedezte fel. Az intézet gyűjti és őrzi a McCain család dokumentumait.

Az intézet elkötelezett az Egyesült Államok globális vezető szerepe (illetve annak megőrzése), a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok mellett. Támogatja a humanitárius ügyeket, és azt hirdeti, hogy a nemzetbiztonsági ügyek elsőbbséget élveznek. Az agytröszt gyakorlati tevékenysége négy területet ölel fel: döntések ajánlása a vezetők részére nyilvános viták és elemzések révén, az új nemzetbiztonsági vezetők megtalálása és kinevelése, egyedülálló szerep betöltése az intellektuális területen, végül, de nem utolsósorban pedig a McCain család vezetési hagyományainak ápolása, a családi dokumentumok gyűjtése és megőrzése.

A kitűzött céloknak az intézet három program révén igyekszik megfelelni. Az „Emberi szabadság és demokrácia” program keretében az agytröszt egy olyan koncepció kialakítására törekszik, amelyik az emberi jogok támogatását célozza. Az intézet felfogása szerint az emberi jogok beleilleszkednek a szélesen értelmezett nemzetbiztonsági és külpolitikai stratégiákba. A John McCain felesége, Cindy Lou Hensley McCain (ld. a mellékelt képet) által kezdeményezett „Humanitárius Akció” program keretében az intézet Arizona állam törvényhozását arra ösztönzi, hogy nagyobb részt vállaljon a „modern rabszolgaság”, az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ezen kívül a „Humanitárius Akció” program figyelmet fordít a válságkezelésre a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. 

Figyelemreméltó, hogy – haladva a korral – az intézet az emberi jogok védelmét, beleértve az emberkereskedelem elleni küzdelmet úgy tekinti, mint a nemzetbiztonsági rendszer részét. Az agytröszt felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi bűnszervezetek második legnagyobb bevételi forrása – a kábítószer-kereskedelem után – az emberkereskedelem. Manapság több menekült él a világban, mint bármikor (az ENSZ menekültügyi szervezetének becslése szerint számuk eléri a 45,2 milliót), és közülük sokan igyekeznek a vágyott Nyugat felé, ez pedig jó üzlet a nemzetközi bűnszervezetek számára, amelyek kihasználják a polgárháború, terror vagy éhínség sújtotta régiókból menekülő emberek jobb élet utáni vágyát és hiszékenységét. A migráció és a szervezett bűnözés két olyan nemzetbiztonsági kockázattényező, amelyet nem lehet a régi hatalmi receptek szerint kezelni, csak politikai és szociális válságkezeléssel.

A „Nemzetbiztonság” programja a hatékony védelmi politika kialakítását célozza. Ezt a vállalt feladatát az intézet előadások és konferenciák révén kívánja elérni.
Az intézet missziója a nemzetbiztonsági vezetők új generációjának kinevelése, ezt szolgálja a „Jövő Projekt”. Az intézet „Afganisztán Projektje” a katonai eszközök helyett a békés konfliktuskezelést hangsúlyozza, amelyik az információk aggregálásán alapul: egy olyan információs bázist kíván kialakítani, amelyik alkalmas a konfliktus forrásainak feltérképezésére, így a célnak megfelelő megoldások megtalálására. Ahogyan érzékelhető, a McCain Institute nemzetbiztonsági koncepciója a Bush-adminisztráció védelmi politikájának és terrorizmus-ellenes háborújának hibáira reflektál, és megpróbál építkezni a kritikákból. Mindezt emberileg érthetővé teszi, hogy McCain a 2000-es elnökválasztás óta George W. Bush legvérmesebb republikánus ellenfele volt. McCain részt vett a bagdadi Abu Ghraib börtönben amerikai katonák által elkövetett 2003-2004-es fogolykínzások kivizsgálásában, és élesen kritizálta Donald Rumsfeldet, az akkori védelmi minisztert azért, mert túlságosan a neokonzervatív ideológia szemüvegén keresztül nézte a megszállás feladatait. Mindez McCain-t nem tette népszerűvé a Republikánus Párt radikálisai körében, de megfelelt a saját személyéről gondosan kialakított imázsnak („maverick”, azaz független politikus, aki az értékek védelmében kész vállalni a konfliktust a pártjával).

Az intézet a tevékenységi köre mellett egyetlen célra összpontosít: a modern vezetői karakter kinevelésére. A vezetést az intézet fölfogása szerint a karakter definiálja: önmaga helyett az ügy, és mások szolgálata. Az agytröszt szerint ez a legfontosabb a nemzeti és nemzetközi biztonság megerősítésében, éppúgy, mint az emberi szabadság kiterjesztésében és az emberi szenvedés enyhítésében. Az intézet a külpolitika és a nemzetbiztonság területén a vezetés problémáját mint gyakorlati problémát kezeli, hangsúlyozva a nyitott és eleven vita megkerülhetetlenségét, egyszersmind a döntés kikerülhetetlenségét. Az intézet szerint a nyílt vita lehetővé teszi a különböző szereplők eltérő szempontjainak kifejtését, ütköztetését, megértetését és megértését. 

Ezek nélkülözhetetlen feltételei annak, hogy a politikai vezetők megfelelő döntéseket hozzanak. Egy versengő rendszerben azonban nem lehetséges a teljes konszenzus. Ezért a politikai vezetőknek, akik nem független vagy semleges, hanem érdekelt szereplők, résztvevők, végül is dönteniük kell: úgy, hogy döntésük nem konszenzuson alapul, és nem konszenzust, hanem konfliktust eredményez.

Az intézet munkájának van magyar vonatkozása. 2013. január 30-án Navracsis Tibor a „Leadership Voices” sorozat keretében a ”Vezetés egy közép-európai perspektívából” elnevezésű vita főszereplője volt. A miniszterelnök-helyettes a közép-európai országok karakter-vezérelt vezetéséről beszélt. Navracsics egyebek között kifejtette, nem tartja lehetségesnek, hogy Magyarországon „egy politikai vezető áthidalja a megosztottságot." A miniszterelnök-helyettes a rendezvényen védelmébe vette a kormány gazdaság- és médiapolitikáját a bírálatokkal szemben.

A nyugati országokban egyre fontosabb témává válik a politikai vezetők kinevelése. Nincsen ez másként az Egyesült Államokban sem, ahol a politikai elitbe vetett bizalom az elmúlt húsz évben drasztikusan csökken. A McCain Institute azért tevékenykedik, hogy az intézet filozófiája szerint helyes vezető imázst megteremtse – természetesen John McCain, a „maverick” karaktervonásai alapján. Figyelemreméltó, hogy az amerikai agytröszt tevékenysége felöleli egy még aktív politikus családi dokumentumainak gyűjtését – vagyis az intézet egyszerre szolgálja a jelen politikai tapasztalatainak gazdagítását, valamint az eljövendő generációk történelemképének formálását. Ez példaértékű (lehetne) a magyarországi agytrösztök számára is. A történelemkép formálása egyelőre még ritka ambíció a hazai agytrösztök körében, ahogyan a hazai politikusok sem törődnek azzal, milyen kép marad róluk az utókorban, ezért nem bocsátják irataikat az agytrösztök rendelkezésére. E tekintetben van mit tanulnunk az Egyesült Államoktól, ahol nagyobb megbecsültséget élvez a jelenkortörténet, és a politológia nem fut állandóan a napi ügyek után.

Az elemzés elkészülésében Koroncai András nyújtott segítséget.

Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország