Luxemburg agytrösztje

Miközben Magyarországon Karl Marx emlékének eltüntetése zajlik, az általunk példaértékűnek tartott nyugati világban reneszánsza van a marxi gazdaságfilozófia kutatásának (és nem a marxizmusnak, ugyanis Marx elutasította, hogy nézeteiből dogmát csináljanak). Vannak agytrösztök, amelyek büszkék marxista identitásukra (is). Ismerkedjünk meg egy ilyennel is!

Nem véletlen, hogy manapság a nyugati világban Marx-reneszánsz van, hiszen a 2008-ban kezdődő válság sok tekintetben ismét aktuálissá tette a német társadalomtudós kapitalizmuskritikáját. És persze vannak agytrösztök, amelyek egyáltalán nem szégyellik, hogy Marx szellemi örökségét gondozzák, újra kiadják munkáit. Jellemzően az egyik legjelentősebb Marx-kutató agytröszt Németországban működik. Ez a Rosa Luxemburg Stiftung, amelyik 1990-ben alakult meg, és jelenleg a rendszerkritikus, ortodox szociáldemokrata programot valló (sokak által tévesen kommunistának minősített) Linke, azaz Balpárt hivatalos agytrösztje. Nem véletlen a névválasztás, hiszen a Lengyelországban született Rosa Luxemburg volt a Németország Kommunista Pártja egyik alapítója, aki szembefordult az imperialista háborúval, azonban a németországi szociáldemokrácia revizionista tendenciái mellett a bolsevik diktatúrát is bírálta. Az 1919-es forradalom mártírjaként nem terheli felelősség a később az NDK-ban megvalósult államszocialista rendszer bűneiért, ugyanakkor személye beépült a populáris kultúrába. Luxemburg neve tehát jó hívószó egy olyan intézet számára, amelyik a szocializmus demokratikus (azaz nem bolsevik típusú) megvalósulásának lehetőségét keresi.

Az agytröszt Brüsszeltől Új-Delhiig, Belgrádtól Ramallahig rendelkezik irodákkal.  A szervezet ideológiája a demokratikus szocializmus képviselete, célja, hogy a jelenlegi kapitalista társadalom átadja a helyét a demokratikus szocialista társadalomnak. A szervezet egyik feladatának tekinti a politikai nevelést, pontosabban a jövő baloldali politikusainak a kinevelését.

A Rosa Luxemburg Stiftung része a Kritikus Társadalmi Elemzés Intézete, amelyik a szocialista átalakulás lehetőségeit kutatja. Az intézet  a „rendszerkritikus, marxista és feminista" hagyományokhoz kötődik, de törekszik arra, hogy a kapitalizmus rendszerbírálatába beépítse a modern társadalomtudományok és a politikai közgazdaságtan legújabb eredményeit. Az intézet egyik feladata a tudományos ismeretterjesztés és hagyományőrzés: ezért foglalkozik Marx-Engels életművének új kiadásával, a marxizmus történelmi-kritikai szempontú szótárának összeállításával. Másik feladata a kutatómunka a kapitalizmus, a globalizáció természetével, összetevőivel, és a szocialista átalakulással kapcsolatban. Az intézet kritikai szempontból elemzi a kapitalizmust, kutatja a modern és történelmi demokratikus szocializmus alapvető kérdéseit, elemzi és modellezi a gazdasági rendszert, különös tekintettel a közjavakra és az elszegényedés folyamatára, vizsgálja és bemutatja az Európai Unió fejlődését, a biztonságpolitikát és a nemzetközi  együttműködést, végül pedig stratégiákat dolgoz ki mindezekre. Mindeközben együttműködik a nemzetállami szintű és nemzetközi kutatóintézetekkel, képviselteti magát a Szociális Fórumon, valamint a Linke konferenciáin.

A tudományos ismeretterjesztést és hagyományőrzést végzi az 1999-ben alapított Demokratikus Szocializmus Levéltára, amelyik Németország legfiatalabb levéltáraként működik. A levéltár gyűjti a Linke és elődje, a Demokratikus Szocializmus Pártja iratait, valamint a párt parlamenti csoportjának, országos és regionális vezetőségének, európai parlamenti képviselőinek és egyes személyiségeinek, valamint a Rosa Luxemburg Stiftungnak az iratait, továbbá újságokat, fényképeket, posztereket, filmfelvételeket és videoklipeket. Az intézetben található a 31 ezer kiadvánnyal és 130 újsággal rendelkező könyvtár, ahol egyebek mellett Rosa Luxemburg kéziratait is őrzik. Gyűjtőkörébe tartozik a politikai neveléssel, valamint a német baloldali mozgalmak történetével és eszmetörténetével foglalkozó munkák gyűjtése.

Az intézet kutatási területe tartalmilag igen széles, gyakorlatilag minden idetartozik, ami a jelenlegi világrend szerkezeti problémáira reflektál: az ökológiai válság, a neoliberalizmus kritikája, a nők helyzete. Az intézet angol nyelvű éves jelentéseket ad ki. 2011-es évkönyvükben Rosa Luxemburg születésének 140. évfordulójára emlékeztek. Szerencsére ma már világosan látjuk, hogy ahogyan egyetlen más eszmeáramlat, a Marx (no és Engels) nevéhez köthető „tudományos szocializmus” sem intézhető el egy kézlegyintéssel. Nyugaton komolyan veszik azt az eszmei hagyományt, amelyet Marx neve képvisel, függetlenül attól, hogy az általa hirdetett nézeteket embertelen rendszerek is felhasználták hivatkozási alapként. Azonban a nyugatosság része a hagyományok (kritikus) vállalása. Baloldali retorikával a Rosa Luxemburg Stiftung éppen ezt a nyugatos örökséget képviseli, minden hisztéria nélkül. 

Letölthető dokumentumok:

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország