A kohézió fontossága

Cimke: Csizmadia Ervin,

„A kulcs tehát a történelem. De mi van azokkal az országokkal, amelyeknek nem adatott meg, hogy hosszas történelmi fejlődés során kiérleljék például a liberális demokrácia tartós fennmaradásához szükséges társadalmi kohéziót? Nos, 1989-90 vezérlő eszméje az volt, hogy „demokráciát a történelem (a Kádár-rendszer és a Horthy-rendszer) ellenében”. A korszak éppenséggel arra építette egész gondolkodási paradigmáját, hogy a történelmi előzményeket meg lehet haladni, s azok nem béklyózhatják a politikai aktorok cselekvését. És ez akkor egy teljesen racionális cél volt. Az elitek ráébredtek saját erejükre, s észlelvén a szovjet birodalom gyengülését illetve saját állampártjaik elbizonytalanodását, az átmenet főszereplőivé váltak. Eszükbe nem jutott (és nem is juthatott), hogy várjanak addig, amíg a társadalom kohéziója megfelel egy ideális liberális demokrácia követelményeinek. Ellenkezőleg. A cél az volt, hogy az elitek új folyást adjanak az eseményeknek, és ott támadják a régi rendszert, ahol az a leginkább támadható volt: az intézmények és a törvényesség szintjén.”


A teljes cikk a június 2-ai Élet és Irodalomban olvasható.

Miért A magyar jobboldal természetrajza Köztes demokrácia A nyugattalan Magyarország