Heti fókusz

Az Európa-Magyarország nexus

Manapság nem jó a nemzetközi sajtója Magyarországnak. De nagyon sokszor volt már ilyen a magyar politikatörténetben. Bármilyen furcsa: kivételnek a késő Kádár-rendszer és – ami korántsem furcsa – a demokratikus periódus első tizenöt éve tekinthető, amikor is külföldről a magyar politika jó visszajelzéseket kapott. Vajon miért alakul ki Magyarországot illetően a dominánsan negatív megközelítés? Csizmadia Ervin esszéje a Magyar Nemeztben.

Politikai szocializáció és állampolgári nevelés

A közhiedelemmel ellentétben a magyar fiatalok képesek a politikai aktivitásra, ha úgy látják, érdekeik sérülnek. De vajon valóban felnőttek a politikához, a demokráciához? Választ kapunk e kérdésre, ha tüzetesebb vizsgálat alá vesszük a sokszor méltatlanul alulértékelt politikai szocializáció és állampolgári nevelés sorsának alakulását hazánkban. 2019. 06. 17. 

Populista demokrácia, vagy populáris ellenzékiség?

Magyarország ma demokrácia, de nem liberális demokrácia. Az Orbán-kormány hatalomgyakorlása leginkább populista demokráciaként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a demokratikus elemeket igyekszik előtérbe helyezni. Hogyan lehet értelmezni ezt a hibrid rendszert és mi a teendője az ellenzéknek ilyen közegben? Az Alfahír nagyinterjúja Lakatos Júliával. 2019.05.20.

Variációk demokráciaféltésre

Az európai parlamenti választást mind az euroszkeptikus, mind az integrációpárti felek igyekeznek sorsfordító jelentőségűként pozicionálni. Teszik ezt azzal a narratívával, hogy a választások referendumként szolgálnak az európai projekt jövőbeli irányát illetően. Csakhogy látszólag ugyanazon fogalom védelmében lépnek fel, mégpedig a demokrácia nevében. Lakatos Júlia tanulmánya az Ellensúly magazinban. 2019.05.12.

Magyarország 15 éve az Európai Unióban

Az Európai Uniós csatalakozás 15. évfordulója alkalmából egy helyen hozzáférhetővé tesszük cégünk munkatársainak az EU témakörében történt publikációit. 2019.05.01

Széchenyi, Kossuth és a ma

A korai Kádár-rendszerben Kossuth, a Kádár-rendszer virágkorában Széchenyi volt az ikon, hogy aztán a rendszerváltás után (szinte minden történelmi alakunkkal együtt) eltűnjenek. Pedig vitájuk tartogat érdekességeket a ma felől nézve is. Réz Mihály, a dualizmusban sokat írt Széchenyiről, akit a „számító” politika képviselőjének tekintett, szemben Kossuth-tal, aki az érzelmi politika követője. Csizmadia Ervin írása. 2019.04.26.

Politikai vezetés Európában

Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik. Itt az ideje megvizsgálni, hogy Európa politikai elitje mit ért politikai vezetés alatt, és ez hogyan viszonyul a magyar fölfogáshoz. 2019. 04. 12.

Kell-e vezetni Európát?

Sokat tudunk arról, milyen egy országot vezetni. De keveset arról, milyen egy nagyobb halmaz, az Európai Unió vezetése. Egyáltalán: kell-e, lehet-e vezetni az EU-t, és ha igen, hogyan? Csizmadia Ervin szerint a magyar közvéleménynek jobban kellene ismernie a nemzetközi folyamatokat, s azt, hogy az EU szintjén mit gondolnak a vezetésről. 2018. 04. 07.

Szabad-e nevelni demokráciában?

Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren. 2019.03.10.

Európa egykor és ma

Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren. 2019.02.08.