Heti fókusz

Politikai vezetés Európában

Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik. Itt az ideje megvizsgálni, hogy Európa politikai elitje mit ért politikai vezetés alatt, és ez hogyan viszonyul a magyar fölfogáshoz. 2019. 04. 12.

Kell-e vezetni Európát?

Sokat tudunk arról, milyen egy országot vezetni. De keveset arról, milyen egy nagyobb halmaz, az Európai Unió vezetése. Egyáltalán: kell-e, lehet-e vezetni az EU-t, és ha igen, hogyan? Csizmadia Ervin szerint a magyar közvéleménynek jobban kellene ismernie a nemzetközi folyamatokat, s azt, hogy az EU szintjén mit gondolnak a vezetésről. 2018. 04. 07.

Szabad-e nevelni demokráciában?

Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren. 2019.03.10.

Európa egykor és ma

Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren. 2019.02.08.

Van-e magyar természet?

A Replika című folyóiratban Hadas Miklós vitaindítót írt, felelevenítve az 1939-es Mi a magyar? című kötetet. A vitaindítóhoz hozzászólások érkeztek, amelyeket Replikázás az "Esszé a magyarokról kapcsán címmel" közöl a folyóirat. A hozzászólók között van Csizmadia Ervin is, aki vitatja a vitaindító szerzőjének álláspontját.

Az európai és magyar baloldal helyzete

Jelenleg az Európai Unió 28 országából már csak öt országot vezet szociáldemokrata kormányfő, miközben az 1990-es végén az európai országok többségében még a baloldal kormányzott. Intézetünk tanulmánya az európai és a magyar balközép pártok visszaszorulásának mélyebb okait tárja fel. Bemutatjuk, hogy a szociáldemokrácia válságának fő oka, hogy nem tudott megfelelő politikai válaszokat adni a 2000–2010-es évek kihívásaira. 2019. 01. 29.

Miért lett olyan?

A mai Magyarország jelenlegi állapotát két módon közelíthetjük meg. Az első, ha a rendszerváltás kezdeteihez, és a korai demokráciához viszonyítjuk a mait. A második, ha a mai Magyarország állapotát egy nagyobb folyamatba helyezzük bele. Csizmadia Ervin ezt teszi az Ellensúly című folyóiratban megjelent tanulmányában. 2019.01.28.

Hibrid1 és hibrid2

A rendszerváltás utáni hazai politikai fejlődés egyik olvasata, hogy az, ami demokráciának indult, az napjainkra hibrid rendszerré vált. Egy másik lehetséges olvasat, hogy a kezdeti demokrácia sem volt nyugat-európai értelemben vett demokrácia. A Mandinernek írott esszéjében Csizmadia Ervin más úton indul, mint a manapság divatos hibridrendszer-elméletek, és különösen kiemeli az intézmények szerepét. 2019.01.11.

A történelem és Soros György

A 2018-as év két legérdekesebb fejleménye a történelem visszatérése és Soros György egyre aktívabb szerepvállalása. Csizmadia Ervin mindkét témával foglalkozik írásaiban. A történelemről a Mandineren írt; a „sorosizmusról” pedig a 24.hu közölt elemzést. 2018.12.29.

A magyar öngyűlölet

Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.