Nemzetközi politika

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

A holland modell

A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.24.

Alt-right

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy mára az egyik legfelkapottabb témává vált az Alt-right jelenség, de hogyan is kategorizálhatnánk ezt a képződményt? Nevezzük mozgalomnak? Esetleg egyre erősödő, a mainstreamet elutasító, polgárpukkasztó ellenkultúrának? Az alt-right egyedülálló érdekessége, hogy ezek a jellemzők mind megtalálhatók benne. 2017.03.01.

Egy plurális világrend felé

A nemrég lezajlott Orbán-Putyin találkozó ráirányította a figyelmet arra, hogy magyar részről hosszútávon a kormány egy többpólusú világrend kialakulásával számol. Nem lesz egyetlen globális ideológia, versengő elméletekkel kell számolni, és inkább lokális semmint globális demokráciaértelmezésekkel. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.02.27.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

Munkásforradalom a vétokrácia ellen?

Donald Trump megválasztása óta sokan találgatják, mi okozta a politikai eliteken kívülről jövő jelölt sikerét. Francis Fukuyama a Prospect magazinban megjelent 2016 decemberi írásában a szövetségi kormányzat érdekcsoportok általi foglyul ejtésével és a vétokráciával magyarázza a jelenséget. Paár Ádám elemzése! 2017.01.25.

Mégis kinek az elnöke?

Mi sem mutatja jobban, hogy a szerencse forgandó, mint hogy Amerikában a jobboldali internetes humor egyik gyöngyszeme jelenleg a „Kibírtam Obamát, Te is ki fogod bírni Trumpot" bonmot. Mindez mit mond az amerikai társadalomról? Lakatos Júlia írása a Figyelőben Donald Trump beiktatásáról. 2017.01.24.

Populizmus – vagy mi is?

Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

Intézmények és egyéniségek

A személyiségek és az intézmények egyaránt szerepet játszanak a modern demokráciában. Ám manapság világszerte annak lehetünk tanúi, hogy a két aktor között megbillen az egyensúly, a személyiség javára. Vajon mit tanulhat a liberalizmus ebből a fordulatból? 2017.01.07.

A tanító válság

Az akut migrációs válságesemények mellett kevesebb figyelem jut arra, hogyan változott meg az elmúlt fél évtizedben Európa társadalmainak belső helyzete. A jóléti állam még együtt hozta a jó oktatást és a demokratikus állampolgári közösséget, ám azóta szinte minden szétrepedt. De a válságok haszna éppen az, hogy tanulni lehet belőlük. Csizmadia Ervin írása a Figyelő-ben. 2016.12.23.