Nemzetközi politika

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

Munkásforradalom a vétokrácia ellen?

Donald Trump megválasztása óta sokan találgatják, mi okozta a politikai eliteken kívülről jövő jelölt sikerét. Francis Fukuyama a Prospect magazinban megjelent 2016 decemberi írásában a szövetségi kormányzat érdekcsoportok általi foglyul ejtésével és a vétokráciával magyarázza a jelenséget. Paár Ádám elemzése! 2017.01.25.

Mégis kinek az elnöke?

Mi sem mutatja jobban, hogy a szerencse forgandó, mint hogy Amerikában a jobboldali internetes humor egyik gyöngyszeme jelenleg a „Kibírtam Obamát, Te is ki fogod bírni Trumpot" bonmot. Mindez mit mond az amerikai társadalomról? Lakatos Júlia írása a Figyelőben Donald Trump beiktatásáról. 2017.01.24.

Populizmus – vagy mi is?

Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

Intézmények és egyéniségek

A személyiségek és az intézmények egyaránt szerepet játszanak a modern demokráciában. Ám manapság világszerte annak lehetünk tanúi, hogy a két aktor között megbillen az egyensúly, a személyiség javára. Vajon mit tanulhat a liberalizmus ebből a fordulatból? 2017.01.07.

A tanító válság

Az akut migrációs válságesemények mellett kevesebb figyelem jut arra, hogyan változott meg az elmúlt fél évtizedben Európa társadalmainak belső helyzete. A jóléti állam még együtt hozta a jó oktatást és a demokratikus állampolgári közösséget, ám azóta szinte minden szétrepedt. De a válságok haszna éppen az, hogy tanulni lehet belőlük. Csizmadia Ervin írása a Figyelő-ben. 2016.12.23.

Orbánt másolja Fico?

Manapság a politikai korrektség a mumus sok közép- és kelet-európai kormányfő számára. A liberalizmus eszménye a szabadság, a demokráciáé az egyenlőség. Márpedig az egyenlőség magában foglalja az egyenlő bánásmód elvét. De lehet-e egyenlőség akkor, ha az állam egy csoport érdekében aktívan fellép? Paár Ádám az Új Szóban! 2016.12.17.

Populizmus és pluralizmus

A demokráciára leselkedő evidens veszélynek mindenki a populizmust tekinti. Létezik azonban egy másik veszély is, amit – Marc Plattner nyomán – radikális pluralizmusnak nevezhetünk. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren. 2016.12.16.

Személyiségek diadala?

A Donald Trump győzelmének okát elemző konferencián Lakatos Júlia többek között arról a globális trendről beszélt, amelynek következményeként az intézmények tehetetlensége miatt a választók újra az erős politikai vezetők felé fordultak. További részletek a 24.hu-n! 2016.12.10.

A populista doyen halála

Fidel Castro életútja és politikai pályája a latin-amerikai ún. politikai populizmus hagyományába illeszkedett: külön út, az észak-amerikai érdekeket kiszolgáló oligarchia elutasítása. Mindehhez társult a latin-amerikai kiválasztottság-tudat. Paár Ádám Castro mozgalmának populista környezetét és hátterét vizsgálat a Magyar Nemzet november 29-i számában. 2016.11.30.