Nemzetközi politika

Szeparatizmus, avagy a történelem visszatér?

Katalónia kiválásának lehetősége kapcsán írunk a történelem visszatéréséről. Állításunk szerint a szeparatizmusok új évszázada kezdődhet el, de ennek előnye is lehet: a politikai cselekvés visszatérése. Paár Ádám írása. 2017.10.13.

Rossz alternatíva?

Új szereplő jelent meg a Bundestag-ban: az Alternatíva Németországnak nevű párt. Sokan szélsőjobboldalinak tekintik, holott inkább a jobboldali populista jelző alkalmazható. Az Alternatíva Németországnak programja nem tartalmaz szélsőjobboldali elemeket, ugyanakkor a politikai cselekvést kívánja visszahozni a német közéletbe. Paár Ádám írása. 2017.09.30.

Liberális demokráciák

Ellentétben a 20. század nagy részével, amikor liberálisok és demokraták felolvadtak egymásban és a liberális demokráciák fénykorukat élték, ma lassan külön táborba kerülnek. Ezt elintézni annyival, hogy marginalizáljuk a populistákat, hatástalan megközelítés. Mi történik ma, az internacionalizáció korában a liberalizmus és a demokrácia eszményeivel? Csizmadia Ervin vitaindítója a Mandineren. 2017.06.17.

A szabadság útja

Számos értelmezés verseng azt illetően, mi idézte elő a világszerte jelentkező populista térnyerést. Ritka, hogy különböző oldalon álló gondolkodók hasonló diagnózist adjanak a problémára, holott létezik közös pont, amelyet alapul véve értelmezhetők napjaink konfliktusai, Mi köze a szabadságjogok kibővítésének a demokráciát érő kihívásokhoz? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben2017,06.05.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

A holland modell

A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.24.

Alt-right

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy mára az egyik legfelkapottabb témává vált az Alt-right jelenség, de hogyan is kategorizálhatnánk ezt a képződményt? Nevezzük mozgalomnak? Esetleg egyre erősödő, a mainstreamet elutasító, polgárpukkasztó ellenkultúrának? Az alt-right egyedülálló érdekessége, hogy ezek a jellemzők mind megtalálhatók benne. 2017.03.01.

Egy plurális világrend felé

A nemrég lezajlott Orbán-Putyin találkozó ráirányította a figyelmet arra, hogy magyar részről hosszútávon a kormány egy többpólusú világrend kialakulásával számol. Nem lesz egyetlen globális ideológia, versengő elméletekkel kell számolni, és inkább lokális semmint globális demokráciaértelmezésekkel. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.02.27.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.

Munkásforradalom a vétokrácia ellen?

Donald Trump megválasztása óta sokan találgatják, mi okozta a politikai eliteken kívülről jövő jelölt sikerét. Francis Fukuyama a Prospect magazinban megjelent 2016 decemberi írásában a szövetségi kormányzat érdekcsoportok általi foglyul ejtésével és a vétokráciával magyarázza a jelenséget. Paár Ádám elemzése! 2017.01.25.