párbeszéd magyarországért

Egy aranykor vége

2018-ban emlékezünk az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlására. Minden nemzet története ismer aranykorként értelmeződött időszakokat. Ezek többnyire csak a megelőző és utánuk következő időszakokhoz képest tűnnek szerencsésnek. Paár Ádám a Magyar Nemzet január 4-i számában a dualizmus "boldog aranykor" mítoszát mutatta be egy zsidó értelmiségi família, a Hervey-család életén keresztül. 2018.01.07.

Párhuzamos Magyarországok

A pártok közötti – holland típusú – kiegyezés, avagy a nagykoalíció tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a jelenlegi megosztottság felszámolásának, ugyanis ma már milliós nagyságrendű azon választók köre, akik jelenleg egy pártokon kívüli, harmadik Magyarországban élnek. Szakács András cikke a HVG.hu-n jelent meg2016.06.14.

Ami a plakátháború mögött van

Hova eszkalálódhatnak a politikai és társadalmi feszültségek? Hogyan radikalizálódik az utca, és hogyan csúszhat ki az írányítás a politikai elit kezéből? Az igazságtalan érvényesülések és meggazdagodások egy idő után lehetetlenné teszik a békés konfliktuskezelést, mert a harag a népben jön létre az állammal szemben. Zsolt Péter írása a Hír24-en2015.06.09.

Népi-urbánus vita? Nem!

25 évvel a rendszerváltás után tisztán látszik, hogy a magyar politika fő törésvonala nem – mint sokáig gondoltuk – népiek és urbánusok, hanem a „mintakövetők” és a „mintaformálók” között húzódik. A magyar bal-liberális tábor az előbbi, a kormányoldal az utóbbi táborba tartozik. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

Lehetetlen kormányzás

Az országgyűlési voksolásokon kétszer is megszerzett kétharmados többség első ránézésre legalábbis egy sikeres kormányzásra utalt. A Figyelő hetilap 2015. május 7-i számában megjelent cikkben Nagy Attila Tibor levezeti, miért marad Magyarország tartósan Európa perifériáján és miért nem lehet a mostaninál lényegesen jobban kormányozni. 2015.05.09.

Az Országgyűlés jelentőségéről

A parlament az ország és a demokrácia stabilitásának egyik záloga, ennek fenntartása, erősítése mindegyik parlamenti párt hosszú távú érdeke. A törvényhozás szerepének indokolatlan csökkentése, kritikusan rossz működése viszont az instabilitás melegágya. Másképpen megfogalmazva: egy jó parlament emberéleteket menthet meg.
2014.08.08. 

Az egyház szocializációs lehetőségei

A magyar és a francia egyházak szocializációs képességei közötti különbség a társadalom államfelfogásában és identitásában keresendő. Míg a francia társadalmat összeköti az egységes identitás, addig a magyar társadalom nem rendelkezik ennyire erős öntudattal. Jelenleg a kiemelt egyházaknak kedvező politikai légkör van jelen, a vallásszabadság a többi felekezet esetében pedig magánügy marad. 2014.07.18.

Miért zuhant vissza Magyarország?

Mellbevágó felvetés, de érdemes elgondolkodnunk azon, amit Higley és Burton állít: a felemelkedés összefügg a „viszálykodó” elitek „együttműködő” elitekké való átalakulásával. Ha állításuk megállja a helyét, akkor Magyarországon a demokrácia fejlődése nem fog bekövetkezni a viszálykodó elitek közötti együttműködés megerősödése nélkül. 2014.02.07.

Tegyük jobbá!

Barroso mostani beszéde nem tartalmazott váratlan kijelentéseket, de árnyaltabban elismételte a korábban elhangzottakat. Óvatos optimistaként méltatta a lakosság és a tagállamok eddigi erőfeszítéseit gazdasági válság kapcsán és kifejezte, hogy a nagy vízió (Nemzetállamok Szövetsége) elérése csakis együtt lehetséges. 2013.09.17.

A Párbeszéd Magyarországért válasza

A Roma Remény projekt folytatásaképpen a PM szakértője, Szabó Tímea válaszát közöljük. Az MPK eredeti felhívása egy pártok által létrehozandó közös alapítványra irányult, de ezt a szakértő nem igazán tartja szükségesnek és megvalósíthatónak. Írásában inkább hatékony programok beindítása mellett érvel. 2013.04.19.