migráció

Félelem a migrációtól

Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben

Népszavazás után

A Méltányosság a népszavazás kapcsán sok helyen írt elemzést és sok felé szerepelt. Olvasóink megtalálhatják, mit mondtak és mit írtak elemzőink az események értékelése kapcsán. 2016.10.07.

A migráció keleten és nyugaton

Az október 2-i népszavazás érvénytelensége, ugyanakkor a nemek elsöprő többsége tükrözi azt a fogalmi zűrzavart, amely a magyar politikai elit és a választók fejében él a migráció kérdésköréről. Magyarországon keveseknek van tudomásuk a sikeres integrációs modellekről. Elemzésünkben a nyugati integrációs hullámoknak eredtünk nyomába. 2016.10.06.

Kvótabeszéd

Kötelező kvóta létezik, kötelező betelepítés jogilag nincs – erre jutott a Méltányosság Politikaelemző Központ, amikor a népszavazási kampány diskurzusának egyik legfontosabb tárgyát, a menekültügyi kvótát megvizsgálta. 2016.10.06.

A kvótareferendumról

Nagyon sokan szeretnénk megtudni, hogy mi a kvótareferendum, de mást hiszünk erről, ha eltérőek a médiafogyasztási szokásaink. Ha két külön fogyasztói csoportot különítünk el, akkor alighanem két különböző „tudást” is találunk. Következésképp két ország fog szavazni: egy internetes ország és egy tévénéző ország. Zsolt Péter a 24.hu-n!

A bevándorlás három nézőpontból

A Méltányosság Politikaelemző Központ az OECD, Eurostat és az ENSZ jelenleg rendelkezésre álló adatainak földolgozásával, és a korábban már napvilágot látott kutatási eredmények áttekintésével elkészítette a saját, migrációval foglalkozó elemzését. Ebben nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi trendeket is mélyrehatóan vizsgáljuk. 2015.07.19.

Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.

Egyetemesség és illegalitás

Nem nehéz észrevenni, hogy a politikai verseny új jelensége az „illegalitásba” vonulás. az egyik térfélén van a kormányoldal, amely valamilyen eszme, ideológia nevében lép fel, s van az ellenzék, amely „kivonul” és külön világot alapít. Mindez nem igazán emlékeztet azokra az időkre, amikor kormányon és ellenzékben lenni is jó volt. 2016.03.28.

Összefüggések hálójában

Hogyan függ össze a menekült-ügy, 2015 kölni szilveszteri eseményei, a zömében szír és afgán férfiak tette, valamint a médiaetikai kérdések Európa amerikanizációjával? Európa a bevándorlók hatására amerikanizálódik, népek keverékévé válik, és ez azt is jelenti, hogy erőszakosabb lesz. Zsolt Péter Hír24-es cikke ezeket az összefüggéseket mutatja be. 2016.01.10.

A Habsburgok Ausztráliája

A 18. század a bécsi kormányzat által támogatott szervezett telepítések időszaka, amely döntő mértékben hozzájárult az ország etnikai átformálódásához. Azok, akik a mai Európát érő migrációs nyomást emlegetve a múltbéli bevándorlások példáit idézgetik, előszeretettel feledkeznek el arról a szempontról, amelyet az a régi mondás takar: „ahol a nép, ott a pénz”. 
2015.12.16.

A bevándorlók és Közép-Kelet-Európa

Zsolt Péter szociológiai logikával és nem biztonságpolitikai, hanem demográfiai oldalról gondolja végig a muszlim migrációt. Az Európai Unióra 2050-re negyven milliós (!) létszámcsökkenés várt. A helyzetet nem enyhítette, hanem súlyosbította a belső mobilitás. E szerint Közép-Kelet-Európa visszakaphatja saját fiait és nem is terhelődik az iszlám integrációjának feladatával. Az írás a 24.hu-n jelent meg. 2015.12.13.

Nemzetépítés és szögesdrótkerítés

A nemzetépítés nagyszabású politikai projekt: egy politikai közösség megteremtését célozza, a szögesdrótkerítés ezzel szemben kisszerű, demagóg és populáris politikai húzás. Ez elemzésünk szerint: a szögesdrótkerítés egy nemzetépítő és nemzetromboló politika testet öltése és szolgálóleánya. Az új magyar migrációs politika a nemzetépítés keretében értelmezhető. 2015.11.25.

A cigányok ideje

A középkori bevándorlók közül a legtöbb nép beolvadt a magyar etnikumba. Ám – bármily furcsán hangozzék is – a saját kultúra megőrzése szempontjából a legsikeresebb bevándorlók a cigányok (vagy romák), akik – igaz, nem csak saját szándékukból – elkerülték a teljes beolvadást. Erről szól migrációs sorozatunk második része. 2015.11.22.

A potyautasság szociálpszichológiai okai az Európába irányuló migrációban

Az alábbiakban az információs társadalom, a globalizáció és a szociálpszichológia témáján belül csak a vándorló tömegek potyautas magatartását vizsgáljuk. Tehát nem azokét, akik az életüket mentve kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonaikat, hanem azokét, akik bár akár maradhatnának is, elindulnak. A népvándorlás igazi letéteményesei ugyanis ők. 2015.11.21.


„Ki népei vagytok?”

Magyarország hosszú ideje nem szembesült olyan tömeges menekülthullámmal, mint ebben az évben. Kiderült, hogy a magyar lakosság túlnyomó része értetlenül áll a szituáció előtt, hogy országukban tömegesen jelennek meg más kultúrából érkező, más vallású emberek, ha időlegesen is. Ez ihlette sorozatunkat, hogy bemutassuk: Magyarország 1000 éves történetében nem volt ritka a migrációs nyomás. 2015.11.09

Mennek, mert mások is mennek

Újabb és újabb hullámban érkeznek a menekültek, akikről vagy nem tudunk semmit, vagy a propagandaszűrőn keresztül vannak töredékes információink. Egy cikk is sokat tehet az ismeretbővítésben, és talán a terület szakértőjének sem kell lenni. Mi történt az arab tavasztól mostanáig? Milyen hullámai vannak a migrációnak? Olvassa el Zsolt Péter írását a Hír24-en. 2015.09.03.

Az ideológiák harca és a migráció

A 21. század elejének politikája olyan társadalmi struktúrát preferál, amelyben az emberek akkor érzik jól magukat, ha olykor végletesen megkülönböztetik magukat másoktól. De ez még nem elég: nem elég, hogy „mások” vagyunk, a tőlünk eltérő értékeket vallókat csak úgy tudjuk szemlélni, mint ártó lényeket, akiket ki kell iktatni, marginalizálni kell… Csizmadia Ervin írása, mely a Mandiner felkérésre készült, a Migráció és mi című cikksorozat keretében.

Érvényesüljünk Angliában!

A magyar migráció kérdése olyan társadalmi vitát generált, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tanulmányunkban a kivándorlás folyamatát a mélyben húzódó társadalmi-gazdasági változások motivációs hatásaira, illetve az egyik legnagyobb fogadó ország integrációs mechanizmusaira fókuszálva elemeztük. Mennyire befogadóképes a brit társadalom? 2013.04.25.