Franciaország

A német–francia tengely az európai politikában

Köztudott, hogy a német–francia tengely az Európai Unió „motorja”, ám létrejötte, a felek ezt kísérő vitái az európai integrációról kevésbé ismertek. Milyen Európát akartak-akarnak a németek és a franciák, és melyikük milyen sikerrel valósította meg európai színtéren az elképzeléseit? 2019. 07. 17.

Az egyház szocializációs lehetőségei

A magyar és a francia egyházak szocializációs képességei közötti különbség a társadalom államfelfogásában és identitásában keresendő. Míg a francia társadalmat összeköti az egységes identitás, addig a magyar társadalom nem rendelkezik ennyire erős öntudattal. Jelenleg a kiemelt egyházaknak kedvező politikai légkör van jelen, a vallásszabadság a többi felekezet esetében pedig magánügy marad. 2014.07.18.

Az ellenállás kultúrája

Részt venne Ön egy sztrájkban a munkavállalói jogokért? Miért nem állnak ki magukért a magyar munkavállalók és gazdák, ugyanakkor Franciaországban miért lehet népi hős egy parasztból, aki McDonalds-éttermet rombolt? Nincs mese, a magyarok „kulturálatlanok” a társadalmi ellenállás terén. Vajon egy José Bové kell nekünk, aki McDonalds gyorsétterem rombolásával került először a címlapokra? 2014.06.12.

Hatan a pályán

Ahogyan arról korábban írtunk, Magyarországon időszerű lenne, hogy az Orbán-kormány leváltására törekvő ellenzéki összefogás jelöltjei (?) egy kvázi előválasztáson mérettessék meg magukat, az amerikai minta szerint. Elemzésünkben a Francia Szocialista Párt 2011-es előválasztását mutatjuk be, nem az apró részletekre, hanem a folyamat egészére fókuszálva. 2013.07.31.

Júliusi forradalom

Július 14-én volt a párizsi Bastille bevételének 224. évfordulója. Az ünnep közelsége jó alkalmat nyújt arra, hogy megvizsgáljuk, mit jelent július 14-e a mai Franciaországban, hogyan alakult ki az ünnep koreográfiája, és a franciák milliói hogyan emlékeznek meg a jeles dátumról. Vajon olyan át(párt)politizált július 14-e, mint a magyar nemzeti ünnepek? 2013.07.15.