liberalizmus

A demokrácia és a zsarnokság

Az Integrity Lab által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Timothy Snyder zsarnokságról írott könyve volt az apropó. A beszélgetés résztvevőjeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a sokféle címkézés (nácizmus, fasizmus stb.) helyett reálisabban érteni kellene az országot, amelyben élünk. A konferenciáról a Mandiner számolt be. 2017.07.07.

Miért erős a liberalizmus, ha gyenge? Miért gyenge a liberalizmus, ha erős?

A Mozsár presszóban, nagy számú közönség előtt került sor a Méltányosság által szervezett kerekasztal-beszélgetésre. A kerekasztal résztvevői Egedy Gergely, politológus, történész, Szent-Iványi István, politikus, Tóth Csaba, a Republikon intézet stratégiai igazgatója, valamint Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója volt. A beszélgetést Rónai Egon moderálta. A kerekasztal előzménye az ez év januárja és márciusában, a Magyar Nemzetben zajló liberalizmus-vita, amelynek négy résztvevője volt a mostani kerekasztal vendége is. A beszélgetés elsősorban a liberalizmus elvi és elméleti (és kevésbé aktuálpolitikai) összefüggéseiről zajlott.  A vitában Csizmadia Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy lassan megérett a helyzet liberalizmus és demokrácia viszonyának mélyebb elemzésére. Valamint megfogalmazta azt is, hogy a magyar liberális pártmozgalom visszaszorulása kapcsán nem csak azt kell vizsgálni, melyek a kudarc okai, hanem azt is, hogy mitől lett sikeres a magyar liberalizmus a rendszerváltáskor és az azt követő évtizedben.

A zöld liberalizmus

Napjainkban a klasszikus eszmeáramlatok válságot élnek át. A Nyugat arculatát meghatározó három eszmeáramlat, a liberális, a konzervatív és szocialista-szociáldemokrata irányzat nem képesek gyorsan reagálni a 21. századi kihívásokra és dilemmákra. Amellett érvelünk, hogy a jövő a „zöld” ideológiáké. Vagyis ki kell zöldíteni a klasszikus eszmeáramlatokat. 2015.09.19.

A liberális csak közösségi lehet!

A spanyol liberálisok nem ismerték eléggé a népet, amely számára 1812-ben alkotmányt fogalmaztak meg. A magyar liberális értelmiség körében mindmáig nem eléggé elemzett tanulság: a liberális párt nem különülhet el a társadalomtól, és nem válhat egy exkluzív értelmiségi réteg szubkultúrájává. Erről is szól Paár Ádám cikke, amelyik a Népszabadságban jelent meg.

A liberális demokrácia fundamentumai

Sokszor beszélünk arról, hogy a liberális demokráciának nincs alternatívája. Ha nincs is, célszerű vitatkoznia a liberalizmus és demokrácia viszonyáról. A nol.hu-on Csizmadia Ervin ráadásul egy 19. századi liberális, John Stuart Mill nézeteit veszi alapul, s írása végén egy 19. századi magyar gondolkodóval zár. 2015.03.02.

Liberális földrajz

Vajon levonható-e a német választás eredményéből, hogy a liberális pártoknak vége van? Ennek járunk utána elemzésünkben. Megvizsgáljuk a liberális pártokat három szempont mentén: Európában melyik földrajzi régióban erősek, melyikben gyengék a liberális pártok, mely országokban vannak kormányon, és kikkel kormányoznak együtt. 2013.10.11.

Liberális utak

Az SZDSZ önnön feloszlatását kérte az ügyészségtől. Ősszel hivatalosan is befejeződhet a nagy múltú liberális párt története, amelynek utolsó öt éve egyértelműen a hanyatlásról szól(t). A párt önfeloszlatási kérelme kapcsán megvizsgáljuk a nyugati liberális pártok karakterét, és felhívjuk a figyelmet az adaptáció fontosságára. 2013.08.27.