e-demokrácia

Konfliktus és kohézió

A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét. 2018. 12. 06.

Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció

David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni. 2018. 11. 25. 

A filmes politikai nevelés (1914–1954)

A művészet szerepe nem becsülhető le az állampolgárok tudatának és habitusának formálásában. A 20. század során mind a diktatúrák, mind a demokráciák felhasználták a „hetedik művészeti ágat” az állampolgárok indoktrinálására.  Elemzésemben körképszerűen bemutatom, milyen módon szolgálta ki a film a politikát és a politikai nevelést 1914 és 1953 között. 2018. 11. 19.

Hogyan mentsük meg a demokráciát?

A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez? 2018. 11. 25.

Válság-hipszterek

A nyár végéhez közeledve a Méltányosság is felveszi a tempót. Lakatos Júlia legújabb blogbejegyzésében olyan nemzetközi elemzőkről és intézetekről ír, amelyek Magyarország aktuális politikai helyzetére is érvényes megállapításokat fogalmzatak meg. 

Fukuyama és a demokrácia

Paár Ádám Francis Fukuyama új tanulmányát idézve beszélt a népszavazás intézményéről a Lánchíd Rádió Macskajaj című műsorában. 2016.07.14.

Pótolható-e egy forradalom?

Az 1989-90-es átmenet Bibó-i értelemben vett „határolt forradalom” volt. Akkor is és azt követően sem történt azonban meg az 1945 utáni  nyugat-európai demokratikus átmenet állampolgári nevelési forradalma. A magyar demokrácia az elmúlt 25 évben úgy működött, hogy hiányzott belőle a társadalmi alátámasztottság. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben írt elemzést arról, hogy lehet-e tudatos demokratikus állampolgári nevelés nélkül működőképes demokráciát építeni. 2016.04.08.

Variációk konszolidációra

A bal- és jobboldal egyaránt gyakran beszél arról, hogy szükség lenne konszolidációra. De mire is gondolnak pontosan, amikor konszolidációról beszélnek? Megvalósítható a konszolidált magyar politikai rendszer, és ha igen, mikor? A lehetséges válaszokat mutatja be az elemzés. 2016.02.03.

Mérjünk-e demokráciát?

Lehet-e mérni a demokráciát? Véleményünk szerint a kérdésről igenis érdemes vitát nyitni, még ha a demokrácia-felfogások sokfélék is és a demokrácia minőségének mérésére használt indikátorok különbözőek. A diskurzus közbeszédbe kerülése ugyanis segíthet tisztázni alapvető nézetkülönbségeinket és csillapíthatja a magyar politikai közbeszéd feszültségeit, így járulva hozzá a demokrácia minőségének javulásához. 2015.01.09

A vitáról való vita vitatása

Egy ciklus 1460 nap. De 1440 napig nem volt téma a miniszterelnök-jelölti vita. Azt, hogy kellene ilyen vitát tartani, az ellenzék március 15-én jelentette be. Nem nehéz megjósolni, ebből így nem lesz vita. De hogyan lehetne ezt a kérdést komolyan venni és értelmes javaslatokat tenni? A Méltányosság már 2005-ben foglalkozott a témával. És most megint. 2014.03.23.

E-szavazás, mint megoldás

Mind a határon túli magyarok, mind pedig a külföldön munkát vállaló állampolgárok esetében felmerül a kérdés, hogyan fognak élni szavazati jogukkal 2014-ben? A kormányzat a levélszavazásban látja az egyik megoldást, ugyanakkor ennek egyik alternatívája lehet az Észtországban már nyolc év sikerrel alkalmazott módszer, azt internetes szavazás. 2013.09.17.