választások

Túlélni 2018-at

2018 Magyarországon választási év lesz és ez sokak számára megkeseríti a következő hónapokat. Ezért összeállítottunk egy rövid listát, arról hogyan szemléljük a politikát, amely segíthet túlélni a kampányidőszakot. 7 pont a tudatosabb politikafogyasztásért, amely megváltoztatja a viszonyát a választáshoz!

Amerika választott 2016

Amerika választott, a Méltányosság Politikaelemző Központ pedig a kezdetektől végig követte a fejleményeket. Választási projektünkben egy helyütt megtalálhatóak agytrösztünk elemzései és médiaszereplései. Kattintson korábbi és jelenlegi választási projektjeinkért! 2016.11.02.

Megmentésre várva

Már Barack Obama első kampánya idején is változást áhítottak a szavazók. Szemükben ő volt a hős, aki megváltoztatja a nagy szociális rendszereket, ledönti a társadalmi korlátokat, s véget vet a külföldi hadviselésnek. Amerikának most újra hősök kellenek, de olyanok, akik mindenben eltérnek az eddigi vezetőktől. Lakatos Júlia a Figyelő-ben írt az anti-hősök jelenségéről. 2016.05.01.

Az átakuló Szlovákia

Hatalmas meglepetéseket okozott a március 5-ei parlamenti választás Szlovákiában. A közvélemény-kutatók által várt eredményektől teljesen eltérően voksolt a lakosság. Átértékelődtek a választói attitűdök, egy kicsit olaszosodott a pártpaletta és a 2011-es népszámlálási eredményeknél is nagyobb sokk érte a szlovákiai magyarságot. Hangácsi István írása a Trafik-on2016.03.07.

Visszavenni a demokráciát?

A nem is olyan távoli jövőben biztosan akad majd egy tanácsadó vagy stábtag, aki papírra veti, hogy milyen hangulat uralkodott az iowai jelölőgyűlés éjszakáján Hillary Clinton, illetve Donald Trump főhadiszállásán. Az amerikai előválasztási kampány első, szimbolikus megmérettetése ugyanis nem várt fordulatot hozott. A Figyelő e-heti számában Lakatos Júlia a kibontakozó amerikai elitellenességet elemezte. 2016.02.13.

Nagy-Britannia választ!

Hogyan vitáznak a brit miniszterelnök-jelöltek? Valóban döntő tud lenni egy-egy vita? Mit lát és mire következtethet ebből a választó? Nagy Attila Tibor bevezetője a nagy vitákról! Május 7-én, csütörtökön, választ Nagy-Britannia. Kövesse a közvetítésünket a Méltányosság blogján! 2015.05.06.

A tapolcai választás után

A Fidesz a tapolcai választókerületben sok szavazót veszített, a Jobbik pedig élre tört. Bebizonyosodott: a náci veszély emlegetése, a szélsőjobboldalizás kevés a Jobbik megállításához. De mi okozta a tapolcai eredményt és akkor mi a teendő? A Méltányosság gyorselemzése! 2015.04.13.

A főváros ostroma

A budapesti főpolgármester-jelöltek közül annak van esélye elnyerni a főpolgármesteri széket, aki független személyiségként kész vállalni a konfliktusokat az őt jelölő szervezetekkel, s aki helyismerettel és vezetői gyakorlattal is rendelkezik – állítjuk a nyugat-európai tapasztalatok alapján.  Elemzésünkben először ezekről a tapasztalatokról lesz szó, majd számba vesszük a jelöltek erősségeit és gyengeségeit. 2014.08.18.

Miről szólnak az EP-választások?

Míg Magyarországon az EP-kampány csendes, addig nyugatabbra ettől hangosak a médiumok. Mélységével és sokrétűségével az eddigi legkomolyabb EP-választásnak lehetünk tanúi. Az EP sokszínűsége ráadásul további érdekességeket rejt magában. Hogyan látják mindezt a nagy európai agytrösztök? 2014.05.24.


Európai viták után, hazai vita előtt

Az EP választások új eleme, hogy az európai bizottsági elnökjelölti viták több körben igyekeztek bevonni a nézőket a gyakran távolinak tűnő brüsszeli politika világába. Habár a szervezők az amerikai elnökjelölti viták csillogását kívánták megidézni, de az ahogy a főszereplők szinte küzdöttek, hogy megkülönböztessék magukat riválisaiktól, rámutatott, hogy a műfaj még igencsak gyerekcipőben jár. 2014.05.23.

Vitatér

A Méltányosság – mint a politikusi tv-viták évtizedes propagátora – úgy érzi, újfent meg kell szólalnia, most, hogy az EP-választások kapcsán ismét föllángolt (vagy inkább pislákol) a vita a vitáról. Bennünket olyan nagyon nem foglalkoztat, kik ülnek le pénteken este az ATV kamerái elé, s akik leülnek, s akik nem ülnek le, milyen motivációk alapján teszik ezt. Amiért most röviden megszólalunk, az kizárólag azért van, mert saját magunkkal szemben önkritikát szeretnénk gyakorolni. 2014.05.23.

Programok Európája

Az Európai Parlamenti választások felvetik a kérdést: európai szinten a pártcsaládok akarnak, és tudnak-e valamit mondani arról, hogy az EU-t érő kihívásokat miként lehet megoldani? Megvizsgáltuk a pártcsaládok választási dokumentumait, hogy kiderüljön: az EP döntéshozói hogyan akarják a válság hatására politikailag, gazdaságilag és szociális szempontból is megtorpanó Unió problémáit orvosolni. 2014.05.22.

Uniós Véleményárfolyam

Jellemzően a kormány és a kormánypártok tematizálják az internetet Uniós kérdésekben. A Fidesz-KDNP által kommunikált ügyek jelennek meg tehát a leggyakrabban, ugyanakkor nem feltétlenül abban az interpretációban, ahogy azt ők szeretnék. Összefoglalva, a kormányzó erők sokkal inkább azt határozzák meg, hogy miről is gondolkozzunk, mint azt, hogy mit is gondoljunk. 2014.05.22.

Külföldi kampánykapcsolatok

Bár a magyarországi baloldalt számos alkalommal megvádolták azzal, hogy elárulja Magyarország érdekeit, s külföldi kapcsolatait a kormány lejáratására használja, ehhez képest az országgyűlési választási kampányában egyetlen egy komoly nemzetközi baloldali politikus sem vett személyesen részt, és erősen kérdéses, hogy ez megváltozik az EP-kampányban. Hogyan állhatott elő ez a helyzet? 2014.05.16.

Szavazási hajlandóság

A Jobbik érzelmileg tudott mozgósítani, az LMP maradt proteszt párt, a Fidesznek nem az őt szeretők adtak kétharmadot, ha abban a hamis tudatban ringatja magát, hogy ott tart ahol abbahagyta, akkor meglepetések érhetik a szocialisták szavazótábora egy érzelmi magra szűkült, így hát nekik szellemi tőkésítésre volna nagy szükségük.
2014.05.15.

Csak egy maradhat!

Európai Bizottság elnöki posztjára nyolc személy jelentkezett. A zöldek és a kalózpártok, bázisdemokratikus hagyományaik alapján, egyaránt két-két főt jelöltek, ám ennek a négy embernek az esélye a nullával egyenlő, akárcsak a szélsőbaloldal jelöltjéé. Reálisan a verseny háromszereplős. Elemzésünkben részletesen bemutatjuk a három legfontosabb jelöltet. 2014.05.10.

Bajor virsli, csillagokkal

Bajorországban vizsgáltuk meg a legutóbbi, 2009-es európai parlamenti választás kampányát, valamint a pártok főbb programpontjait, összevetve azokat a mostani EP-választáson tapasztaltakkal. Arra voltunk kíváncsiak, vajon bajor környezetben mennyire „ügy” az EP-választás, s van-e, illetve mennyire van jelentősége az EU-nak a pártok politikai napirendjében.
2014.05.03.

Zöld remények

Az április 6-i választás egyik nyertese a Lehet Más a Politika (LMP), amelyik a szavazatok 5,24%-át gyűjtötte be, ez a szavazatarány pedig öt mandátumot eredményezett a 199 fős parlamentben. Ez alatta marad ugyan a párt 2010-es eredményének (7,48%), de a fő célt – az LMP kiesését a parlamentből – sikerült elkerülni. Innen lehet tovább építkezni. 2014.04.12.

Kormányváltók nagygyűlése?

Kampánynyitó rendezvénynek is tekinthető az MSZP január 25-i nagygyűlése, hiszen Mesterházy Attila az orbáni rendszerrel fellépő baloldali tömörülés miniszterelnök-jelöltjeként mondott első ízben beszédet. De közelebb vitt - e a kormányváltáshoz az MSZP nagygyűlése? Mi volt a pártelnök „emberibb” oldalát megmutató kisfilm célja? 2014.01.27.

Projekt Ausztria

Fájóan kevés információ jelenik meg a hazai médiában arról, hogy szomszédaink, akikkel történelmünk minden más nemzetnél jobban összefonódott, szintén parlamenti választásokat tartanak. Ezért a Méltányosság röviden bemutatja a jelenlegi osztrák politikai helyzetet, és 29-én élő közvetítéssel jelentkezik a Parlamentből. 2013.09.28.

A kampányfröcsögés elé

"Ha mi nem mutatunk rá az alternatívákra, a politikus nem fogja szájunkba rágni. Ha mi nem lépünk ki komfort zónánkból a választók sem fognak másként viszonyulni a politikához." Miért nincsenek pártatlan elemzők és milyen szerepet tölthetnek be a politológusok a politikai tanulásban. Lakatos Júlia reflexiója Török Gábor blogbejegyzésére. 2013.10.27.

EP 2014: több mint egy szavazás

Az Európai Bizottság elnökének megválasztására gyakorolt lakossági befolyás egy újabb lépés a választók felelősségének és érdekérvényesítési erejének növelésére. Csökkenhet a tagállamok gyakran egyoldalú kommunikációját az EU-ról, hogy egyes döntéseket ne egyszerűen „brüsszeli diktátumokként“ állítsanak be a hazai politikában. 2013.10.22.