történelem

A Napóleon-jelenség tanulságai

Paár Ádám Napóleon születésének 250. évfordulója alkalmából elemezte az életút tanulságait a Mandineren. 2019.08.18.

A dicsőség politikája

Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren. 2019.08.11.

Széchenyi, Kossuth és a ma

A korai Kádár-rendszerben Kossuth, a Kádár-rendszer virágkorában Széchenyi volt az ikon, hogy aztán a rendszerváltás után (szinte minden történelmi alakunkkal együtt) eltűnjenek. Pedig vitájuk tartogat érdekességeket a ma felől nézve is. Réz Mihály, a dualizmusban sokat írt Széchenyiről, akit a „számító” politika képviselőjének tekintett, szemben Kossuth-tal, aki az érzelmi politika követője. Csizmadia Ervin írása. 2019.04.26.

Harc a történelemért

Fontosak-e a történelemről szóló viták? Igen, mert ezeket nem csak a történészek és professzorok folytatják le szakmai fórumokon, hanem a napi politika is felhasználja a történelem fontosnak tartott tanulságait. Radásul a közösségi oldalaknak köszönhetően ma már bárki közzé tudja tenni véleményét. Hogy mely csoportok, politikai erők szemlélete válik uralkodóvá, az hatalmi kérdés is. Nagy Attila Tibor írása. 2019.04.01.

Miért lett olyan?

A mai Magyarország jelenlegi állapotát két módon közelíthetjük meg. Az első, ha a rendszerváltás kezdeteihez, és a korai demokráciához viszonyítjuk a mait. A második, ha a mai Magyarország állapotát egy nagyobb folyamatba helyezzük bele. Csizmadia Ervin ezt teszi az Ellensúly című folyóiratban megjelent tanulmányában. 2019.01.28.

A történelem és Soros György

A 2018-as év két legérdekesebb fejleménye a történelem visszatérése és Soros György egyre aktívabb szerepvállalása. Csizmadia Ervin mindkét témával foglalkozik írásaiban. A történelemről a Mandineren írt; a „sorosizmusról” pedig a 24.hu közölt elemzést. 2018.12.29.

Mire tanít a történeti politológia?

A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik. 2018.11.25.

A politikai tanulóképesség

A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.

Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus

A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.

Európa és/vagy Nyugat

A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2018.02.25.

Egy aranykor vége

2018-ban emlékezünk az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlására. Minden nemzet története ismer aranykorként értelmeződött időszakokat. Ezek többnyire csak a megelőző és utánuk következő időszakokhoz képest tűnnek szerencsésnek. Paár Ádám a Magyar Nemzet január 4-i számában a dualizmus "boldog aranykor" mítoszát mutatta be egy zsidó értelmiségi família, a Hervey-család életén keresztül. 2018.01.07.

Populizmus és turizmus

Mi köti össze Mussolinit, a velencei agglegénymaffiát és a tömegturizmust? Miként befolyásolják a turizmus negatív kísérőjelenségei a rendszerellenes mozgalmakat? Paár Ádám a Magyar Nemzet szeptember 12-i számában a turistaellenes mozgalmakról írt. 2017.09.18,

Választójog és ellenfelei

A 19. században a választópolgár a liberálisok számára (is) a "fehér jómódú, tanult férfi" karakterével volt leírható. A Jobbik ötletelése a választójog szűkítéséről tehát nem új jelenség, hanem egy sajátos visszatérés a választójog történetében. Paár Ádám a Jobbik javaslatát elemezte a Magyar Nemzet-ben. 2017.08.17.

1848-ról méltányosan

Március 15-e közeledik, a magyarság legszebb ünnepe. Ez az évforduló mindig jó alkalom, hogy politikusok és értelmiségiek búsongjanak. Mi most nem ezt tesszük! Tézisünk szerint a magyar 1848 egyike az 1848-as év legsikeresebb forradalmának! 2017.03.14.

A migráció keleten és nyugaton

Az október 2-i népszavazás érvénytelensége, ugyanakkor a nemek elsöprő többsége tükrözi azt a fogalmi zűrzavart, amely a magyar politikai elit és a választók fejében él a migráció kérdésköréről. Magyarországon keveseknek van tudomásuk a sikeres integrációs modellekről. Elemzésünkben a nyugati integrációs hullámoknak eredtünk nyomába. 2016.10.06.

Történelmi önreflexió és film

A médiában egyre többen fogalmazzák meg igényüket a jó történelmi filmekre. E műfaj aranykora a Kádár-korszak volt. Se azelőtt, se azóta nem készült olyan sok kosztümös film, mint az 1960–80-as években. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy a jó történelmi film képes pozitívan hatni egy közösség (legyen az nemzet vagy a társadalom) önismeretére. 2016.02.19

Klebelsberg és Móricz

Az elmúlt napokban újra előkerült (s nem épp pozitív összefüggésben) Klebelsberg Kunó, hajdani kultuszminiszter neve és munkássága. Csizmadia Ervin a Mandineren írt rövid cikkében felidézi azt a beszélgetést, amely közte és Móricz Zsigmond között zajlott le, 1927-ben. 2016.02.06.

Közös hősök vagy ellenfelek II.

Mi köti össze Mahatma Gandhit és Cromwellt? Sorozatunkban bemutatjuk az egymás mellett élő közösségi emlékezeteket, valamint ezek „tárgyiasult” formáit (emlékművek, szobrok) a világ különböző tájain. A második részben azokat az országokat mutatjuk be, amelyekben a különböző nemzeti és regionális közösségek képesek voltak összeegyeztetni hőseiket és a hozzájuk fűződő emlékezeteket. 2015.09.21.

Eladósodunk bűneinkben

Az emberi sors velejárója a bűnökben történő eladósodás. Az egyéni életúté épp úgy, ahogy egy nemzeté. Itt van például ez az augusztus 20. Miket is kellett/lehetett e napon ünnepelnünk? Hol lehetett vallásos tartalmakat megjeleníteni benne, hol rátelepedtek erre, sőt, épp a vallási tartalom kifejezése megtűrté vált? Zsolt Péter írása a Hír24-en! 2015.08.22.

Kossuth Lajosné azt üzente...

Kossuth Lajos nevét korán megtanulja mindenki, de vajon van információnk Kossuth feleségéről, Meszlényi Teréziáról? Az emigrációban is férjével maradó nő története arról, miként szelídítette meg az ifjú korában csak "Zemplén Bikája" jelzővel illetett kicsapongó, léha joghallgatót, hogy aztán később a magyar történelem leghíresebb alakjai közé emelkedhessen. Paár Ádám írása a Méltányosság blogján! 2015.03.16. 

A kommunista és a királynő

Magyarországon úgy tűnik, nem léteznek közös hősök. Ezért nem is találjuk őket. Legfőbb oka érzékelhetően az, hogy sajnos (még mindig) képtelen a hazai bal- és jobboldal konszenzusra jutni emlékezetpolitikai kánon terén. Mi a közös Ságvári Endrében és Vilma királyné egykori holland uralkodóban? Paár Ádám írása a NOL hasábján. 2015.03.07.

A fekete Jeanne D’Arc

Sorozatunkban eddig döntően az európai és amerikai kultúrkörbe tartozó nők és férfiak magánéleti viharairól és közéleti botrányairól, szerelmeiről és harcairól, hőstetteiről és intrikáiról szóltunk. Ezúttal Fekete-Afrikába kirándulunk, és négy évszázadot ugrunk vissza az időben. Hogyan válhatott egy harcos amazon királynővé, és nemzeti szimbólummá? Politika és erotika: mindent a hatalomért! 2014.10.22.

 

Szerelmesből vérszomjas zsarnok

Magyarországon nagyon keveset tudunk a skandináv királyságok történetéről. Feltételezzük, hogy ott mindig rend, törvénytisztelet, béke és türelem honolt. Holott a középkorban Skandinávia története nem szűkölködött a lázadásokban és királygyilkosságokban! Paár Ádám Politika és Erotika sorozatának újabb írása a Méltányosság blogján2014.10.15.

JFK újratöltve

A „kit vesznek be az ellenzéki összefogásba” című hazai szappanopera közepette alig tűnhetett fel a magyar tévénézőnek, hogy november 22-én volt a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulója. Az amerikai polgárok részéről nem lanyhuló érdeklődés kíséri Kennedy életét (és halála körülményeit), miközben Magyarország lassan történelem nélküli társadalommá válik. 2013.11.24.