Európai Unió

Európa és a sebességek

Sokáig úgy látszott, hogy az 1990-ben demokratizálódó kelet-közép-európai országok harmonikusan illeszkednek a régi demokráciákhoz és az Európai Unió nem csak egyre tágabb lesz, de teljesen egységes is. De vajon mit tudott kezdeni Európa az egyes régiók közötti történelmi egyenlőtlenségekkel? Csizmadia Ervin a többsebességes EU-ról a Mandineren

Európa és/vagy Nyugat

A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2018.02.25.

Európa YES, föderalizmus NO?

Tavaly ilyenkor Orbán Viktor 2017-et a lázadás évének kiáltotta ki. Ha megvizsgáljuk a tavalyi év konfliktusait, mind egy szálig a nemzeti szuverenitásért folytatott, a miniszterelnök által felvázolt küzdelemből ered. Azonban a nemzetállamok Európája vs. a föderális elképzelés tévesen közelíti meg az Európai Unió megújításának problémáját. Lakatos Júlia az ÉS-ben. 2018.01.07.

Az elszabadult Django

Egy francia filozófus 15 évvel ezelőtt azt írta, hogy az univerzalizmus háttérében minden más érték illegalitásba vonul. A Brexit kapcsán, de attól függetlenül látjuk, hogy az illegalitásba vonult értékek, identitások, attitűdök nagy lendülettel előtörnek újra. Mindez teljesen új elemzői magatartásra késztethet minket. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.07.06.

A stratégiaváltás logikája

Magyarország húsz év következetes Nyugat-követés után úgy tűnik, több szempontból saját útjára lépett. Ész nélkül a szakadék irányába fordultunk volna, vagy Orbán Viktor kimagasló tehetsége miatt következett be a fordulat? Itt egy harmadik választ kínálunk, amely a pszichológia eszköztárát hívja segítségül a kérdés megválaszolásához. 2016.05.27.

Európai harmadik út?

Manapság nemzetállam és európai egység mintha szemben állnának egymással. "Globalisták" és "szuverenisták" nem győzik hangoztatni, hogy két külön világban élnek. Érdemes azonban a kérdést a hagyomány felől is átgondolni: két egyaránt fontos hagyomány, amelyet a jövőben integrálni kell. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.04.29.

Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.

A bevándorlók és Közép-Kelet-Európa

Zsolt Péter szociológiai logikával és nem biztonságpolitikai, hanem demográfiai oldalról gondolja végig a muszlim migrációt. Az Európai Unióra 2050-re negyven milliós (!) létszámcsökkenés várt. A helyzetet nem enyhítette, hanem súlyosbította a belső mobilitás. E szerint Közép-Kelet-Európa visszakaphatja saját fiait és nem is terhelődik az iszlám integrációjának feladatával. Az írás a 24.hu-n jelent meg. 2015.12.13.

Történelemleckék az EU-nak

A görög válság egyedi gazdasági krízis volna? Aligha; ha egy kicsit hátrébb lépünk, és a probléma mélyére tekintünk, láthatjuk, hogy a politikai elemek vizsgálata is fontos a válság megértéséhez. Az amerikai polgárháború előestéjén nagyon hasonló politikai problémákkal nézett szembe az Egyesült Államok is. 2015.08.05.

A görög lélek és politika

A görög választásnak van egy jellegzetessége, amellyel még keveset foglalkoztak: egymással is összevesztek. Vajon ennek oka a görögök természetében rejlik, vagy inkább a helyzetben, ami kialakult? Egy szociálpszichológiai nézőpontból nem kétséges a válasz, mely ráadásul a magyarok számára is tanulságos. Zsolt Péter írása a Hír24-en. 2015.07.08.

Szélsőjobboldali Internacionálé

Az európai szélsőjobboldal szervezkedése új szakaszba lépett a Szabadság és Nemzetek Európája frakció megalakításával az Európai Parlamentben. Az európai szélsőjobboldal komoly ütőkártyát kapott kézhez az Unió déli és keleti peremét ostromló menekültáradattal. Átszakadhat a gát az Európai Parlamentben? Erről írt Paár Ádám Népszabadság július 6-i számában. 2015.07.06.

Zérushely és a szélsőérték

Az európai radikalizmus lüktető erősödését könnyű lenne egy átmeneti politikai klímaváltozás számlájára írni, amit a globális gazdasági válság és az elhúzódó válságkezelés katalizált. Valójában azonban az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. 2015.03.19.

Koevolúció

Hogyan vezethet el a másik fél beszámítása, az egymás mellett létező erők párhuzamos fejlődése egy új Európához, egy megújult Magyarországhoz? Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban írt Ivan Krastev bolgár politikatudós Orbán-és Európa-képéről, amely egy új elemzési megközelítést kínál. 2015.02.11. 

Európa miniszterei

Keveset tudunk az Európai Bizottság tagjairól, holott e testület kezében van több, mint félmilliárd ember sorsa. A szervezet tagjaira jórészt valamilyen botránnyal kapcsolatban irányul a figyelem. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a Jean-Claude Juncker vezetésével megalakuló bizottság karakterisztikáját. 2014.12.07.

Kétféle kohézió

Több európai agytröszt összefogott, hogy feltárja a válság utáni problémák jellegét és a rájuk adható válaszokat. Az írás a válság utáni prioritásként az egyenlőtlenségek csökkentését jelöli ki és a kohézió erősítésé. Az általunk kívánatosnak tartott társadalmi kohézió azonban elsősorban nem gazdasági jellegű, hanem a közösség kulturális és politikai együvétartozásáról való közös gondolkodást jelenti. 2014.07.22.

A másik Európa

Az idei európai parlamenti választás az euroszkeptikus pártok erősödését hozta. A médiában használt, koptatott euroszkeptikus jelző azonban elfedi az egyes pártok arculata, ideológiája közötti különbségeket. Elemzésünkben öt szempont mentén hasonlítjuk össze a jobboldali euroszkeptikus pártokat, különös figyelemmel a Jobbikra.
2014.06.18.

Európai viták után, hazai vita előtt

Az EP választások új eleme, hogy az európai bizottsági elnökjelölti viták több körben igyekeztek bevonni a nézőket a gyakran távolinak tűnő brüsszeli politika világába. Habár a szervezők az amerikai elnökjelölti viták csillogását kívánták megidézni, de az ahogy a főszereplők szinte küzdöttek, hogy megkülönböztessék magukat riválisaiktól, rámutatott, hogy a műfaj még igencsak gyerekcipőben jár. 2014.05.23.

Vitatér

A Méltányosság – mint a politikusi tv-viták évtizedes propagátora – úgy érzi, újfent meg kell szólalnia, most, hogy az EP-választások kapcsán ismét föllángolt (vagy inkább pislákol) a vita a vitáról. Bennünket olyan nagyon nem foglalkoztat, kik ülnek le pénteken este az ATV kamerái elé, s akik leülnek, s akik nem ülnek le, milyen motivációk alapján teszik ezt. Amiért most röviden megszólalunk, az kizárólag azért van, mert saját magunkkal szemben önkritikát szeretnénk gyakorolni. 2014.05.23.

Programok Európája

Az Európai Parlamenti választások felvetik a kérdést: európai szinten a pártcsaládok akarnak, és tudnak-e valamit mondani arról, hogy az EU-t érő kihívásokat miként lehet megoldani? Megvizsgáltuk a pártcsaládok választási dokumentumait, hogy kiderüljön: az EP döntéshozói hogyan akarják a válság hatására politikailag, gazdaságilag és szociális szempontból is megtorpanó Unió problémáit orvosolni. 2014.05.22.

Uniós Véleményárfolyam

Jellemzően a kormány és a kormánypártok tematizálják az internetet Uniós kérdésekben. A Fidesz-KDNP által kommunikált ügyek jelennek meg tehát a leggyakrabban, ugyanakkor nem feltétlenül abban az interpretációban, ahogy azt ők szeretnék. Összefoglalva, a kormányzó erők sokkal inkább azt határozzák meg, hogy miről is gondolkozzunk, mint azt, hogy mit is gondoljunk. 2014.05.22.

Külföldi kampánykapcsolatok

Bár a magyarországi baloldalt számos alkalommal megvádolták azzal, hogy elárulja Magyarország érdekeit, s külföldi kapcsolatait a kormány lejáratására használja, ehhez képest az országgyűlési választási kampányában egyetlen egy komoly nemzetközi baloldali politikus sem vett személyesen részt, és erősen kérdéses, hogy ez megváltozik az EP-kampányban. Hogyan állhatott elő ez a helyzet? 2014.05.16.

Csak egy maradhat!

Európai Bizottság elnöki posztjára nyolc személy jelentkezett. A zöldek és a kalózpártok, bázisdemokratikus hagyományaik alapján, egyaránt két-két főt jelöltek, ám ennek a négy embernek az esélye a nullával egyenlő, akárcsak a szélsőbaloldal jelöltjéé. Reálisan a verseny háromszereplős. Elemzésünkben részletesen bemutatjuk a három legfontosabb jelöltet. 2014.05.10.

Bajor virsli, csillagokkal

Bajorországban vizsgáltuk meg a legutóbbi, 2009-es európai parlamenti választás kampányát, valamint a pártok főbb programpontjait, összevetve azokat a mostani EP-választáson tapasztaltakkal. Arra voltunk kíváncsiak, vajon bajor környezetben mennyire „ügy” az EP-választás, s van-e, illetve mennyire van jelentősége az EU-nak a pártok politikai napirendjében.
2014.05.03.

Az európai álom

Az utóbbi félszáz évben az öreg kontinens legnagyobb vállalkozása kétségtelenül a béke és fejlődés érdekében megalkotott Európai Unió, azonban lassan már egy évtizede csak egy helyben toporog, keresi, de nem találja az új közös célt. Miként találhat magának az EU egy új közös célt? Avagy mi is hiányzik az Európai Unió megújulásához? 2014.04.25.

EP 2014: több mint egy szavazás

Az Európai Bizottság elnökének megválasztására gyakorolt lakossági befolyás egy újabb lépés a választók felelősségének és érdekérvényesítési erejének növelésére. Csökkenhet a tagállamok gyakran egyoldalú kommunikációját az EU-ról, hogy egyes döntéseket ne egyszerűen „brüsszeli diktátumokként“ állítsanak be a hazai politikában. 2013.10.22.

Tegyük jobbá!

Barroso mostani beszéde nem tartalmazott váratlan kijelentéseket, de árnyaltabban elismételte a korábban elhangzottakat. Óvatos optimistaként méltatta a lakosság és a tagállamok eddigi erőfeszítéseit gazdasági válság kapcsán és kifejezte, hogy a nagy vízió (Nemzetállamok Szövetsége) elérése csakis együtt lehetséges. 2013.09.17.

Integráció vagy versenyképesség?

Korábbi elemzésünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a társadalmi kohézió fejlesztése nélkül kevés esély nyílik Európában akár a válság felszámolására, akár a közös identitás megalkotására. Írásunk, ezért az Európai Unió integrációs törekvéseinek kohéziós „lábát” mutatja be, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon az Unió jelenlegi helyzete lehetővé teszi-e Magyarország számára a felzárkózást ezen a téren. 2013.09.15.

Félresiklott európai kísérlet

Az EU vezetői, ha lassan is, de reflektálnak a gazdasági válság által felfedett problémákra: a gazdaságpolitikák összehangolása, a bankunió ötlete mind-mind előremutató lépések. De egy kérdés továbbra sem került a válságkezelés középpontjába, holott ennek a megválaszolása nélkül biztosan nem lehet sikeres a krízismenedzsment. Miért működésképtelen az Európai Szociális Modell? 2013.08.14.

Európa-vita

A Népszabadságnak írott cikkében Csizmadia Ervin vitatja azt az elképzelést, miszerint az értelmiség feladata Európában (és itthon) új eszmék adása volna. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a túlságosan polarizálódó elitek kitalálják: mit kezdjenek egymással. Az elitek közötti együttműködés kreatív kimunkálása ugyanis nyerő stratégia lehet Európában és idehaza egyaránt.  2013.07.31.

Orbán Viktor és a jelentések II.

Nem volt még olyan kormánya Magyarországnak, amelyik ennyire nyíltan vállalta volna az Európai Unió intézményeivel való konfrontációt, mint a második Orbán-kormány.  Az MPK kétrészes tanulmánya négy, sokszor egymásnak is ellentmondó dokumentum  kritikai elemzésével, majd az olykor heves parlamenti viták tanulságainak levonásával eddig kevésbé ismert összefüggésekre is rámutat a konfliktussal kapcsolatatban. 

Orbán Viktor és a jelentések I.

A Tavares- jelentés Európai Parlament általi elfogadásával, az arra adott éles hangú magyar válasszal újabb szakaszába lépett az EU intézményei, és az Orbán– kormány közötti konfliktus. A kétrészes tanulmány négy, sokszor egymásnak is ellentmondó dokumentum  kritikai elemzésével, majd az olykor heves parlamenti viták tanulságainak levonásával eddig kevésbé ismert összefüggésekre is rámutat. Egy máris biztos, a komoly tétre menő küzdelem folytatódik.   2013.07.22.

Orbán Viktor és a jelentések I.

A Tavares- jelentés Európai Parlament általi elfogadásával, az arra adott magyar válasszal újabb szakaszába lépett az EU intézményei, és az Orbán– kormány közötti konfliktus. A kétrészes tanulmány négy, sokszor emlegetett dokumentum  kritikai elemzésével, majd a parlamenti viták tanulságainak levonásával eddig kevésbé ismert összefüggésekre is rámutat. Egy biztos: a küzdelem folytatódik.   2013.07.22.

Érvényesüljünk Angliában!

A magyar migráció kérdése olyan társadalmi vitát generált, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tanulmányunkban a kivándorlás folyamatát a mélyben húzódó társadalmi-gazdasági változások motivációs hatásaira, illetve az egyik legnagyobb fogadó ország integrációs mechanizmusaira fókuszálva elemeztük. Mennyire befogadóképes a brit társadalom? 2013.04.25.

Az ellenzék és az EU

Most, hogy Brüsszelben megszületett a megállapodás a 2014-2020 közötti költségvetésről (s amelynek Magyarországra vonatkozó részét természetesen homlokegyenest ellentétesen értelmezi a kormány és az ellenzék), érdemes egy rövid gondolatmenet erejéig szóba hozni egy olyan kérdést, amelyet a maga sokrétűségében ritkán szoktunk megvizsgálni... 2013.02.12

A Kohézió Barátai

Az, hogy az EU-ban országok, és országcsoportok csapnak össze, nem újdonság, de ezekben az ütközetekben sajátos színt vitt be a 2011-ben megalakult „Kohézió Barátai” elnevezésű informális országcsoport, amely elsősorban a fejletlenebb, és ezáltal maguknak több uniós pénzt követelő országokból állt, amelynek hazánk is tagja. 2013.03.11.