megújuló energia

Szelek szárnyán?

Az elmúlt fél évszázadban a világ népessége a kétszeresére nőtt, miközben az ökológiai rendszer terhelhetősége csökkent. Az ipari fejlődés és a modern fogyasztói kultúra kibontakozása révén a szén-dioxid emisszió a négyszeresére nőtt 1950 és 1995 között. Persze az egyes régiók nem egyforma súllyal veszik ki a részüket a növekedésből. A következmények viszont mindenkit sújtanak.

Zöld támogatási rendszerek

Európában az elmúlt évtizedben napelem-építési láz bontakozott ki, Németországtól Csehországon át Romániáig, melyből egyedül Magyarország maradt volna ki mindebből. Írásunk azt vizsgálja meg, hogy Európában milyen zöld szabályozási és támogatási rendszerek vannak, továbbá arra keresi a választ, hogyan illeszkedik Magyarország energiamixébe az egyelőre csekély százalékban helyet foglaló napenergia hasznosítása.

A passzív- és aktívházak

Az Európai Parlament és Tanács előírja az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvében, hogy a tagállamoknak biztosítani kell 2020. 12.31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épületté tételét. Jelen írás célja az ezen irányelvnek is eleget tevő épületek körébe tartozó aktív- és passzívházak bemutatása. 2013.03.11.

Az Új Széchenyi Terv és a megújulók

A jelenlegi fejlesztési stratégiánk alapja az Új Széchenyi terv, melynek alapján a magyar pályázati rendszer működik, ennek egyik stratégiai célja, hogy Magyarország energia termelésének 14,65%-a megújuló energiatermelésből kell származnia. A jelen elemzés bemutatja, hogy támogatási rendszer mennyire járul hozzá a haza megújuló energiatermelés növekedéséhez.