Archív
Egy rendhagyó nekrológ
Hamburg gyászba borult november 1-én. Szülővárosában, az Elba-parti Hanza-város temetőjében örök nyugalomra helyezték a 91 éves korában elhunyt Hannelore „Loki” Schmidtet, Helmut Schmidt volt német kancellár feleségét. A magyar média nem számolt be erről az eseményről, ami már csupán annak fényében is meglepő és érthetetlen, hogy az 1970-es, 1980-as években Schmidtnél senki nem tett többet az NSZK és Magyarország kapcsolatainak fejlesztéséért, és férje oldalán a Lokinak becézett Hannelore is ellátogatott hazánkba. Paár Ádám írása a Népszavában.
Az utcai politika
A kormányzat éppen azért csorbítja az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy minél több bevételhez juthasson a különadókból és ezáltal csökkenteni tudja a társadalmi feszültségeket. Zsolt Péter a HVG-ben.
Baloldal a jobboldalon
Amikor a Fidesz elnöke 2009-ben először beszélt „centrális erőtérről”, a politikai és a tágabb közvélemény csak arra hördült fel, hogy „micsoda antidemokratikus szándékot takar egy több cikluson átívelő egypárti kormányzás”, ám nem reagálta le a centrális erőtér szavazókra vonatkozó konzekvenciát. Holott centrális erőteret fenntartani, ha egyáltalán, csak úgy sikerülhet egy többségi pártnak, ha folyamatosan képes valamit kezdeni „pótlólagos”, ideológiailag eredendően nem hozzá kötődő szavazóival.
2006: a radikalizálódás kulcséve
A Politológus Hallgatók Országos Egyesületének budapesti rendezvényén Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője azt mondta: a Jobbik áttörése a közvélekedéssel ellentétben nem a tavalyi európai parlamenti választáson, hanem 2006 őszén történt meg. Tudosítás az eseményről a Hírszerzőn.
Magyarország: bel-és külpolitika
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb belpolitikai eseménye Orbán Viktor, a Fidesz elnökének és miniszterelnök-jelöltjének évértékelője volt. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-n.
Konszenzus és küzdelem
December 9-én, a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban élénk érdeklődés kísérte a Méltányosság Politaelemző Központ könyvbemutatóját, melynek fókuszában a magyar belpolitika paradigmái álltak.
A szavak politikája
Pedig ha a magyar politikatudomány túllépne egyszer azon a nívón, hogy hányszor jelenik meg Iksz vagy Ipszilon vezető politikus a képernyőn, milyen „üzenetet hordoz” a megjelenése, milyen választói csoportokat kíván „megszólítani” és hogyan „kommunikálja” a semmit, akkor jelentős felfedezéseket tehetne. A nyugati társadalomtudomány ugyanis egyebek között éppen azért tudott viszonylagos tekintélyt kivívni magának, mert a Lajtán túli elemző általában nem azonosul egy társadalmi csoporttal, ha elemez, vagyis elemzőként lehet meggyőződése, ideológiája, tudományos felfogása, sőt elvei és eszméi is lehetnek, de nincs osztálya, származása vagy nemzetisége, sőt még neme vagy nemzete sincs.
Liberális középpártok példái
Most, hogy a hazai liberalizmus soha nem látott válságának kellős közepén vagyunk, s bizonyossá vált, hogy az SZDSZ küldöttgyűlése után is folytatódik a párt felmorzsolódása, talán nem érdektelen, ha két sikeres európai liberális párt példájához fordulunk, s azokkal összehasonlítást teszünk. Németországban és Nagy-Britanniában régóta igen erős liberális pártok működnek, ott nemigen fordulhatna elő, hogy ezek hirtelen „elolvadjanak”. Elemzésünk a Népszabadság online felületén.
Radikalizmusok – parlamenten kívül
A Jobbik magabiztosságáról és szavazóiról, valamint a Munkáspárt esélyeiről, lehetőségeiről nyilatkozott Novák Zoltán a Hírextrának.
A szokásjog kialakítása
Európában az előrehozott választás a politikai verseny és a szokásjog része, de Magyarországon egyelőre még csak tanuljuk, hogy mit kezdjünk vele. Nálunk is többször felmerült ugyan – elsőként a ’90-es évek elején, az Antall-kormány idején, de az ellenzéknek akkor sem sikerült megvalósítania -, mostanáig mégis úgy tekintünk rá, mint ami a magyar szokásoktól idegen. Csizmadia Ervin az Inforádión.