Paár Ádám az észak-amerikai populista mozgalmat és a mai populizmusokat hasonlította össze a Népszavában.

Ahogyan korábbi blogbejegyzésemben szó volt róla, a vírusjárvány miatt foganatosított egészségbiztonsági óvintézkedések látványosan rámutattak a generációs konfliktusra, amelynek kialakulását egyebek között annak idején Hankiss Elemér szociológus prognosztizálta – más „biopolitikai” törésvonalakkal együtt. Paár Ádám új blogbejegyzése. 

Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.

Paár Ádám A populisták (h)ősei könyve kapcsán beszélt az észak-amerikai populista mozgalomról a Hit Rádió Gyújtópont című műsorában.

A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely az amerikai víruskezelés hatásairól és fogadtatásáról beszélt, kiemelve, hogy az intézkedésekkel kapcsolatos megosztottság részben a politikai földrajznak köszönhető.

Vajon milyen hasonlóságok vannak 1862 Magyarországa és a mai Magyarország között? Szerezzük be és lapozzuk fel a néhai költő, Vajda János 25 évesen írott könyvét. Forrófejű? Döntsük el. Csizmadia Ervin elemzése a Méltányosság blogon.

A koronavírus-válság jobban térdre kényszeríti a kisebb államokat, hiszen nemzetközi befolyásuk, gazdasági erejük kisebb. Magyarország ezek szerint eleve hátrányos helyzetből indult, amikor nálunk is megjelent a koronavírus? Írásunk számos példával, adattal bizonyítja, hogy nem, a kisebb államok akár még jobban is ellenállhatnak ennek az új nemzetközi válságnak, mint némelyik nagyhatalom.

A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.

Paár Ádám az észak-amerikai populizmusról írott könyve kapcsán fejtette ki a fogalom történetét az Info Rádió Könyvpercek című műsorában.

A következőkben egyrészt kitekintünk az elmúlt időszak nagyobb járványainak kezelésére, kiemelt figyelmet fordítva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepére, másrészt pedig a jelenleg is tomboló koronavírus lehetséges hatásait vizsgáljuk meg a világpolitika alakulására, illetve magára a globalizáció folyamatára nézve, amely egyáltalán lehetővé tette, hogy a világkormányzás elmélete megjelenjen. Vermes Ádám elemzése.

Megjelent Csizmadia Ervin új kötete, amelyben 1945 előtti politikai gondolkodók szövegeiből válogatott. A szerző a szöveggyűjtemény elé hosszabb bevezető tanulmányt is írt.

A vírus nem válogat, sem emberek, sem politikai rendszerek között. Min múlik a sikeres válságkezelés, és milyen veszély leselkedik a demokráciákra? Interjú Lakatos Júliával a 168 Óra e-heti számában.

Paár Ádám a Klubrádió Vesztegzár című műsorában arról beszélt egy amerikai szociálpszichológus, Marcus Kemmelmeier alapján, hogy nagy közhely és óriási tévedés, hogy egy válság – mint a jelenlegi járvány – a diktatúráknak, diktatórikus törekvéseknek kedvez.

Közhelyszámba megy, hogy az amerikai filmesek élénken reflektálnak a világban és saját társadalmukban zajló eseményekre és jelenségekre, legyen szó akár a szociális szféra, a kultúra, a politika vagy a gazdaság területéről. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy elsősorban az amerikai médiaviszonyok és a politika összefüggéseit derítsük fel két filmes alkotás segítségével.

Paár Ádám könyve az észak-amerikai agrárpopulista mozgalomról, ennek eszmerendszeréről, valamint a világban föllelhető rokon mozgalmairól, Csizmadia Ervin előszavával, nemrég jelent meg. Milyen tanulságokkal szolgálhat számunkra a populizmus történeti politológiai, és nem jelen-központú vizsgálata? Erről szól az alábbi összegző tanulmány.

A vírus elleni védekezés nagy változásokat hozott az életünkbe. Jelentősen lecsökkent a kapcsolatunk a külvilággal, kevés emberrel találkozunk személyesen, kevesebb információt kapunk azoktól, akik nem a családtagjaink, vagy a szűk baráti körünk tagjai. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.

Egyesek biztosan tudni vélik, hogy vége a globalizációnak, a Nyugatnak, a kapitalizmusnak, az egész környezetromboló magatartásunknak, míg megint mások a nemzetállami logikát, illetve a nacionalizmust temetik, és egy új minden eddiginél egységesebb fellépésre képes világot vizionálnak. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Természetesen a jogállam alapvető és becses érték. De az úgynevezett „európai értékek” köre nem merül ki a jogállami elvekben. De ezek mellett vajon milyen egyéb értékekről van szó? S lehetséges-e közeledés a magyar kormány és Európa között az értékek szintjén? Csizmadia Ervin elemzése.

Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket (város, falu stb.) fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. De ezeknél fontosabbak a társadalmi és politikai drámák. A mostani koronavírus kapcsán néhány járványfilmet néztem meg politológus szemmel.

A koronavírus rendkívüli helyzetet teremtett, melyre Magyarország is rendkívüli lépésekkel válaszolt. Ezek a lépések jogi értelemben meg is haladták az Európai Unió lépéseit. Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miért alakulhatott így. Sajtóelemzésre és szociálpszichológiai döntéselméletekre támaszkodunk.

A koronavírus – egyebek mellett – felszínre hozta a generációk közötti ellentéteket is. Mint hallani lehetett, sok helyen az idős emberek úgy érzik, hogy a járványügyi rendelkezések (idősek otthon maradásának ösztönzése) kapcsán a világ megint az időseket bántja, hibáztatja. Paár Ádám elemzése. 

Nem annak a Lukács Györgynek a kötetében jelent meg nem annak a Mikszáth Kálmánnak egy tanulmánya. Ez utóbbit elolvasva érdekes következtetésekre juthatunk Magyarország és Európa „állandó” viszonyát illetően. Csizmadia Ervin írása. 

A tény nem egyszerű fogalom. Látszólag minden dolognak van egy objektív megjelenése. De valójában mégse. Milyen hosszú az út az árdrágító kuláktól a mai politikáig? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.