A hírességek egyre nagyobb szerepet játszanak a kampányban. A celebek körében azonban, nagy az eltérés a két párt támogatottságában. Hogyan igyekszik erre Donald Trump módszerével narratívát építeni a Fidesz? Jáger Máté blogbejegyzése.

A vasárnapi választás egyik legnagyobb talánya, hogy képes lesz-e a Tisza Párt lefaragni az ellenzék régi hátrányából és megtörni a Fidesz helyi dominanciáját vidéken. Zsiga Bulcsú interjúja az AFP-nek.

Hogyan változott meg az illiberalizmus, és miként kapcsolódik ez Orbán Viktor külpolitikai projektjéhez? Lakatos Júlia az Egyenes beszéd vendége volt.

Európa szerte érvelnek politikusok amellett, hogy az Európai Unió megújulásra szorul. A Méltányosság új sorozatában azoknak az agytrösztöknek a munkásságát mutatjuk be, amelyek szellemi munícióval látják el a megújulási törekvéseket. A harmadik részben az Európai Unió föderalizálását célzó „Európai Egyesült Államok” koncepcióját tekintjük át.

Keveset foglalkozunk a szavazói attitűd elárulásának rejtőzködési okaival, pedig úgy tűnik ez az egyik legfontosabb faktora az előrejelzési bizonytalanságoknak. Zsolt Péter blogbejegyzésében számba veszi az okokat.

Csizmadia Ervin a HVG Címlapsztorijának vendégeként az április 12-ei választást az elmúlt évtizedek keretében elemezte.

A társadalom elfogadta a Tisza Párt nagypárti törekvéseit. Ez visszalépésekre sarkalta a kispártokat, akik jó eséllyel hiába reménykednek a gesztus kölcsönösségében. Zsiga Bulcsú interjúja az Indexen.

Régi fogalom új köntösben. Miért borultak a demokráciaelméletek attól, hogy a magyar miniszterelnök újraértelmezte az illiberalizmust? Lakatos Júlia elemzése.

Zsolt Péter Madarász Csabával beszélgetett az Integritás podcastban a petíciók demokratikus lehetőségeiről.

A 18. századi végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalommal már nem írhatók le a mai hatalmi ágak. Mi és miért változott a 21. századra? Csizmadia Ervin írása.

Paár Ádám az Amerikai film magyar szemmel című sorozat hatodik részében bemutatja az amerikai demokrácia és a természet kapcsolatát.

A minap lezajlott szlovén választás nagyon sok tanulsággal szolgálhat az április 12-e utáni magyar politikára nézve – de nem úgy, ahogy a legtöbb elemző gondolja. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Március 18-án a HVG Címlapsztori című szalonjának vendége volt Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a HVG újságíróinak kérdéseire elmondta, hogy a mostani helyzetet csak a rendszerváltás 36 évének folyamatán keresztül érthetjük meg.

Paár Ádám a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában beszélt az 1930-as évek politikai kultúrájáról.

Rajnai Gergely Qubiton megjelent írása azt vizsgálja, a magyar demokráciáról mit mond el a pártverseny jelenlegi mintázata – ami érdekes módon inkább a hidegháború Nyugat-Európáját idézi, és még nem jutott el arra a fejlettségi szintre, amit Nyugat-Európa már a ’90-es évekre elért.

Sokak szerint a demokrácia akkor működik jól, ha a törvényhozás leképezi az adott társadalom sokszínűségét és a mandátumhoz jutó pártok megjelenítik azt. A magyar társadalom ehhez képest úgy tűnik, hogy kész erről lemondani, ami mögött a magyarok individualizmusa állhat. Zsiga Bulcsú interjúja a Hírklikken.

Az 1990-es magyar rendszerváltás idején az USA visszafogottan szólt bele az átmenet fejleményeibe. A Biden-kormányzat idején változott ez a politika, s ennek köze van a Tisza felemelkedéséhez. Csizmadia Ervin írása a Substack-en.

Mi történik, ha kiesik egy párt örökös ellenfele? Van élet a kívánt rendszerváltás után? Lakatos Júlia írásáról a Hírklikk közölt recenziót.

Zsolt Péter szerint a kognitív disszonancia úgy oldható fel a politikában, ha a NATO-t támadó félként, Oroszországot pedig védekezőként állítják be. Úgy véli, a Fidesz akár rá is kényszerülhet ennek a narratívának az átvételére. A teljes interjú a Hírklikken olvasható.

Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.

Mintha Magyarországon folyamatos rendszerváltozás lenne, történelmileg minden rendszer igyekszik meghaladni elődjét. Vajon mit jelent ilyen szempontból, hogy az MSZP 1990 óta először nem indul a választáson? Lakatos Júlia blogbjegyzése.

Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.

Az ajánlásgyűjtés nem csak a jelöltállítás miatt fontos. Egyrészt a követők így győződhetnek meg arról, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel, másrészt pedig alkalmat biztosít a pártok és a választók közötti kapcsolat erősítésére. Zsiga Bulcsú interjúja az Inforádiónak.

„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!