Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja, egy üzleti showműsor hogyan segítheti a nyugatos piacgazdaság megértését.

A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy míg a Momentum a program és az ideológia kialakítására, addig a DK a szervezetépítésre fóluszálja a stratégiáját.

A Hit Rádió Világnézet című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy bár a konzervativizmus nemzetközileg jól beazonosítható irányzat, a hazai pártpolitikában nincs hagyománya, így a Jobbik névváltoztatása inkább külföld felé beszédes.

Novák Zoltán a HírTv Napi Aktuális című műsorának vendége volt. Téma: az Európai Unió és a kormány viszonya.

Az ATV Heti Napló című műsorában Rajnai Gergely arról beszélt, hogyan nehezíti meg az orosz-ukrán háború Orbán Viktor külpolitikai stratégiájának kivitelezését.

Az Indexnek nyilatkozva Rajnai Gergely a Demokratikus Koalíció vezetésében megmutatkozó munkamegosztásról beszélt.

A Jobbik névváltoztatása remekül jelzi, hogy a párt a külső beágyazottságra helyezi a hangsúlyt a belsővel szemben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

A magyar politikában a keresztény és katolikus irányzatok nagyon ciklikusan voltak reprezentálva: hol alul-, hol túlértékelve. Csizmadia Ervin a Sola Rádióban.

Ahány párt, annyi évértékelő. Mégis milyen hozzáadott értéket adnak egy szokványos beszédhez képest? Lakatos Júlia és Rajnai Gergely a három legmarkánsabb beszéd vezérfonalát elemezte.

A Spirit FM-ben Csizmadia Ervin kifejtette: Orbán Viktor évértékelőjében egy az orosz-ukrán háború geopolitikáján túlmutató geopolitikáról beszélt.

Az InfoRádióban Rajnai Gergely rámutatott, hogy Orbán Viktor évértékelőjének legfontosabb mondanivalója az volt, hogy minden politikai probléma, siker vagy kudarc a külpolitikából vezethető le.

Arról mindenkinek van (általában lesújtó) véleménye mit mondanak az évértékelő magyar politikusok. De tudjuk, mit mondanak az európaiak? Csizmadia Ervin gondolatai.

A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.

A Mélyfúrás harmadik számának fókuszában a háború van, ezért az elmúlt egy évben megjelent, válogatott tudományos munkák összefoglalóival igyekszik támpontot adni az olvasóknak a jelenleg is zajló orosz-ukrán konfliktus értelmezéséhez.

A cseh államfőválasztás jelentősége túl mutat a belpolitikai összefüggéseken, a régióban megerősítette a Visegrádi Együttműködésen belüli ellentéteket, amelyek ellehetetlenítik az egységes fellépést az orosz-ukrán háború kapcsán. Hangácsi István a Magyar Hang Reptér c. podcastjában értékelt.

Ha az ország politikai rendszerét nem is, a sajátját meg tudja változtatni az ellenzék. S lehet, hogy ez az utóbbi a feltétele az előbbi megváltoztatásának. Csizmadia Ervin az Arénában.

Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek. A 2022-es év fejleményei azonban rávilágítanak arra, hogy nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Az orosz-ukrán háború jelentős törést okozott a Visegrádi Együttműködésben, s egyelőre nem látni hogyan kaphatna új lendületet az eltérő tagállami szerepek miatt. Hangácsi István írása a Méltányosság blogján.

Paár Ádám a Klubrádió Hangosfilm című műsorában négy pápafilm kapcsán ismertette, mit köszönhet a Nyugat a 20. században a pápaságnak.

A magyar politikában nagyban változott a politikai vezetők súlya és szerepe. 1990 körül alig valakit érdekelt, hogy egy pártnak ki a vezetője, ma ez egyre fontosabb. Csizmadia Ervin írása.

A Hír TV Napi aktuális című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy a politikamentes politikára világszerte növekvő igény komoly dilemma elé állítja a magyar pártokat is.

Az InfoRádiónak nyilatkozva Rajnai Gergely elmondta, az ellenzéki pártok számára nagy dilemma lesz, hogy tudják az EP-választásra állított pártlistájukat népszerűsíteni, miközben az önkormányzati választásokon sok településen pártsemleges jelöltek mellett kell kampányolniuk.