Médiamegjelenés
Generációs forradalom
Novák Zoltán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában értékelte az országgyűlési választások eredményeit.
Miután felszáll a választás köde
Mi lesz a Fidesszel?
A Tisza sikerének nemzetközi következményei
Az Al Jazeerának nyilatkozva Rajnai Gergely a Tisza választási győzelmének nemzetközi következményeit értékelte.
Ki viszi el a bankot?
A választási kampányban mindig feltárul az egész politikai élet. Csizmadia Ervin számos lényegi összefüggésre hívja fel a figyelmet az ATV Egyenes beszéd című műsorában valamint a Kolozsvári rádiónak adott interjújában.
Celebek a kampányvonaton
A hírességek egyre nagyobb szerepet játszanak a kampányban. A celebek körében azonban, nagy az eltérés a két párt támogatottságában. Hogyan igyekszik erre Donald Trump módszerével narratívát építeni a Fidesz? Jáger Máté blogbejegyzése.
A helyi dominancia helyi kihívói
A vasárnapi választás egyik legnagyobb talánya, hogy képes lesz-e a Tisza Párt lefaragni az ellenzék régi hátrányából és megtörni a Fidesz helyi dominanciáját vidéken. Zsiga Bulcsú interjúja az AFP-nek.
Illiberalizmus másképp?
Hogyan változott meg az illiberalizmus, és miként kapcsolódik ez Orbán Viktor külpolitikai projektjéhez? Lakatos Júlia az Egyenes beszéd vendége volt.
Rejtőzködő szavazók
Keveset foglalkozunk a szavazói attitűd elárulásának rejtőzködési okaival, pedig úgy tűnik ez az egyik legfontosabb faktora az előrejelzési bizonytalanságoknak. Zsolt Péter blogbejegyzésében számba veszi az okokat.
Rendszervég vagy rendszermaradás?
Csizmadia Ervin a HVG Címlapsztorijának vendégeként az április 12-ei választást az elmúlt évtizedek keretében elemezte.
A nagypárti stratégia ereje
A társadalom elfogadta a Tisza Párt nagypárti törekvéseit. Ez visszalépésekre sarkalta a kispártokat, akik jó eséllyel hiába reménykednek a gesztus kölcsönösségében. Zsiga Bulcsú interjúja az Indexen.
Az orbáni illiberalizmus csavara
Régi fogalom új köntösben. Miért borultak a demokráciaelméletek attól, hogy a magyar miniszterelnök újraértelmezte az illiberalizmust? Lakatos Júlia elemzése.
A petíciók jövője
Zsolt Péter Madarász Csabával beszélgetett az Integritás podcastban a petíciók demokratikus lehetőségeiről.
A 21. század hatalmi ágai
A 18. századi végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalommal már nem írhatók le a mai hatalmi ágak. Mi és miért változott a 21. századra? Csizmadia Ervin írása.
A szlovén választás tanulságai
A minap lezajlott szlovén választás nagyon sok tanulsággal szolgálhat az április 12-e utáni magyar politikára nézve – de nem úgy, ahogy a legtöbb elemző gondolja. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Rendszerindulás és rendszerzárás?
Március 18-án a HVG Címlapsztori című szalonjának vendége volt Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a HVG újságíróinak kérdéseire elmondta, hogy a mostani helyzetet csak a rendszerváltás 36 évének folyamatán keresztül érthetjük meg.
A harmincas évek politikai kultúrája
Paár Ádám a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában beszélt az 1930-as évek politikai kultúrájáról.
Kamaszkorba lép-e a magyar demokrácia?
Rajnai Gergely Qubiton megjelent írása azt vizsgálja, a magyar demokráciáról mit mond el a pártverseny jelenlegi mintázata – ami érdekes módon inkább a hidegháború Nyugat-Európáját idézi, és még nem jutott el arra a fejlettségi szintre, amit Nyugat-Európa már a ’90-es évekre elért.
A pártrendszer korrekció társadalmi igénye
Sokak szerint a demokrácia akkor működik jól, ha a törvényhozás leképezi az adott társadalom sokszínűségét és a mandátumhoz jutó pártok megjelenítik azt. A magyar társadalom ehhez képest úgy tűnik, hogy kész erről lemondani, ami mögött a magyarok individualizmusa állhat. Zsiga Bulcsú interjúja a Hírklikken.
Az Amerika-politika és a Tisza Párt
Az 1990-es magyar rendszerváltás idején az USA visszafogottan szólt bele az átmenet fejleményeibe. A Biden-kormányzat idején változott ez a politika, s ennek köze van a Tisza felemelkedéséhez. Csizmadia Ervin írása a Substack-en.
Hogy áll a rendszerváltás rendszere?
Mi történik, ha kiesik egy párt örökös ellenfele? Van élet a kívánt rendszerváltás után? Lakatos Júlia írásáról a Hírklikk közölt recenziót.
Ukránokról a magyar nyilvánosságban
Zsolt Péter szerint a kognitív disszonancia úgy oldható fel a politikában, ha a NATO-t támadó félként, Oroszországot pedig védekezőként állítják be. Úgy véli, a Fidesz akár rá is kényszerülhet ennek a narratívának az átvételére. A teljes interjú a Hírklikken olvasható.
Az intézményi liberalizmus korlátai
Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.
Beteljesült a Fidesz álma?
Mintha Magyarországon folyamatos rendszerváltozás lenne, történelmileg minden rendszer igyekszik meghaladni elődjét. Vajon mit jelent ilyen szempontból, hogy az MSZP 1990 óta először nem indul a választáson? Lakatos Júlia blogbjegyzése.
A magyar uralkodó párt
Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Számosság és közvetlenség
Az ajánlásgyűjtés nem csak a jelöltállítás miatt fontos. Egyrészt a követők így győződhetnek meg arról, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel, másrészt pedig alkalmat biztosít a pártok és a választók közötti kapcsolat erősítésére. Zsiga Bulcsú interjúja az Inforádiónak.
Sorok között
„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!
Az Epstein-ügy történelmi analógiái
Paár Ádám kifejtette a Nők Lapja Caféban, hogy az Epstein-ügy nem egyedülálló a brit királyi botrányok történetében.
A magyar pártviszonyok revíziója
A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről a Hírklikk közölt áttekintő recenziót.