Médiamegjelenés
A pártok demokrácia-képe
A Méltányosság Politikaelemző Központ abból a szempontból vizsgálta a több pártra is kiterjedő eseményt, hogy mi mondanivalója volt a pártoknak a demokráciáról. A kérdést pontosítva gondolkozik-e bárki azon, hogy a magyarok mért ábrándultak ki a demokráciából, és valóban kiábrándultak? Zsolt Péter a Stop.hu-n.
Az Exxon kilépése a makói projektből
A makói gáz még távolabb került a konvektoroktól azzal, hogy az Exxon és a Mol kihátrált a kanadai Falconnal létesített konzorciumból, melyet a magyarországi nem konvencionális gáz kutatása és kitermelése céljából alapítottak 2008 áprilisában. Az ügy részleteit elég pontosan ismertette a média, ezért csak a döntés okait és lehetséges következményeit vizsgálja Jenei András a Világgazdaságban.
A Fidesz ellenfél-definiálása
Látszólag közelharcba kezdett a Jobbik és a Fidesz, ami még hangsúlyosabban kiemelte a Fidesz új eurokonzervatív arculatát. Lakatos Júlia a Stop.hu-n.
Politikai önismeret kampány idején
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Identitásbeszéd
A legnagyobb ellenzéki párt vezetője nem programadó vagy mozgósító jellegű kampánybeszédet intézett hallgatóságához, hanem – műfaját tekintve – erőteljes identitásbeszédet – formált véleményt. Novák Zoltán nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Kampány és évértékelés
A legnagyobb közösségi portálon már javában gyűlnek azok a témák, amelyeket a szimpatizánsok javasolnak megemlítésre Orbán Viktornak pénteki évértékelő beszédében. Az elemző viszont azt mondja, jobban jár a Fidesz elnöke, ha nem provokálja a baloldali, többségében amúgy is apátiában lévő szavazókat. Zsolt Péter nyilatkozata a Stop.hu-n.
Nabucco és Déli áramlat
Az elmúlt időszakban egymásra licitált a két nagyprojekt; a múlt héten kihirdették a Nabucco gázvezeték nyáron induló kapacitástenderét, és végre létrehozták a Déli Áramlat Zrt.-t is. A végcél közös, ahogy a kételyek is a megtévesztésig hasonlók, így felmerül a kérdés: vajon a két gázvezeték egymás konkurenciájának számít-e, vagy egy kalap alá vehetjük őket? Jenei András írása a Világgazdaságban.
Vesztes liberalizmus
Egyre markánsabban jelenik meg az Orbán Viktor jövendőbeli miniszterelnökségére vonatkozó liberális kritika, mely a demokrácia lebomlását állítja, s ezt magával Orbán korábbi tetteivel, nyilatkozataival támasztja alá. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
A média szereptévesztése
A mai politikai mezőny egyfajta roadshow-nak tekinti a médiaszerepléseket, ahol nincs más dolga, mint előadni ugyanazt a műsorszámot, a lehető legkisebb intellektuális erőbefektetés mellett. Novák Zoltán írása a Népszavában.
A gázfüggőség kérdése
Orbán Viktor november 16-i, a IV. Energiafórumon elhangzott beszédében, amelyben alapvető célként jelöli meg Magyarország húsz éven belüli energiafüggetlenségének megteremtését, kritizálja az Európai Unió közös energiapolitikáját, az Oroszországgal kötött „különalkuk” rendszerét és a szoros együttműködés hiányát. Írásunk a Világgazdaság hasábjain.
Friss Méltányosság-index
Mesterházy Attila 30 perces beszédet mondott az MSZP kongresszusán. Megállapíthatjuk, méltányossági beszédversengés figyelhető meg az MSZP háza táján. Gyurcsány Ferenc utóbbi megnyilvánulásai is ilyen irányt vettek, Bajnai Gordon pedig egyértelműen kevéssé konfrontatív. Mind közül azonban Mesterházy Attila lendült csak igazán át a méltányos beszéd módot is mérő M-index pozitív oldalára. Most először találkoztunk olyan megszólalással, ami pozitív, ahol a beszéd inkább méltányos, mint méltánytalan. Szembetűnő ugyanakkor, hogy erőtlen. Írásunk a Népszabadságon.
A pártpolitikán túli tényezők
„Ha valóban az a cél, hogy az ország egészének állapota változzék, akkor nem elegendő, ha egy igazságot az országnak csak az egyik fele fogad el. Ilyen helyzetből bajosan fog profitálni az egész ország. Sőt: ez a tipikus magyar helyzet, amikor az ország egyik felének nem jelent szinte semmit a másik sikere és viszont.” Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop.hu-n.
Politikai félreértések
Arra nem számíthatunk, hogy a kampányhoz közeledve a pártverseny és a közbeszéd tisztulni fog, de talán azonosíthatunk néhány okot, ami miatt a pártverseny olyan, amilyen. Szerintünk három alapvető félreértés mutatható ki, amelyeket a politikai paletta különböző oldalának szereplői identitásuk alapjaként dédelgetnek. Írásunk a Népszabadságban.
A történelmi nézőpont
A mai magyar politikatudomány erősen bezárult a jelenbe, ami tulajdonképpen nem is lenne baj, hiszen mi más, ha nem a politológia reflektáljon a jelen problémáira. S mégis: mai magyar politikát lehetetlen megérteni önmagából, azaz a jelenből. Újfajta politikatudományi perspektívát kell nyitni, amelyben a távolabbi múlt vizsgálatának az eddigieknél jóval nagyobb szerepet juttatunk majd. Csizmadia Ervin írása az ÉS-ben.
Orbán Viktor az ATV-ben
Vezető politikusok fontos megnyilatkozásait sajátos szempontból vizsgálja a Méltányosság Politikaelemző Központ. Csakis arra figyel, mennyire kiegyensúlyozott a mondottak tartalma, stílusa. Ezúttal Orbán Viktoré. Elemzésünk a Népszabadságban.
A bojkott ártalmai
A magyar televízióban kétségtelenül politikai természetű átalakulásoknak lehetünk tanúi. S bár igen fontosak lehetnek az egyéni motivációk, a gazdasági megszorításra hivatkozó műsorváltoztatások, mindez nem változtat azon a helyzeten, hogy gyakorlatilag a vezetőtől független folyamatok zajlanak. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Választójogi reform
A Méltányosság Politikaelemző Központ is támogatja négy másik közvélemény- és piackutató intézettel együtt az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét. A közös nyilatkozat a HVG-n olvasható.
A melegfelvonulás kulturális összefüggései
A Méltányosság Politikaelemző Központban többen dolgozunk azon, hogy Magyarországból kitekintve értelmezzük azokat a jelenségeket, melyek itt történnek. Így volnánk a Meleg Büszkeség Napjával is. Zsolt Péter írása a Népszabadság felületén.
Az Unió és állampolgárai
Bár már öt éve EU-s állampolgárok vagyunk, az uniós döntéseket még mindig közönnyel és távolságtartással figyeljük. Ennek oka a média szereptévesztése, illetve maga az EU intézményrendszere. A megoldás a föderáció lehetne, ez viszont nem megy európai identitás nélkül. Novák Zoltán írása a Figyelőn.
A baloldal kérdései
Elnézve az MSZP korifeusainak megszólalásait, a soron lévő, július 4-i rendkívüli kongresszuson mintha máris új fejezetet akarnának kezdeni. Félő, ismét elhamarkodják a dolgot, pedig most nem kellene sietniük, már csak azért sem, mert – egybehangzó vélemények szerint – a választások elúsztak. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn a miértekről.
Állampártiság vagy pluralizmus
Az EP-választások egyik tanulsága, hogy vége annak a korszaknak, amelynek egyik alaptétele az volt, hogy „a legrosszabb MSZP is jobb, mint a legjobb Fidesz”. Vagy másképpen: Magyarországon egyetlen kormányképes párt van, az MSZP. Ez a tétel a Gyurcsány-érában vált mindennapossá, s – úgy tűnik – Gyurcsány távozásával a szlogen is odavan: a Fidesz hatalmas választási győzelem kapujában áll, de reménye van arra is, hogy hosszú távon felváltsa nagypárti szerepében az MSZP-t. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
Pártok és identitásválság
Mert a magyar pártrendszer mai formájában eljutott teljesítőképessége határáig, s inkább nevezhető állagvédőnek, semmint innovációra, megújulásra képesnek. De hogy ki és mikor jár elő „jó példával”, egyelőre nem tudhatjuk, a folyamatnak még csak a kezdetén tartunk. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A percpolitika átka
A magyar pártszisztéma elérte teljesítőképessége határát, és számos vonatkozásban diszfunkcionálisan működik. Magyarországon percpolitizálás folyik, a pártok nem tudnak egy hétnél hosszabb távlatokban gondolkodni, és annyira beásták magukat a lövészárkokba, hogy már nem képesek onnan kimászni. Novák Zoltán a Hírextrán.
A megkettőződött ország
A Fideszt a másik oldalon lényegében soha nem értették meg vagy inkább félreértelmezték a kísérleteit. Sokan ettől tartván már az egypártrendszert vizionálják, én azonban visszafogott lennék ez ügyben, és emlékeztetném a rettegőket: a nyugat-európai demokráciák jóléti periódusában, a 60-as, 70-es években számos országban voltak ilyen kvázi-egypártrendszerek, amikor az ellenzék több cikluson keresztül válsággal küszködött. Az interjú tovább olvasható a Stop-on.
Pártprogramok üzenetei
Belpolitikai küzdelem, európai témák – a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzése az EP-választásra listát állító pártok programjairól a Népszabadság online oldalán.
A gazdaságpolitika alternatívái
Nem véletlenül hívtak minket a „legvidámabb barakknak”. Ez hozzászoktatta a társadalmat egy bizonyos életszínvonalhoz melyet a rendszerváltás után nem lehetett mindenki számára továbbra is biztosítani. Kísértetiesen hasonló ehhez a mai helyzet, hiszen hitelekből finanszírozzuk a jóléti kiadásokat, amelyek ma már nem tarthatók. Interjú Lakatos Júliával a Hírextrán.
Európa és identitás
A magyar választópolgár 2004-től közvetlen képviselettel rendelkező uniós választópolgár is egyben, akinek viszont fogalma sincs arról, hogy az általa leadott voks milyen hatással van az Unió jövőjére, illetve szavazatával milyen ügyeket, folyamatokat, álláspontokat támogat. Novák Zoltán írása a Hírextrán.
A kapitalizmus szelleme
A magyar társadalom a biztonságot és a kockázatkerülést részesíti előnyben, jellemző rá a mindenoldalú bizalmatlanság és az együttműködés hiánya – hogyan lesz akkor itt nyugati értelemben vett kapitalizmus? Csizmadia Ervin írása a Jelentés a magyar kapitalizmus állapotáról c. dokumentumról a HVG-n.
Öltözködési hadművelet
Jól átgondolt diplomáciai fogásnak és tudatos politikai marketingnek nevezte Zsolt Péter szociológus Mrs. Obama megjelenésének üzenetét. Munkatársunkat kérdezték a FN felületén.
EP-választás és retro-hangulat
Új pártimázs, szavazók megtartása és mozgósítása, célcsoportok, elhibázott MSZP-kampány. Az EP-választás kampányplakátjairól Novák Zoltánt kérdezték a Hírextrán.