blog
TagMi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
A demokrácia lassú folyam(at)a
A mai fölgyorsult világban, bármennyire is közhelyes ez a jelzős szerkezet, istenkísértésnek tűnik a lassúság, a maradiság, mi több, az elmaradottság dicsérete. A demokrácia nem működik parancsszóra, miként a modernizáció sem. A választ Paár Ádám írása tartogatja.
Liberális veszélyek
A liberalizmusról természetesen. Pontosabban a liberális demokráciát érintő kettős veszélyről, amiről Dani Rodrik közgazdász, politológus egyre többet beszél, s amelyről már korábban is írtunk a blogunkon. Miért kell mégis újra elővennünk? Lakatos Júlia írása.
Filmes háttérhatalom
A Méltányosság gyakran ír a filmek társadalom- és politikaformáló erejéről. Nem véletlenül, hiszen a kultúra (amelynek egyik legfontosabb eleme ma a film) sokkal több embert ér el, mint a politikai hírek, ennélfogva egy filmnek mindig nagyobb hatása lehet az emberek gondolkodására, mint egy politikai beszédnek, programnak, cikknek, stb. Rajnai Gergely írása.
Történelmi trauma a filmvásznon
Régóta várta mindenki ezt a filmet! Egy filmet a megaláztatásról, amelyet a „malenkij robot” („kis munka”) jelentett. Nem mindegy, mit vonnak le a múltból. Ebben segítséget jelenthetnek az „emlékezethelyek”, és ilyen szempontból a film is. Paár Ádám írása az Örök télről.
Új pártrendszer felé?
A választásokat követően sokan megállapították: a jelenlegi választási rendszer (és talán a politikai folyamatok) a magyar pártrendszer változását fogják előidézni, és a kétpártrendszer felé fogunk haladni. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Érteni egy választási eredményt
Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Visszafoglalni a szellemi tere(ke)t
Ha a 2018-as választás felerősített valamit, az az, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti értelmiség igyekszik elfoglalni, vagy épp visszafoglalni a szellemi teret. Ami valójában kissé mókás mivel, ha másként is, azért mindkét fél markánsan jelen van véleményével. Lakatos Júlia a Méltányosság blogján.
Kétfelé tartó ország
A választási eredményeket követően politikusok, elemzők, újságírók, és úgy általában minden más, politika iránt érdeklődő ember levonta a következtetést: mást gondolnak budapesti szavazók, mint az ország szinte bármely más pontján lakó választók. Rajnai Gergely írása a blogon!
Pártok helyett emberek?
Még mindig él az összefogás mítosz. Nagyjából így lehetne összefoglalni a hétvégi ellenzéki tüntetés tanulságát. A közösségi gyász megélését elősegítő rendezvény azonban felszínre hozott valami mást is. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok helyett a társadalomnak kell összefognia. A tüntetők azt üzenik: az önző ellenzéki pártok nélkül már rég megdőlt volna az Orbán-rezsim. Ez azonban tévhit.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.