Európa

Tag

Árnyékkormányok a világban

Árnyékkormányok a világban

Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.

Tovább
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.

Tovább
Mennyit érnek a választások?

Mennyit érnek a választások?

Vajon mennyit érnek napjainkban a választási eredmények? Hosszútávú nyugalmat teremtenek, vagy ellenkezőleg: minden úgy folytatódik, mint előtte? Mit mond nekünk a svéd példa? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
Ismerethiány az EU-ban?

Ismerethiány az EU-ban?

Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Alternatív program

Alternatív program

A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
A függetlenség ára

A függetlenség ára

Rajnai Gergely blogbejegyzése az ukrán-orosz konfliktus és a John Adams című sorozat közötti meglepő párhuzamokkal mutat rá a történelemben ismétlődő mintákra.

Tovább
Mi a demokrácia?

Mi a demokrácia?

Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Az orosz-magyar reláció

Az orosz-magyar reláció

Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
Az európai együttműködés határai

Az európai együttműködés határai

Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a “demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.

Tovább
Belső civilizációk

Belső civilizációk

A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
Nemzetek szerepe

Nemzetek szerepe

Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásának létjogosultságáról. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában Lakatos Júlia kitért a hazai párhuzamokra is. Szuverenitás vagy Európa? Eldönthető egyáltalán?

Tovább
Egységben az erő?

Egységben az erő?

Nem csak Európában elégedetlenek helyi vezetők a központ hatalomgyakorlásával – Rajnai Gergely blogbejegyzése bemutatja a kanadai centrum és periféria konfliktusait.

Tovább
Haza és haladás sztereotípiáján túl

Haza és haladás sztereotípiáján túl

Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.

Tovább
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?

Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?

Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.

Tovább