Európa
Tag
Egy másik 50-es évek: liberalizmus és kereszténydemokrácia
Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Európa jó gyereke
Prohászka Lajos híres szellemtörténeti könyve, „A vándor és a bujdosó” tele van nagyon korunkra is érvényes érdekes kérdésekkel. Csizmadia Ervin gondolatai a könyv aktualitása kapcsán.
A Nyugat és mi
A Hit rádió állandó műsort indított Csizmadia Ervinnel, amelyben Magyarország és Európa régebbi és jelenlegi kapcsolatát vitatják még. Vajon segíthet ebben a politikatudomány?
Tudni a világról
A pápa három napos látogatása nem csak a vallásos embereknek szóló üzenet. A látogatás alkalmat ad arra, hogy ki-ki elgondolkodjon: mennyire van jelen a világ a hazai mindennapokban? Csizmadia Ervin gondolatai.
Tudni Európáról, avagy évértékelések máshol
Arról mindenkinek van (általában lesújtó) véleménye mit mondanak az évértékelő magyar politikusok. De tudjuk, mit mondanak az európaiak? Csizmadia Ervin gondolatai.
Európa, a megfoghatatlan csodafegyver
A múlt héten megjelent az Eurobarometer friss felmérése, amelyben az egyes tagállamok véleményét mérték fel néhány fontos kérdéskörről. Rajnai Gergely írása a magyarok Európa képéről a Méltányosság blogján.
Vélemények Európáról
Rajnai Gergely a Klubrádió Esti gyors című műsorában kifejtette, hogy bár a magyar politikában Európa fogalma központi helyet foglal el, a magyarok még nemzetközi összehasonlításban is keveset tudnak az EU valós működéséről.
Európa Magyarország közepén
Az uniós forrásokkal kapcsolatos vita a pénzek végső sorsától függetlenül új színt hozott a hazai közéletbe, új kihívásokat jelent ez mind a kormány, mind az ellenzék számára – hogy mik ezek a kihívások, Rajnai Gergely blogbejegyzéséből kiderül.
Európa, mint elvi kérdés
A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Csizmadia Ervin az ellenzéki politika elvi alapjainak újragondolásáról beszélt.
Nagykoalíciók ideje
Európában nem ritkák a nagykoalíciók, Magyarországon azonban annál inkább. Jöhet-e olyan pillanat, amikor itthon is meg kellene fontolni? Csizmadia Ervin írása a HVG.hu-n.
Tüntetések és a kormány reakciója
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rajnai Gergely rámutatott, hogy az inflációs válság egész Európát érinti, de míg Nyugat-Európában szinte minden kormány népszerűsége bezuhant ennek hatására, addig az Unió Keleti felében a pártpreferenciák a nehéz körülmények közepette is változatlanok.
A jó és a rossz árnyék
Dobrev Klára brit mintára alakította ki az árnyékkormányát. Rajnai Gergely blogbejegyzése rámutat, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik brit mintát vette alapul.
Árnyékkormányok a világban
Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Mennyit érnek a választások?
Vajon mennyit érnek napjainkban a választási eredmények? Hosszútávú nyugalmat teremtenek, vagy ellenkezőleg: minden úgy folytatódik, mint előtte? Mit mond nekünk a svéd példa? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Ismerethiány az EU-ban?
Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A függetlenség ára
Rajnai Gergely blogbejegyzése az ukrán-orosz konfliktus és a John Adams című sorozat közötti meglepő párhuzamokkal mutat rá a történelemben ismétlődő mintákra.
Mi a demokrácia?
Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Harcmodor-export
Európa-kép az embargós megállapodásban
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában kihangsúlyozta, hogy a brüsszeli tárgyalásokon Orbán Viktor ismét egyértelművé tette, hogy az Uniót a nemzetállami érdekek csatatereként fogja fel.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Háború és gázembargó
Jenei András az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az Ukrajnával szembeni orosz agresszió geopolitikai vonatkozásait és annak európai és magyar energiapolitikai következményeit.
Vízió? Dehogy. A szakpolitikai kártya
A francia elnökjelölti viták gyakran döntőek a választás kimenetelét tekintve. Vajon mit tett hozzá a legutóbbi vita Emmanuel Macron győzelméhez? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Aranykorok és hanyatlások
Paár Ádám blogbejegyzésében arról ír, hogy egy adott korszak megítélése utólag nézve tűnik aranykornak vagy hanyatlásnak.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a „demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A jóléti állam kihívásai
Paár Ádám a jóléti államról és az előtte álló kihívásokról írt a Népszavában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.