Európa
Tag
A jó és a rossz árnyék
Dobrev Klára brit mintára alakította ki az árnyékkormányát. Rajnai Gergely blogbejegyzése rámutat, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik brit mintát vette alapul.
Árnyékkormányok a világban
Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Mennyit érnek a választások?
Vajon mennyit érnek napjainkban a választási eredmények? Hosszútávú nyugalmat teremtenek, vagy ellenkezőleg: minden úgy folytatódik, mint előtte? Mit mond nekünk a svéd példa? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Ismerethiány az EU-ban?
Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A függetlenség ára
Rajnai Gergely blogbejegyzése az ukrán-orosz konfliktus és a John Adams című sorozat közötti meglepő párhuzamokkal mutat rá a történelemben ismétlődő mintákra.
Mi a demokrácia?
Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Harcmodor-export
Európa-kép az embargós megállapodásban
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában kihangsúlyozta, hogy a brüsszeli tárgyalásokon Orbán Viktor ismét egyértelművé tette, hogy az Uniót a nemzetállami érdekek csatatereként fogja fel.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Háború és gázembargó
Jenei András az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az Ukrajnával szembeni orosz agresszió geopolitikai vonatkozásait és annak európai és magyar energiapolitikai következményeit.
Vízió? Dehogy. A szakpolitikai kártya
A francia elnökjelölti viták gyakran döntőek a választás kimenetelét tekintve. Vajon mit tett hozzá a legutóbbi vita Emmanuel Macron győzelméhez? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Aranykorok és hanyatlások
Paár Ádám blogbejegyzésében arról ír, hogy egy adott korszak megítélése utólag nézve tűnik aranykornak vagy hanyatlásnak.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a “demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A jóléti állam kihívásai
Paár Ádám a jóléti államról és az előtte álló kihívásokról írt a Népszavában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A többsebességes Európa mintái
A többsebességes együttműködés gondolatát, bár jellemzően az Európai Unióhoz szokás kötni, egyáltalán nem tekinthetjük csupán európai jelenségnek. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Nemzetek szerepe
Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásának létjogosultságáról. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában Lakatos Júlia kitért a hazai párhuzamokra is. Szuverenitás vagy Európa? Eldönthető egyáltalán?
Európa szokatlan párosa
Van aki Emmanuel Macront és Orbán Viktort tekinti Európa jövőbeli sztárpárjának. Gondolkodási mechanizmusuk azonban nem abban hasonló, amit legtöbben gondolnának. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A politika természete
Túlontúl gyakran ragadunk le a konfliktusok erkölcsi vonzatánál és nem látjuk meg a mögötte rejlő érdekkülönbséget. Nem csoda, ha a botrányoknak nincs következményük. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Egységben az erő?
Nem csak Európában elégedetlenek helyi vezetők a központ hatalomgyakorlásával – Rajnai Gergely blogbejegyzése bemutatja a kanadai centrum és periféria konfliktusait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Trump, Európa és a világ
Európa egy dolgot köszönhet Donald Trumpnak: a magányt. Pontosabban: a magányosság érzését. Novák Zoltán bejegyzése a Méltányosság választási blogján.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
Populisták egykor és ma
Paár Ádám a populizmus egykori és mai változatairól beszélt egy interjúban a Demokrata című hetilapban.