Európa
TagA politikai elemzés korszaka
A nemzetközi és a magyar politika tele van forrongással. De a mélyreható elemzés lehetőségei is nagyok. Csizmadia Ervin évzáró interjúja.
Charles de Gaulle: egy renitens európai
Először írunk egy olyan európai államférfiról, aki nem volt mindig barátja az európai egységesülés gondolatának. Charles de Gaulle csak lassan fogadta el az integrációt, és számos olyan gondolatot fogalmazott meg, amelyek mai napig visszatérnek a föderalizmus-ellenes táborban. Az ő nevéhez kötődik a „nemzetek Európája” gondolat. Az Európa alapító atyái sorozat új részében bemutatjuk Charĺes de Gaulle arcképét.
Szelektív külpolitikai hallás
Egyre többen gondolják az Unióban, hogy „jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni az ellenvéleményeket is. De van, aki mégsem ért egyet a „figyelmes Európa” gondolatával. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Országot vezetni – Európát vezetni
A legérdekesebb kérdések egyike, hogy mit jelent a politikai vezetés országos, és mit jelent országok fölötti szinten. Csizmadia Ervin a Hit rádió UItrahang+ című műsornak vendége volt.
Politikai fejlődés 3.
Megjelent a Politikai fejlődés új száma, melyben az európai alapító atyákat és az Európáról szóló vízióikat mutatjuk be.
Európai miniszterelnökök – ha beszélnek
Orbán Viktor az egyedüli európai kormányfő, aki nem ad interjút vele kritikus sajtónak? Négy európai miniszterelnököt megvizsgálva adunk választ a kérdésre. Kovács Róbert és Kisdaróczi András elemzése.
Az európai egyesülés a történész szemével
Az Európa alapító atyái sorozatban eddig politikusok életpályáját és nézeteit vizsgáltuk. Most, rendhagyó módon, egy történész és történetfilozófus könyve alapján mutatjuk be az európai egyesülés történetét és fő elveit. Paár Ádám elemzése.
Churchill, a realista brit és európai
Winston Churchill talán kakukktojásnak tűnik az európai alapító atyákról szóló sorozatban, hiszen általában a brit birodalmi érdekek védelmezőjeként, így a brit szuverenitás képviselőjeként tartjuk számon. Ám Churchill az Európai Egyesült Államok gondolatának fölvetésével bátorítást adott a francia-német szövetségnek.
Cyber-határolók
Novák Zoltán a Hír TV Komment című műsorának vendége volt. Téma: okoseszközök az oktatásban.
Politikai fejlődés a periférián
Paár Ádám a 20. századi latin-amerikai politikai fejlődést elemezte a Klubrádió Mozgóképizmus műsorában, kitérve az európai jelenségekre is.
Patrióták az Európai Parlamentben
Az európai politika tétje
Miért foglalkozik Orbán Viktor és sok más politikus is állandóan Európával, ha a választókat szinte csak a belpolitika érdekli? Kicsit távolabbról tekintve már egyértelmű, csak a rövidtávú fókusszal tűnik ez furcsának. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Partnerkeresés az EP-ben
Regionális pártfrakció az EP-ben?
A múlt hét legvégén Bécsben új pártfrakció létrejöttét jelentették be. Ebből világos, hogy a Fidesz EP képviselői immár nem függetlenek. Vajon meddig küzdheti fel magát a Patrióták új pártcsaládja? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Macron Európa-képe
Mit takar Macron víziója Európa számára, és miért fontos Magyarországról nézve? Lakatos Júlia a Franciapolitika című műsor vendége volt.
Szuverén egyéniségek
Emmanuel Macron és Orbán Viktor egyaránt át akarják formálni az európai politikát. Mit adhat szellemi versengésük az uniónak? Lakatos Júlia a Partizán vendége volt.
Ki hasonul kihez?
Emmanuel Macron sokszor hasonló kérdéseket vet fel mint Orbán Viktor. De mennyit számít az eltérő geopolitikai pozíció? És tényleg ugyanarra gondolnak? Lakatos Júlia a Hit Rádió vendége volt.
Az EP-választások jelentősége
Az Inforádió Aréna című műsorában Rajnai Gergely az európai parlamenti választások hazai és európai tétjéről beszélt.
A konszenzusos demokrácia nehézsége
Magyarország miatt átalakulhat az EU döntéshozatali mechanizmusa, legalábbis egy vitán többen ránk hivatkozva javasolták a többségi döntéshozatalt. Zsolt Péter blogbejegyzése a konszenzusos döntéshozatal nehézségeiről.
Európa, kereszténység és demokrácia – A nyugati és a magyar kereszténydemokrácia
Paár Ádám bemutatja tanulmányában az Európa atyái sorozathoz kapcsolódva, mit jelentett Európa a nyugat-európai kereszténydemokrata hagyományban, és mit a magyarországi kereszténydemokráciában.
Az EP-választás tétje
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Meddig terjed a hasonlóság?
Sok a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor retorikájában, mégis sokszor teljesen más következtetésekre jutnak diagnózisuk alapján. Lakatos Júlia az Atv Start vendége volt.
Milyen Európát akart Konrad Adenauer?
Paár Ádám a Katolikus Rádió Értékmentő című műsorában válaszolt arra a kérdésre, hogyan vélekedne Adenauer a mai Európáról és a mai Németországról.
Macron szuverenitásharca
Hét évvel híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonnera Európa jövőjéről beszélni. Stratégiai autonómia, szuverenitás, demokrácia. Ismerős fogalmak. De mit jelent Macron interpretációjában? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Francia-német iszonytól a jó viszonyig
Közép-Európa 20 éve az EU-ban
Generációk számára május elseje elsősorban a munka és a munkások ünnepe, ám egyúttal a közép-európai országok visszatérése az európai gazdasági és politikai körforgásba, Európa újraegyesülése. Mit adott és mit nem az Európai Unió a visegrádi országoknak? Hangácsi István blogbejegyzése.
Nemzeti politikák európai színtéren
Az ATV Voks 2024 című műsorában az EP legújabb határozatának kapcsán Rajnai Gergely a nemzeti politika európai szintre emelésének trendjéről beszélt.
Eltérő Európa-képek
Az uniós „felhasználói élmény” finoman szólva nem azonos, de vajon miért nem értik a régebbi tagállamok mi fáj az újabbaknak? Lakatos Júlia a Bánó és Bolgár című műsor vendége volt.