Európa
Tag
Vízió? Dehogy. A szakpolitikai kártya
A francia elnökjelölti viták gyakran döntőek a választás kimenetelét tekintve. Vajon mit tett hozzá a legutóbbi vita Emmanuel Macron győzelméhez? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Aranykorok és hanyatlások
Paár Ádám blogbejegyzésében arról ír, hogy egy adott korszak megítélése utólag nézve tűnik aranykornak vagy hanyatlásnak.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a “demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A jóléti állam kihívásai
Paár Ádám a jóléti államról és az előtte álló kihívásokról írt a Népszavában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A többsebességes Európa mintái
A többsebességes együttműködés gondolatát, bár jellemzően az Európai Unióhoz szokás kötni, egyáltalán nem tekinthetjük csupán európai jelenségnek. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Nemzetek szerepe
Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásának létjogosultságáról. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában Lakatos Júlia kitért a hazai párhuzamokra is. Szuverenitás vagy Európa? Eldönthető egyáltalán?
Európa szokatlan párosa
Van aki Emmanuel Macront és Orbán Viktort tekinti Európa jövőbeli sztárpárjának. Gondolkodási mechanizmusuk azonban nem abban hasonló, amit legtöbben gondolnának. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A politika természete
Túlontúl gyakran ragadunk le a konfliktusok erkölcsi vonzatánál és nem látjuk meg a mögötte rejlő érdekkülönbséget. Nem csoda, ha a botrányoknak nincs következményük. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Egységben az erő?
Nem csak Európában elégedetlenek helyi vezetők a központ hatalomgyakorlásával – Rajnai Gergely blogbejegyzése bemutatja a kanadai centrum és periféria konfliktusait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Trump, Európa és a világ
Európa egy dolgot köszönhet Donald Trumpnak: a magányt. Pontosabban: a magányosság érzését. Novák Zoltán bejegyzése a Méltányosság választási blogján.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
Populisták egykor és ma
Paár Ádám a populizmus egykori és mai változatairól beszélt egy interjúban a Demokrata című hetilapban.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
Válság vagy lehetőség?
A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.
Külön ligák Európája?
Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.
Nemzeti és európai identitás
EP-kampány
Rajnai Gergely a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az induló EP-kampány kapcsán arról is beszélt, hogy ez az első olyan választás Magyarországon, ahol nem a belpolitika, hanem Európa is középpontba kerül.
Mire tanít a történeti politológia?
A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.
A nyugati és a magyar fejlődés
Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.
Európai intellektusok – Ivan Krastev
Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül.