külföld
Tag
Pillanat vagy folyamat
A Méltányosság Politikaelemző Központ meggyőződése szerint a politikai elemzésnek van néhány olyan szemléleti sarokpontja, mely alapjaiban határozza meg ennek a műfajnak a nívóját és érvényességét. Ezeket tiz pontban foglaltuk össze, mindegyiket önálló bejegyzésben taglaljuk, elsőként a folyamat-centrikus megközelítés kerül terítékre.
Az USA történetének vitatott kérdései
Trump beiktatása
Az ATV Heti Világhíradó című műsorában Rajnai Gergely Donald Trump beiktatásáról és az amerikai elnök prioritásairól beszélt.
Miért beszél a politikus?
Az embereknek csak nagyon kis része hallgatja (és hallja is meg) őket, a politikusok mégis beszélnek. A legtöbb politikusi beszéd talán nem is érdemes a figyelemre, de hogy egyik sem? Csizmadia Ervin blogja.
Bukott államfők idehaza és külföldön
Mi a közös a magyar, a német és az olasz államfőkben? Annyit elárulhatunk: egyes esetekben hasonlóan ért véget politikai karrierjük. Hangácsi István blogbejegyzése.
A nemzetközi szervezetekről és a toleranciáról
A magyar pártoknak több típusa létezik. Vannak, amelyek jók itthon, de külföldön kevésbé. Vannak, amelyek nem annyira erősek itthon, de külföldön számolnak velük. S vannak, amelyek se itthon, se külföldön nem mérvadók. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Ellenzéki belharcok
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában elmondta, hogy az ellenzéki pártok külföldi példákból is tanulhatnának stratégiájuk kialakítása során.
Választási tanulságok
A Spirit FM Beszóló című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az ellenzék külföldi példákból is meríthetne inspirációt arra, hogyan válhatna versenyképesebbé.
Háború és szerelem
Paár Ádám folytatta a beszélgetést a vietnami háborús filmekről a Klubrádió Hagosfilm című műsorában.
A kormányok szavatossága?
Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.
1956, a külföld és az informális politika
Paár Ádám blogbejegyzésében az 1956-os forradalom kapcsán írt az informális politika jelentőségéről.
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
Fülöp herceg, Magyarország és a költészet napja
Majdnem száz éves korában elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet férje. Londonban a taxisok hatalmas felvonulással rótták le kegyeletüket. És április 11-én a költészet napja is volt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A nagy Gatsby és a Fidesz
Hogyan tovább a Fidesz számára az EPP után? Lehetséges felülemelkedni történelmi reflexeken? Mi köze mindehhez Jay Gatsbynek? Lakatos Júlia írása a Mandinderen.
Szuperhatalmi vívódás
Amerika messze nem konzisztens globális szerepfelfogását tekintve. Évtizedes vita övezi külföldi beavatkozásai létjogosultságát. Ha egy nagyhatalom folyamatosan vitázik erről, létezik tényleges válasz arra, mi a szerepe egy országnak a világban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A párttömbösödés ára
Paár Ádám a Népszavában megjelent cikkben történeti és külföldi folyamatok alapján elemezte a pártok tömbösödését.
Elhunyt a legbritebb skót
Paár Ádám emlékezett Sean Connery-re a Mandineren. Kiemelte, hogy Sean Connery büszke skót munkásosztálybeli öntudattal rendelkező férfi, és támogatója volt az egyidejűleg nagyon szociáldemokrata és regionalista Skót Nemzeti Pártnak.
Politikai kultúra külföldön és itthon
Az Inforádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin az amerikai baloldalról, az európai felfordulásokról, a Szerencs utáni pártpolitikai helyzetről és a politikai filmek tanító szerepéről is kifejtette véleményét.
Lehet-e egy liberális előítéletes?
Paár Ádám a liberalizmusról beszélt a Bézs Rádió Mozaik című műsorában.
Orbán és a külföldi erők
A Hír Tv Plusz-mínusz c. műsorában Nagy Attila Tibor hangoztatta, hogy nem minden külföldi erő kívánja Orbán megbuktatását: a külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelentős része több száz milliárd forintos állami támogatást, kedvezményt kapott az elmúlt évtizedben.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.