Magyarország
Tag
Vége az integrációnak?
A Klubrádió reggeli műsorának vendégeként Lakatos Júlia Orbán Viktor hét európai tézisét elemezte.
Foci és politikai siker
Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal “módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A roham-generáció
Ha ennyi ember megmozdul valamiért, az sosem csak egy termék iránti keresletet jelent. De mi az az ideál, ami mozgásba lendítette a Pfizerért sorba állók generációját? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A többsebességes Európa mintái
A többsebességes együttműködés gondolatát, bár jellemzően az Európai Unióhoz szokás kötni, egyáltalán nem tekinthetjük csupán európai jelenségnek. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága
Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.
Fülöp herceg, Magyarország és a költészet napja
Majdnem száz éves korában elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet férje. Londonban a taxisok hatalmas felvonulással rótták le kegyeletüket. És április 11-én a költészet napja is volt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
Amikor a magyarok győztek
A magyar nép kiszabadítja a foglyokat, és megdönti Ausztria uralmát. Hihetetlennek hangzik? A filmvásznon egyszer megtörtént. Március 15-e kapcsán az alternatív történelmi filmekről és annak egy 48-hoz kötődő példájáról lesz szó. Paár Ádám blogbejegyzése.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
Nemzetek szerepe
Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásának létjogosultságáról. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában Lakatos Júlia kitért a hazai párhuzamokra is. Szuverenitás vagy Európa? Eldönthető egyáltalán?
Szuperhatalmi vívódás
Amerika messze nem konzisztens globális szerepfelfogását tekintve. Évtizedes vita övezi külföldi beavatkozásai létjogosultságát. Ha egy nagyhatalom folyamatosan vitázik erről, létezik tényleges válasz arra, mi a szerepe egy országnak a világban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Magyar példa, szlovák gyakorlat, kisebbségi sors
Hangácsi István az Indexen mutatta be a 2021-es szlovákiai népszámlálás körüli társadalmi vitát a magyar kisebbség szempontjából.
Az emberiség és Magyarország COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szerencséje
Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
Társasjátékkal a nemzeti kohézióért
A nemzeti, közösségi identitásformálásban nemcsak a politikai, társadalmi intézmények, mozgalmak képesek segítséget nyújtani. A filmek, művészeti alkotások jobb eséllyel indulnak e célért. S fölzárkózik melléjük a játék. Paár Ádám blogbejegyzésében egy új társasjáték kapcsán ír 1848 szerepéről a nemzeti kohézióban.
Miért nincs köztársasági érzés?
Paár Ádám a Népszavában a Köztársaság Napja (február 1) alkalmából összehasonlította a magyar és olasz köztársasági identitást.
Monarchia és politika Magyarországon
A párttömbösödés ára
Paár Ádám a Népszavában megjelent cikkben történeti és külföldi folyamatok alapján elemezte a pártok tömbösödését.
Kell-e egy nagy ellenzéki párt?
Az idei év első napjaiban az ellenzék 6 pontos közös alapelvgyűjteményt tett közzé. Vajon tovább folytatódik az ellenzék egységesülése, és a folyamat eljut-e egy nagy ellenzéki párt létrejöttéig? Csizmadia Ervin nyilatkozott Bolgár Györgynek a Klubrádióban.
Ország-pszichiátria
A „gyógyítsuk meg Magyarországot” össznépi óhaj jegyében új műfaj születik: ország-terápia. Ennek első ülésén jártunk. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Legyünk-e Saint-Tropez? Gondolatok a Csendőr-sorozat apropóján
Sokan a filmekből, utazásokból ismerős világot kérik számon a mai politikán. Nem tudják elmondani, mi az, ami nem jó Magyarországon, de azt érzékelik, hogy valami nem úgy működik, mint az ő Nyugat-képükben. Paár Ádám blogbejegyzése.
Az elveszett közmédia
Paár Ádám recenziója Bajomi-Lázár Péter könyvéről a Közösség és Kultúra folyóiratban jelent meg.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Clinton, Martin Luther – avagy a vétójog egykor és ma
A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
“Jó szocialista és jó polgár”
Paár Ádám a Horthy-kori szociáldemokrácia egyik nagy öregjére, Malasits Gézára emlékezett az Újkor.hu-n.