Mandiner
Tag
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
A nagy Gatsby és a Fidesz
Hogyan tovább a Fidesz számára az EPP után? Lehetséges felülemelkedni történelmi reflexeken? Mi köze mindehhez Jay Gatsbynek? Lakatos Júlia írása a Mandinderen.
Zene, puska, politika – John Lennon és az ír mozgalom
Negyven éve John Lennon merénylet áldozata lett. Paár Ádám az évforduló alkalmából írt a Mandineren a zenész és az ír nemzeti mozgalom kapcsolatáról.
Szociáldemokrácia és MSZP tegnap és ma
Paár Ádám a Mandineren beszélt a szociáldemokrácia és az MSZP helyzetéről. Kifejtette, hogy egy szociáldemokrata pártnak lenne keresnivalója az ország leszakadó régióiban, és nem kizárólag a munkásság körében.
Elhunyt a legbritebb skót
Paár Ádám emlékezett Sean Connery-re a Mandineren. Kiemelte, hogy Sean Connery büszke skót munkásosztálybeli öntudattal rendelkező férfi, és támogatója volt az egyidejűleg nagyon szociáldemokrata és regionalista Skót Nemzeti Pártnak.
A politika belseje
Miközben robog itthon a politika gőzhengere, és azt hisszük, hogy miben látunk és értünk benne, valójában azt kell mondanunk, hogy a politika belsejéről való tudásunk csekély. Hogyan lehetne ezt a tudást növelni? Sok-sok, a politikát mélyebben bemutató film által. Csizmadia Ervin írása a Mandinernek.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.
Svédország átmenete és a miénk
Bár sokat emlegetjük Svédországot, alig valamit tudunk róla. Pedig a svéd átmenet a 20. század elején nagyon sok politikatudóst megihletett. Vajon a svéd esetnek vannak-e tanulságai a mi számunkra? Csizmadia Ervin esszéje.
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
A cowboy-mítosz és az amerikai politikai kultúra
Függetlenség, a határtalanság érzése, individualizmus. Paár Ádám a cowboy-mítoszt elemezte a Mandineren.
Miért irodalmi? Miért nem politikai?
Meglepő módon a hazai jobboldalon sokkal gyakrabban kerülnek elő az irodalmi elődök, mint a politikai hagyományok. Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy a demokratikus politika politikai hagyományokra alapozódhat csak.
A magyar kapitalisták két nemzedéke
Egy liberális székely hazafi
Liberalizmus, székelység, demokrácia, szabadkőművesség. A 160 éve született Benedek Elek írói és közéleti pályafutása ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Elsőként vetette fel a gyermekirodalom állami támogatásának ügyét, figyelmen kívül hagyva a közjogi kérdést. A Paár Ádám Benedek Elek életét elemezte a Mandineren.
Az Orbán-rendszer német legitimálása
A Napóleon-jelenség tanulságai
A dicsőség politikája
Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren.
A Dallas kapitalizmus-képe
Cowboydíszletek és szép nők, macsó mentalitás és pénz – ez J. R. Ewing világa. Nem ismeri? Jockey Ewing, így talán ismerősebb. Paár Ádám a Dallas példáját elemezte a Mandineren, hogyan befolyásolja egy szappanopera az országimázst.
A svéd modell múltja és jelene
Ha volt Európában olyan párt, amelyet többször eltemettek, az a Svédországi Szociáldemokrata Párt volt. A párt mégis újjászületett és megerősödött.
Szabad-e nevelni demokráciában?
Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren.
A földalatti politika
A politika csakis a „föld felett”, azaz: a szemünk előtt zajlik? Vagy van abban szerepe a „földalatti” politikának is? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.
Beépülő hagyományok
Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.