nyugat
Tag
Munkássors a vasfüggönyön túlról
Paár Ádám blogbejegyzésében elemzi egy rádiójáték-sorozatból kiindulva, hogy a munkásság vágyakozása és sorsa hasonló volt a vasfüggöny két oldalán.
Magyarország és a Nyugat
A Méltányosság négy részes Podcast-sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb sorsformáló tényezőit. Elsőként a Nyugathoz fűződő viszonyunk kerül terítékre.
Az állampolgári tudatosság eljövetele
Paár Ádám az állampolgári nevelés lehetséges irányairól beszélt a Hírklikken. Bemutatta az intézet új anyagát az állampolgári nevelésről, kiemelve azt, mit adhat John Dewey filozófiája a mai magyar társadalomnak.
Az állampolgári nevelés amerikai mintája és Magyarország
Elég idő telt el a rendszerváltás óta, hogy lássuk: ennek a 35 évnek az állampolgári nevelés terén vannak a legnagyobb hiányosságai. Korábban is megfogalmazták ezt, és most ehhez térünk vissza. Mégpedig egy amerikai politikai gondolkodó és filozófus, John Dewey munkásságának felidézésével.
A közvélemény szerepe
Vajon mi a súlya a közvéleménynek a politikában, és hogyan kerül ide a politikai máglya? Csizmadia Ervin írása.
A nyugatosodás újabb foka
Látszólag megdöbbentő, ami a magyar politikában zajlik, de ha a mai időszakot a nyugatosodás egy újabb fázisának tekintjük, akkor már nem is olyan meglepően a dolgok. Csizmadia Ervin interjúja.
Szelektív külpolitikai hallás
Egyre többen gondolják az Unióban, hogy „jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni az ellenvéleményeket is. De van, aki mégsem ért egyet a „figyelmes Európa” gondolatával. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Konferencia a magyar politika négy kihívásáról
A Méltányosság Politikaelemző Központ 2024. december 4-én megtartott konferenciáján bemutatta a HVG-ben a rendezvény előtti napokban megjelenő négy részes sorozatát a magyar politika elmúlt 34 évének négy fő kihívásáról. A négy kihívás: a nyugatosodás, a demokratizáció, a pártfejlődés és a történelem visszatérése.
Hány módon kettéosztott Magyarország?
A magyar társadalom több rétegben oszlik ketté, ezért annak dolga, aki ezen változtatni akar korántsem lesz könnyű. Csizmadia Ervin elemzése.
A vezér vagy a közeg elemzendő-e?
Trumpról tudjuk, hogy infantilis, ezt Zsolt Péter le is vezeti, de hogy milyen a kölcsönhatása Trumpnak másokkal és a néppel, arról a blogbejegyzés csak szociálpszichológiai sejtéseket vet fel.
Az édes és a mostoha
Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A nemzeti tematika és az ellenzék
A Fidesz dominanciájának egyik sarokköve, hogy a nemzeti tematika felhasználásával igazolja a politikáját. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknál nem kristálytiszta a nyugatos identitást és a politikai irányvonalat meghatározó keret- és érvrendszer, melyek vizsgálatára az EP választási programok elemzésével tettünk kísérletet. Zsiga Bulcsú írása.
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A felvilágosult abszolutizmus Oroszországban
Liberális-konzervatív Bábel
Miért okozott gondot a liberalizmusnak a konzervatívokkal kötött szövetség? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Keletre tarts?
Mi a teendő, ha a Nyugat nem tűnik olyan sikeresnek, mint korábban? Lakatos Júlia az Atv Start című műsorában Orbán Viktor évértékelőjének külpolitikai vonzatát elemezte.
Mitől sikeres egy nemzet?
Az orosz-magyar reláció
Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik a 2009-től kezdődő időszakon.
Napóleonisztikus Európa?
Habár Emmanuel Macron és Orbán Viktor ellentétes Európa-képpel rendelkeznek, mégis közös bennük, hogy mindketten rendelkeznek egy képpel róla. Lakatos Júlia blogbejegyzése egy szokatlan párbeszéd margójára.
A pártok funkciója – két olvasatban
A rendszerváltás idejének demokrácia-koncepciója mellett alig vizsgáltuk eddig, hogy milyen szerepet szánt akkor a Nyugat a pártoknak. Egy biztos: nem olyat, mint ami a magyar politikában végül megvalósult. Csizmadia Ervin elemzése.
Az eszme, mint lényeg
Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a politika az érdekekről, rosszabb esetben a botrányokról szól, valójában a politika mélyén még mindig (sőt egyre inkább) az eszmék állnak. Csizmadia Ervin interjúja.
A liberális staféta
A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.
Magyar-latin-amerikai párhuzamok 2.
Magyar-latin-amerikai párhuzamok
Európa beteg embere felépülni látszik
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásával megnőtt Törökország jelentősége a nemzetközi színtéren. Az egykori elkötelezett nyugati állammá válás szándéka átalakult, a nyugati világ és a Kelet közötti híd-szerep került előtérbe.
Kiüresedett a liberalizmus?
Egy másik 50-es évek: liberalizmus és kereszténydemokrácia
Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
A Nyugat és mi
Egy helyre összegyűjtöttük Csizmadia Ervin hét részes interjú-sorozatát amely a Hit Rádióban jelent meg. A magyar–nyugati viszony teljes története és napjaink konfliktusai.
Tudni a világról
A pápa három napos látogatása nem csak a vallásos embereknek szóló üzenet. A látogatás alkalmat ad arra, hogy ki-ki elgondolkodjon: mennyire van jelen a világ a hazai mindennapokban? Csizmadia Ervin gondolatai.
Tanuljuk (show-szerűen) a piacgazdaságot!
Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja, egy üzleti showműsor hogyan segítheti a nyugatos piacgazdaság megértését.