stop.hu
TagEU-elnökség és érzelmi kötődés
Fontos, hogy a külföld mit mond Magyarországról a médiatörvény kapcsán, de ez a törvény nem befolyásolja a polgárok anyagi helyzetét, közvetlenül legfeljebb egy szűk értelmiségi réteget érint a szabályozás. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Az eredmények tükrében
A kormányoldal számára az eredmények egyértelmű megerősítést jelentenek, azzal a félreérthetetlen üzenettel, hogy választók elégedettek a kormány eddigi munkájával. Novák Zoltán értékelte az önkormányzati választások eredményét a Stop.hu-nak.
Az ajánlószelvény-rendszer anomáliái
Mára már kiderült, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének rendszere nem tudja betölteni eredeti küldetését. Ezt bizonyítják az utóbbi évek egyre sokasodó visszaélései a kopogtató cédulákkal. Zsolt Péter nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A politikai interakciók logikája
Ugyan hogyan tud egyetlen szereplő (történetesen a Fidesz) visszatérni a harmincas évekhez? Miféle ország az, ahol ez egyáltalán lehetséges? A többi szereplő csak áll és néz és megadóan tűri mindezt? Nem inkább arról van szó, hogy a Fidesz – ha egyáltalán – a többi szereplővel együtt „hozhatja vissza” a harmincas éveket? Csizmadia Ervin a Stop.hu-n.
A kormányprogram
Nem teljesen egyedülálló Európában, hogy egy kormányzásra készülő politikai erő még a választások után sem áll elő konkrét elképzelésekkel. Novák Zoltán a Stop.hu-n.
Mainstream- és rendszerellenes pártok
A médiában számtalan különböző megnevezés kavarog: nemzeti radikális, szélsőjobboldali, náci, nyilas, újnyilas, esetleg nemzeti bolsevista. A fenti terminusok közös vonása, hogy igazán egyikük sem alkalmas a Jobbik-jelenség tartalmának cizellált körülírására. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
Az új kormány személyi garnitúrája
Több olyan személy is létezik az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által felkért kormánytagok között, aki támadhatósága miatt fejtörést okozhat a későbbiekben a Fidesz elnökének. Paár Ádám nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Az első forduló után
Eredmények helyett a sorban állás vált az első forduló szenzációjává, amely során a kampánycsend mellett akár a választáshoz való alkotmányos joga is sérülhetett a szavazóknak. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A pártok demokrácia-képe
A Méltányosság Politikaelemző Központ abból a szempontból vizsgálta a több pártra is kiterjedő eseményt, hogy mi mondanivalója volt a pártoknak a demokráciáról. A kérdést pontosítva gondolkozik-e bárki azon, hogy a magyarok mért ábrándultak ki a demokráciából, és valóban kiábrándultak? Zsolt Péter a Stop.hu-n.
A Fidesz ellenfél-definiálása
Látszólag közelharcba kezdett a Jobbik és a Fidesz, ami még hangsúlyosabban kiemelte a Fidesz új eurokonzervatív arculatát. Lakatos Júlia a Stop.hu-n.
Magyarország: bel-és külpolitika
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb belpolitikai eseménye Orbán Viktor, a Fidesz elnökének és miniszterelnök-jelöltjének évértékelője volt. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-n.
Identitásbeszéd
A legnagyobb ellenzéki párt vezetője nem programadó vagy mozgósító jellegű kampánybeszédet intézett hallgatóságához, hanem – műfaját tekintve – erőteljes identitásbeszédet – formált véleményt. Novák Zoltán nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Kampány és évértékelés
A legnagyobb közösségi portálon már javában gyűlnek azok a témák, amelyeket a szimpatizánsok javasolnak megemlítésre Orbán Viktornak pénteki évértékelő beszédében. Az elemző viszont azt mondja, jobban jár a Fidesz elnöke, ha nem provokálja a baloldali, többségében amúgy is apátiában lévő szavazókat. Zsolt Péter nyilatkozata a Stop.hu-n.
A pártpolitikán túli tényezők
„Ha valóban az a cél, hogy az ország egészének állapota változzék, akkor nem elegendő, ha egy igazságot az országnak csak az egyik fele fogad el. Ilyen helyzetből bajosan fog profitálni az egész ország. Sőt: ez a tipikus magyar helyzet, amikor az ország egyik felének nem jelent szinte semmit a másik sikere és viszont.” Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop.hu-n.
A megkettőződött ország
A Fideszt a másik oldalon lényegében soha nem értették meg vagy inkább félreértelmezték a kísérleteit. Sokan ettől tartván már az egypártrendszert vizionálják, én azonban visszafogott lennék ez ügyben, és emlékeztetném a rettegőket: a nyugat-európai demokráciák jóléti periódusában, a 60-as, 70-es években számos országban voltak ilyen kvázi-egypártrendszerek, amikor az ellenzék több cikluson keresztül válsággal küszködött. Az interjú tovább olvasható a Stop-on.