Köztes demokrácia
A kötet címe a magyar demokrácia átmenetiségére utal – több értelemben is. Benne van a címben a hatályos alkotmány preambuluma által kifejezetten megnevezett átmenetiség éppúgy, mint a kötet megjelenésének idején aktuálisan tapasztalt köztesség a rendszerváltás óta eltelt két évtizednyi nagyidő lezárulta és a 2010 derekától várható új időszak megalapozásának történelmi ideje között. De beleolvasható a kifejezésbe az ideiglenesség több más vonatkozása is – melyekről a kötetben szereplő írások szólnak, ideértve a hazai demokratikus berendezkedés közepes vagy köztes fejlettségét elemző esszéket is. Ráadásul – mint ezt ugyancsak számos tanulmány bizonyítja – hazánk köztes-európai országként a történelmi meghatározottságok determinálta térben és időben a demokrácia-modellek és a kormányformák egyfajta köztes és kiérleletlen változatának működtetési kísérletét végzi. Mindezeken túl a kötetcím további szándékoltan kettős értelemben a közvetett és a közvetlen demokrácia problémájára, valamint a demokrácia intézmények általi, továbbá a média általi közvetítettségére egyaránt utal – mindkét aspektusról bőven értekezik a kötetben számos írás, mi több, voltaképpen az egész kötet a demokrácia-közvetítéssel foglalkozik tágabb és átvittebb értelemben is. Mindazonáltal e cím egyben a kötet legelső tanulmányának – Közvetített demokrácia – címét is előhívja,
A könyv tematikája igencsak változatos, de az egyes írásokat összeköti a Méltányosság Politikaelemző Központ tudományos-elemző műhelyében meghonosított szemléletmód, gondolatvezetés és nyelvhasználat, amely összességében egy egységes megközelítési formát, nézőpontot és egy többé-kevésbé felismerhető stílust eredményez. A szerkesztők arra törekedtek, hogy a szertefutó ideák egy zárt tudományos térben jelenjenek meg, a gondolatok közötti szelektálást az olvasóra bízva. A kötet alkotói közül egy szerző négy írást jegyez, ketten két-két, négyen három-három, hárman pedig tíz-tíz rövidebb-hosszabb szöveggel jelentkeznek, a szerteágazó műfajok jellemző vonásainak felvonultatásával. A kisesszéktől a gyorselemzésekig terjedő palettán néhány összegző tanulmány is helyet kapott, de minden íráson rajta van a kor, a köztes idő sajátos lenyomata, amely vállaltan vegyül a tágabb időtávlatokat befogni szándékolt, hosszabb érvényű megállapítások komolyságával. Azt reméljük, hogy a könyv hozzájárulás lehet a politikaelméleti diszkussziók hazai horizontjának kívánatos tágításához, és talán szolgálhatja a méltányos közgondolkodás régen várt kialakulását is.
