Elemzések


A nemzeti tematika és az ellenzék

A nemzeti tematika és az ellenzék

A Fidesz dominanciájának egyik sarokköve, hogy a nemzeti tematika felhasználásával igazolja a politikáját. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknál nem kristálytiszta a nyugatos identitást és a politikai irányvonalat meghatározó keret- és érvrendszer, melyek vizsgálatára az EP választási programok elemzésével tettünk kísérletet. Zsiga Bulcsú írása.

Tovább
Megújulás kapujában

Megújulás kapujában

A populizmus rendszerint negatív előjellel tűnik fel a közéleti és tudományos értekezésekben. Jelen írásban viszont egy olyan perspektívából mutatjuk be, mely árnyalja ezt a negatív hangvételt és felveti azt is, hogy milyen hatással lehet a jövőre a populizmus egyre növekvő népszerűsége. Kiss Róbert írása.

Tovább

A dominancia belső ellensége

Miért nem olyan meglepő, hogy éppen a domináns párt köreiből érkezik az egyik veszélyforrás a dominanciára? Maurice Duverger segítségével Rajnai Gergely elemzése erre adja meg a választ.

Tovább
Politikai fejlődés 2.

Politikai fejlődés 2.

A 19. század óta a liberalizmus szuper-ideológia, de mára – s épp a szövetségkötés mai formája miatt – mintha megtört volna a varázs. Vajon találhat-e új szövetségest a liberalizmus, amelynek segítségével úrrá lehet mai problémáin? Többek között erről szól a Politikai fejlődés új száma.

Tovább
Európa kereszténydemokrata kancellárja

Európa kereszténydemokrata kancellárja

Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az 1950-es években minden német közszereplőnél többet tett az európai egység megvalósulásáért. Paár Ádám bemutatja a német kancellár arcélét az Európa alapító atyái sorozat negyedik részében.

Tovább
Mi fán terem a nemzeti egység?

Mi fán terem a nemzeti egység?

A köztársasági elnöki szerepkörhöz hozzátartozik a nemzeti egység megteremtése. De vajon alkalmas a poszt erre? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A paradigmaváltásról

A paradigmaváltásról

Az az állítás, hogy a világrend átalakul, és egy globális korszakváltás kellős közepén vagyunk, mára már olyannyira közhelyes gondolat, hogy lassan ki se lehet mondani pironkodás nélkül. Azt persze mindenki érzi, hogy a világunk kilépett az 1990 óta kivájt medréből, és az az érzet is erősödik, hogy oda visszaterelni nem lehet, soha már.

Tovább
Jean Monnet, a gyakorlatias alapító atya

Jean Monnet, a gyakorlatias alapító atya

Jean Monnet mindenkinél többet tett az európai egyesülés érdekében. Az alapító atyák sorozat új részében, amely az európai integráció alapítóiról szól, ezúttal Jean Monnet személyét mutatjuk be emlékirata tükrében.

Tovább
Altiero Spinelli és az európai föderalizmus víziója

Altiero Spinelli és az európai föderalizmus víziója

Altiero Spinelli az egész életét az Európai Föderális Államok létrehozásának szentelte. De vajon miért vált az olasz politikus a vízió megszállottjává, és miért gondolta, hogy az egyetlen járható út Európa számára, a ma is sokak által erősen bírált föderáció? Kiss Róbert írása.

Tovább
A népről és az elitről

A népről és az elitről

Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.

Tovább
A hétköznapi emberek és a demokrácia

A hétköznapi emberek és a demokrácia

Az Mélyfúrás ötödik számában a hétköznapi ember és a demokrácia viszonyát járjuk körül. Ugyan a tudományos és közéleti diskurzusokban egyaránt partvonalra szorult a téma, a számban szereplő könnyed recenziókból kiderül, hogy a fontossága megkérdőjelezhetetlen. A kiadványból megismerhetjük az állampolgárok demokráciaképét, a szakértői kormányokhoz való viszonyukat és ami talán a legfontosabb, hogy a demokrácia ideális működésében milyen felelősségük van.

Tovább
A 2023-as szlovákiai parlamenti választások magyarországi tanulságai

A 2023-as szlovákiai parlamenti választások magyarországi tanulságai

Amikor egy politikai párt választási vereséget szenved és kiszorul a hatalmi pozícióból, vagy akár a parlamentből, a kialakult új helyzetben merőben más szerepkört kell felvennie. Míg Szlovákiában nem először fordult elő, hogy jobboldali pártok kiestek majd visszajutottak a törvényhozásba, addig Magyarországon ez ismeretlen jelenség. Hangácsi István elemzése.

Tovább

Az egyénről és a közösségről

A Mit tanulhatunk? sorozat új részében Lakatos Júlia kifejti, hogy a civilizációs fejlődés mintázatai, akkor is tovább élnek, ha nem az egyén és a kormányzat viszonyát vizsgáljuk, hanem egy szupranacionális szervezetben a tagállamok és a központi irányítás viszonyát.
Tovább
Lezárni egy ötszáz éves háborút

Lezárni egy ötszáz éves háborút

Robert Schuman francia politikus a II. világháború végén jól látta, hogy a megelőző 500 évben 25 háborút vívó Francia- és Németország megbékélése kulcs az európai békéhez. Mindezekről részletesen ír az Európáért című tanulmánykötetében, amelyet egy új sorozatunk első részeként írt Paár Ádám.

Tovább
Az európai jobboldal titka

Az európai jobboldal titka

Miért erősödik az új-jobboldal, és mely kérdésekről kellene beszélniük ellenfeleinek? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább

A nem demokratikus EU

A Mit tanulhatunk? sorozat új részében Robert Dahl írása alapján Rajnai Gergely kifejti, hogy miért nem demokratikus az Európai Unió, és miért nem probléma ez.

 

Tovább
A liberális staféta

A liberális staféta

A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Az újraalkotás szabadsága

Az újraalkotás szabadsága

Minden ország számára fontos, hogy tanuljon más országok pozitív példáiból. Elemzőknek is fontos, hogy figyelemmel kövessék más elemzők munkáit. E gondolat jegyében született „Mit tanulhatunk?” című sorozatunk.

Tovább
Politikai fejlődés

Politikai fejlődés

Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ új közéleti magazinjának első száma, melyben bemutatjuk, mit tehetnek a filmek a demokrácia érdekében.

Tovább
A magyar politika magyarázata

A magyar politika magyarázata

Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.

Tovább
A filmek és a demokrácia

A filmek és a demokrácia

Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.

Tovább
Mélyfúrás

Mélyfúrás

Milyen egyetemre vágynak a diákok? Hogyan kerülhet be egy egyetem a világ legjobbjai közé? Napjainkban is nyugati dominancia érvényesül a felsőoktatásban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Mélyfúrás negyedik száma, melyben legfontosabb szakirodalmi munkák könnyed összefoglalói járják körül a témát.

Tovább
Demokrácia gyerekcipőben

Demokrácia gyerekcipőben

A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.

Tovább
Válságok és választások

Válságok és választások

A 2008-as gazdasági és a 2020-as Covid-válság politikai hatásai egyértelműen hatalmasak, Rajnai Gergely elemzése rámutat azonban, hogy nagyon eltérőek, és mélyebb mozgásokra utalnak a társadalmakban – teljesen mások a gazdaság és politika összefüggései ma, mint akár tíz évvel ezelőtt.

Tovább
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza

A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza

A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.

Tovább
Belpolitikai vezérlő elvek

Belpolitikai vezérlő elvek

Ahány párt, annyi évértékelő. Mégis milyen hozzáadott értéket adnak egy szokványos beszédhez képest? Lakatos Júlia és Rajnai Gergely a három legmarkánsabb beszéd vezérfonalát elemezte.

Tovább
Mélyfúrás

Mélyfúrás

A Mélyfúrás harmadik számának fókuszában a háború van, ezért az elmúlt egy évben megjelent, válogatott tudományos munkák összefoglalóival igyekszik támpontot adni az olvasóknak a jelenleg is zajló orosz-ukrán konfliktus értelmezéséhez.

Tovább
Quo vadis Nyugat

Quo vadis Nyugat

Az, hogy a liberális demokrácia válságban van, szinte közhelyszámba megy. Az, hogy hogyan, milyen okból sodródott bele, arról már megoszlanak a vélemények. Sőt ennek a válságnak a természetét/mintázatát illetően sincs konszenzus. De a vízválasztó mégis csak az, hogy ki, hogyan válaszol arra a kérdésre, hogy miképpen kerül ki ebből a válságból a liberális demokrácia és az erre a modellre építő Nyugat.

Quo_vadis_nyugat

 

 

Tovább