Elemzések


Történelem? Természetesen!

Történelem? Természetesen!

Míg a Fidesz a múlthoz való visszanyúlást természetesnek véli, politikai ellenfelei úgy gondolják, hogy a múltat meg kell haladni. De vajon miért alakult így, és lehetséges-e feloldani ezt az ellentétet?
Tovább
Polarizáció tegnap és ma  

Polarizáció tegnap és ma  

Magyarország kulturális megosztottságának évszázados múltja van, és ezen a sorsfordító rendszerváltások sem változtattak érdemben, mindössze a mintázatát és kontextusát rajzolták át…

Tovább
Szürke senkik?

Szürke senkik?

El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.

Tovább
Térkép az uralkodó párt rendszeréhez

Térkép az uralkodó párt rendszeréhez

Mitől marad sikeres a Fidesz? Meddig marad velünk Orbán? Mit csinál másképp a kormány és az ellenzék? Ezekre és más, hasonlóan égető kérdésekre kínál válaszokat Rajnai Gergely elemzése.

Tovább
A kosztümös film a globalizáció korában

A kosztümös film a globalizáció korában

Az HBO új sorozata, az Aranykor megidézi a 19. század végi amerikai társadalmat. A filmsorozat jelzi, hogy a közönségben van igény a kosztümös történetek iránt. Paár Ádám arról írt, a kosztümös film hogyan járulhat hozzá a közösségi identitás kialakulásához.

Tovább
Mélyfúrás

Mélyfúrás

A Mélyfúrás Választási különkiadása tágabb kontextusba helyezi a Magyarországon felmerülő problémákat: ilyen például az ellenzéki együttműködés bonyolultsága vagy a közvéleménykutatások pontatlansága.

Tovább
A bűvös harminc év

A bűvös harminc év

A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Mélyfúrás

Mélyfúrás

Vajon hogyan értelmezi a nemzetközi politikatudomány a kurrens politikai folyamatokat és ez az értelmezés miért lehet fontos a magyar olvasó számára? Ezen kérdések tükrében készült a Méltányosság Politikaelemző Központ új folyóiratának első száma.

Tovább
Az európai együttműködés határai

Az európai együttműködés határai

Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a “demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.

Tovább
Hard Politics

Hard Politics

Háromrészes elemzés-sorozatunk, nem kevesebbre vállalkozik, minthogy feltárja az orbáni politika belső lényegét. Ennek első lépcsőfoka a nemzeti érdek természetének kibontása, és az érdek-redukció jelenségének feltárása, mely alapjaiban változtatta meg a kortárs politikát. Részben ez a változás, hívta életre a hard politics konstrukcióját, és második rész ennek természetét mutatja be. A harmadik rész pedig azt járja körül, hogy hogyan fest a hard politics gyakorlatban.

Tovább
A politikai önkép előállítása

A politikai önkép előállítása

A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.

Tovább
Benzin hatóságiár.hu

Benzin hatóságiár.hu

Zsolt Péter cikkében szociológiai szempontból veti össze a benzinár-szabályozás 2021 végi deliberalizációját a taxisblokád 1990-es benzinár liberalizációjával.

Tovább
Illiberalizmus egykor és ma

Illiberalizmus egykor és ma

Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.

Tovább
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?

Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?

Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A nemzetközi beágyazottság súlya

A nemzetközi beágyazottság súlya

Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.

Tovább
A svéd jóléti modell története

A svéd jóléti modell története

A skandináv térség 20. századi fejlődése mutatja, hogy egy félperifériás fejlődésű térség képes lehet tanulóképességgel, belső erőforrásai átcsoportosításával bejutni a fejlett államok klubjába. Hogyan érte ezt el a régió? Ezt a sajátos – skandináv típusú – „nyugatosodást” mutatjuk be Svédország példáján.

Tovább
A magyar politika logikája és a 2022-es választások

A magyar politika logikája és a 2022-es választások

Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága

A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága

Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.

Tovább
SZFE és legitimitás

SZFE és legitimitás

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása jelentős civil ellenállásba ütközött. Elemzésünkben a kormány és a magyar művészeti elit kapcsolatát, az SZFE döntés mögötti indokokat vizsgáljuk.

Tovább
A zebra és az oroszlánok

A zebra és az oroszlánok

Mi történik, ha a zebra kinyitja az oroszlánok ketrecét? A médiaháború következő epizódjáról, az Index-sztori különböző narratíváiról írunk elemzésünkben.

Tovább