Elemzések
Egy elfeledett európai: Jacques Delors
Churchill, a realista brit és európai
Winston Churchill talán kakukktojásnak tűnik az európai alapító atyákról szóló sorozatban, hiszen általában a brit birodalmi érdekek védelmezőjeként, így a brit szuverenitás képviselőjeként tartjuk számon. Ám Churchill az Európai Egyesült Államok gondolatának fölvetésével bátorítást adott a francia-német szövetségnek.
Pártdominancia az EU-ban?
A pártdominancia fogalmát az egyes országokon belüli viszonyok leírására szokás használni. Nemigen jön elő a fogalom az Európai Parlamentre vonatkozóan. A dolgozat nem csak felveti az EP-n belüli pártdominancia lehetőségét, de magyarázatot is ad rá, sőt összehasonlításokat is tesz a magyar helyzettel. Csizmadia Ervin és Rajnai Gergely tanulmánya.
Fókuszban az ellenzék
Az innováció kényszere
Ahhoz, hogy mélyebben megérthessük a magyar pártrendszer jelenlegi átalakulását, elengedhetetlen, hogy egy régen alkotó közgazdász szerző, Joseph Schumpeter elméletén keresztül elemezzük azt. Zsiga Bulcsú írása.
A nemzeti tematika és az ellenzék
A Fidesz dominanciájának egyik sarokköve, hogy a nemzeti tematika felhasználásával igazolja a politikáját. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknál nem kristálytiszta a nyugatos identitást és a politikai irányvonalat meghatározó keret- és érvrendszer, melyek vizsgálatára az EP választási programok elemzésével tettünk kísérletet. Zsiga Bulcsú írása.
Európa, kereszténység és demokrácia – A nyugati és a magyar kereszténydemokrácia
Paár Ádám bemutatja tanulmányában az Európa atyái sorozathoz kapcsolódva, mit jelentett Európa a nyugat-európai kereszténydemokrata hagyományban, és mit a magyarországi kereszténydemokráciában.
Megújulás kapujában
A populizmus rendszerint negatív előjellel tűnik fel a közéleti és tudományos értekezésekben. Jelen írásban viszont egy olyan perspektívából mutatjuk be, mely árnyalja ezt a negatív hangvételt és felveti azt is, hogy milyen hatással lehet a jövőre a populizmus egyre növekvő népszerűsége. Kiss Róbert írása.
A dominancia belső ellensége
Miért nem olyan meglepő, hogy éppen a domináns párt köreiből érkezik az egyik veszélyforrás a dominanciára? Maurice Duverger segítségével Rajnai Gergely elemzése erre adja meg a választ.
Politikai fejlődés 2.
A 19. század óta a liberalizmus szuper-ideológia, de mára – s épp a szövetségkötés mai formája miatt – mintha megtört volna a varázs. Vajon találhat-e új szövetségest a liberalizmus, amelynek segítségével úrrá lehet mai problémáin? Többek között erről szól a Politikai fejlődés új száma.
Európa kereszténydemokrata kancellárja
Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az 1950-es években minden német közszereplőnél többet tett az európai egység megvalósulásáért. Paár Ádám bemutatja a német kancellár arcélét az Európa alapító atyái sorozat negyedik részében.
Mi fán terem a nemzeti egység?
A köztársasági elnöki szerepkörhöz hozzátartozik a nemzeti egység megteremtése. De vajon alkalmas a poszt erre? Lakatos Júlia elemzése.
A paradigmaváltásról
Az az állítás, hogy a világrend átalakul, és egy globális korszakváltás kellős közepén vagyunk, mára már olyannyira közhelyes gondolat, hogy lassan ki se lehet mondani pironkodás nélkül. Azt persze mindenki érzi, hogy a világunk kilépett az 1990 óta kivájt medréből, és az az érzet is erősödik, hogy oda visszaterelni nem lehet, soha már.
Jean Monnet, a gyakorlatias alapító atya
Jean Monnet mindenkinél többet tett az európai egyesülés érdekében. Az alapító atyák sorozat új részében, amely az európai integráció alapítóiról szól, ezúttal Jean Monnet személyét mutatjuk be emlékirata tükrében.
Altiero Spinelli és az európai föderalizmus víziója
Altiero Spinelli az egész életét az Európai Föderális Államok létrehozásának szentelte. De vajon miért vált az olasz politikus a vízió megszállottjává, és miért gondolta, hogy az egyetlen járható út Európa számára, a ma is sokak által erősen bírált föderáció? Kiss Róbert írása.
A posztliberális korszakról
Csak a pluralizmus problémájával szembenéző posztliberális politikai gondolkodás fejlődésétől remélhetjük, hogy sikerül megmenteni és megújítani mindazt, ami értékes a liberális gondolkodásban és gyakorlatban.
A népről és az elitről
Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.
A hétköznapi emberek és a demokrácia
Az Mélyfúrás ötödik számában a hétköznapi ember és a demokrácia viszonyát járjuk körül. Ugyan a tudományos és közéleti diskurzusokban egyaránt partvonalra szorult a téma, a számban szereplő könnyed recenziókból kiderül, hogy a fontossága megkérdőjelezhetetlen. A kiadványból megismerhetjük az állampolgárok demokráciaképét, a szakértői kormányokhoz való viszonyukat és ami talán a legfontosabb, hogy a demokrácia ideális működésében milyen felelősségük van.
A 2023-as szlovákiai parlamenti választások magyarországi tanulságai
Amikor egy politikai párt választási vereséget szenved és kiszorul a hatalmi pozícióból, vagy akár a parlamentből, a kialakult új helyzetben merőben más szerepkört kell felvennie. Míg Szlovákiában nem először fordult elő, hogy jobboldali pártok kiestek majd visszajutottak a törvényhozásba, addig Magyarországon ez ismeretlen jelenség. Hangácsi István elemzése.
Az egyénről és a közösségről
Lezárni egy ötszáz éves háborút
Robert Schuman francia politikus a II. világháború végén jól látta, hogy a megelőző 500 évben 25 háborút vívó Francia- és Németország megbékélése kulcs az európai békéhez. Mindezekről részletesen ír az Európáért című tanulmánykötetében, amelyet egy új sorozatunk első részeként írt Paár Ádám.
Az európai jobboldal titka
Miért erősödik az új-jobboldal, és mely kérdésekről kellene beszélniük ellenfeleinek? Lakatos Júlia elemzése.
A nem demokratikus EU
A Mit tanulhatunk? sorozat új részében Robert Dahl írása alapján Rajnai Gergely kifejti, hogy miért nem demokratikus az Európai Unió, és miért nem probléma ez.
A liberális staféta
A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.
Az újraalkotás szabadsága
Minden ország számára fontos, hogy tanuljon más országok pozitív példáiból. Elemzőknek is fontos, hogy figyelemmel kövessék más elemzők munkáit. E gondolat jegyében született „Mit tanulhatunk?” című sorozatunk.
Politikai fejlődés
Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ új közéleti magazinjának első száma, melyben bemutatjuk, mit tehetnek a filmek a demokrácia érdekében.
A magyar politika magyarázata
Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
Mélyfúrás
Milyen egyetemre vágynak a diákok? Hogyan kerülhet be egy egyetem a világ legjobbjai közé? Napjainkban is nyugati dominancia érvényesül a felsőoktatásban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Mélyfúrás negyedik száma, melyben legfontosabb szakirodalmi munkák könnyed összefoglalói járják körül a témát.
Demokrácia gyerekcipőben
A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.