Elemzések
Fico és Orbán – hogyan győzhető le a rendszer?
Mi a közös Robert Fico és Orbán Viktor kormányaiban? Mindkettőt mostanáig meglehetősen sikertelenül próbálták legyőzni az ellenzéki pártok, többször is. Mindkét országban hasonló politikai és társadalmi trendek érvényesülnek: a másik oldal megértésének hiánya.
Három férfi, egy eset
Paár Ádám bemutat három gondolkodót, akik álmodtak Európáról, és lezárja az Európa alapító atyái sorozatot.
Hosszú kormányzás és politikai karaktergyilkosságok
A magyar politikai verseny állandó fegyvernemévé vált a politikai karaktergyilkosság eszköze. Mi köze ennek jelenségnek a hosszú kormányzást ért kihívásoknak?
Mire tanít bennünket a 2024-es év?
Bár a 2024-ben létrejövő új párt, a Tisza számos ponton nagyon mást akar, mint a Fidesz, de egy dologban követnie kell a Fidesz mintáját. Ha győzni akar, nagyon komolyan be kell ágyazódnia a magyar társadalomba. Kis magyar beágyazódás-történet a rendszerváltástól napjainkig. Csizmadia Ervin írása.
A kétpártrendszer lehetőségei
Lehet Magyarországon kétpártrendszer? Lehetséges, de ehhez Tajvan útját kell járnia a magyar politikának. Rajnai Gergely elemzéséből kiderül, mit is tanulhatunk a távoli szigetországtól.
Az állampolgári nevelés amerikai mintája és Magyarország
Elég idő telt el a rendszerváltás óta, hogy lássuk: ennek a 35 évnek az állampolgári nevelés terén vannak a legnagyobb hiányosságai. Korábban is megfogalmazták ezt, és most ehhez térünk vissza. Mégpedig egy amerikai politikai gondolkodó és filozófus, John Dewey munkásságának felidézésével.
2024 tanulságai
2025-öt szemlélhetjük a jelen, a közelmúlt és a távolabbi múlt perspektívájából egyaránt. Csizmadia Ervin mindhárom idősíkot áttekinti.
Miben különbözik a Patrióták és a Konzervatívok frakciója?
Az EP-választások egyik nem várt következménye a Patrióták frakciójának létrejötte, és az a fejlemény, hogy maga mögé utasította az ECR-t. De mi a valódi ideológiai profilja ennek a két frakciónak, és vajon milyen lesz a dinamika kettejük között a jövőben?
Charles de Gaulle: egy renitens európai
Először írunk egy olyan európai államférfiról, aki nem volt mindig barátja az európai egységesülés gondolatának. Charles de Gaulle csak lassan fogadta el az integrációt, és számos olyan gondolatot fogalmazott meg, amelyek mai napig visszatérnek a föderalizmus-ellenes táborban. Az ő nevéhez kötődik a „nemzetek Európája” gondolat. Az Európa alapító atyái sorozat új részében bemutatjuk Charĺes de Gaulle arcképét.
Mit fed el a populista/szélsőjobboldali címke?
Vajon miért nem elégségesek a populizmus mainstream-magyarázatai? A legfőképpen azért, mert sematikusak, és használóik úgy akarnak küzdeni a populizmus ellen, hogy annak lényegéig nem jutnak el. Csizmadia Ervin írása.
Fókuszban az amerikai demokrácia
Hogy ki lesz az új amerikai elnök? A verseny olyan kiélezett, hogy még a legfelkészültebb Amerika-szakértők is bizonytalan választ adnak. Az idei elnökválasztás tovább mélyítheti az amerikai demokrácia válságát, vagy akár össze is roppanthatja azt? Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a Mélyfúrás legújabb száma.
Politikai fejlődés 3.
Megjelent a Politikai fejlődés új száma, melyben az európai alapító atyákat és az Európáról szóló vízióikat mutatjuk be.
Kelet-közép-európai árvízkampány-körkép
A magyar politikusok látványosan többet tematizálták az árvízi vészhelyzetet, mint más kelet-közép-európai politikusok. Milyen szerepe volt ebben a politikai hagyományoknak? Zsiga Bulcsú írása.
Európai miniszterelnökök – ha beszélnek
Orbán Viktor az egyedüli európai kormányfő, aki nem ad interjút vele kritikus sajtónak? Négy európai miniszterelnököt megvizsgálva adunk választ a kérdésre. Kovács Róbert és Kisdaróczi András elemzése.
Az európai egyesülés a történész szemével
Az Európa alapító atyái sorozatban eddig politikusok életpályáját és nézeteit vizsgáltuk. Most, rendhagyó módon, egy történész és történetfilozófus könyve alapján mutatjuk be az európai egyesülés történetét és fő elveit. Paár Ádám elemzése.
Az integritás a közigazgatás új iránytűje
Zsolt Péter demokratikus innovációk sorozatának első része az integritás menedzsment magyarországi megjelenésével foglalkozik.
Egy elfeledett európai: Jacques Delors
Churchill, a realista brit és európai
Winston Churchill talán kakukktojásnak tűnik az európai alapító atyákról szóló sorozatban, hiszen általában a brit birodalmi érdekek védelmezőjeként, így a brit szuverenitás képviselőjeként tartjuk számon. Ám Churchill az Európai Egyesült Államok gondolatának fölvetésével bátorítást adott a francia-német szövetségnek.
Pártdominancia az EU-ban?
A pártdominancia fogalmát az egyes országokon belüli viszonyok leírására szokás használni. Nemigen jön elő a fogalom az Európai Parlamentre vonatkozóan. A dolgozat nem csak felveti az EP-n belüli pártdominancia lehetőségét, de magyarázatot is ad rá, sőt összehasonlításokat is tesz a magyar helyzettel. Csizmadia Ervin és Rajnai Gergely tanulmánya.
Fókuszban az ellenzék
Az innováció kényszere
Ahhoz, hogy mélyebben megérthessük a magyar pártrendszer jelenlegi átalakulását, elengedhetetlen, hogy egy régen alkotó közgazdász szerző, Joseph Schumpeter elméletén keresztül elemezzük azt. Zsiga Bulcsú írása.
A nemzeti tematika és az ellenzék
A Fidesz dominanciájának egyik sarokköve, hogy a nemzeti tematika felhasználásával igazolja a politikáját. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknál nem kristálytiszta a nyugatos identitást és a politikai irányvonalat meghatározó keret- és érvrendszer, melyek vizsgálatára az EP választási programok elemzésével tettünk kísérletet. Zsiga Bulcsú írása.
Európa, kereszténység és demokrácia – A nyugati és a magyar kereszténydemokrácia
Paár Ádám bemutatja tanulmányában az Európa atyái sorozathoz kapcsolódva, mit jelentett Európa a nyugat-európai kereszténydemokrata hagyományban, és mit a magyarországi kereszténydemokráciában.
Megújulás kapujában
A populizmus rendszerint negatív előjellel tűnik fel a közéleti és tudományos értekezésekben. Jelen írásban viszont egy olyan perspektívából mutatjuk be, mely árnyalja ezt a negatív hangvételt és felveti azt is, hogy milyen hatással lehet a jövőre a populizmus egyre növekvő népszerűsége. Kiss Róbert írása.
A dominancia belső ellensége
Miért nem olyan meglepő, hogy éppen a domináns párt köreiből érkezik az egyik veszélyforrás a dominanciára? Maurice Duverger segítségével Rajnai Gergely elemzése erre adja meg a választ.
Politikai fejlődés 2.
A 19. század óta a liberalizmus szuper-ideológia, de mára – s épp a szövetségkötés mai formája miatt – mintha megtört volna a varázs. Vajon találhat-e új szövetségest a liberalizmus, amelynek segítségével úrrá lehet mai problémáin? Többek között erről szól a Politikai fejlődés új száma.
Európa kereszténydemokrata kancellárja
Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az 1950-es években minden német közszereplőnél többet tett az európai egység megvalósulásáért. Paár Ádám bemutatja a német kancellár arcélét az Európa alapító atyái sorozat negyedik részében.
Mi fán terem a nemzeti egység?
A köztársasági elnöki szerepkörhöz hozzátartozik a nemzeti egység megteremtése. De vajon alkalmas a poszt erre? Lakatos Júlia elemzése.
A paradigmaváltásról
Az az állítás, hogy a világrend átalakul, és egy globális korszakváltás kellős közepén vagyunk, mára már olyannyira közhelyes gondolat, hogy lassan ki se lehet mondani pironkodás nélkül. Azt persze mindenki érzi, hogy a világunk kilépett az 1990 óta kivájt medréből, és az az érzet is erősödik, hogy oda visszaterelni nem lehet, soha már.
Jean Monnet, a gyakorlatias alapító atya
Jean Monnet mindenkinél többet tett az európai egyesülés érdekében. Az alapító atyák sorozat új részében, amely az európai integráció alapítóiról szól, ezúttal Jean Monnet személyét mutatjuk be emlékirata tükrében.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.