Elemzések
A magyar politika magyarázata
Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
Mélyfúrás
Milyen egyetemre vágynak a diákok? Hogyan kerülhet be egy egyetem a világ legjobbjai közé? Napjainkban is nyugati dominancia érvényesül a felsőoktatásban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Mélyfúrás negyedik száma, melyben legfontosabb szakirodalmi munkák könnyed összefoglalói járják körül a témát.
Demokrácia gyerekcipőben
A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.
Válságok és választások
A 2008-as gazdasági és a 2020-as Covid-válság politikai hatásai egyértelműen hatalmasak, Rajnai Gergely elemzése rámutat azonban, hogy nagyon eltérőek, és mélyebb mozgásokra utalnak a társadalmakban – teljesen mások a gazdaság és politika összefüggései ma, mint akár tíz évvel ezelőtt.
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza
A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.
Belpolitikai vezérlő elvek
Ahány párt, annyi évértékelő. Mégis milyen hozzáadott értéket adnak egy szokványos beszédhez képest? Lakatos Júlia és Rajnai Gergely a három legmarkánsabb beszéd vezérfonalát elemezte.
Évértékelők elé: politikai vezetés és vezetők
A magyar politikában nagyban változott a politikai vezetők súlya és szerepe. 1990 körül alig valakit érdekelt, hogy egy pártnak ki a vezetője, ma ez egyre fontosabb. Csizmadia Ervin írása.
Quo vadis Nyugat
Az, hogy a liberális demokrácia válságban van, szinte közhelyszámba megy. Az, hogy hogyan, milyen okból sodródott bele, arról már megoszlanak a vélemények. Sőt ennek a válságnak a természetét/mintázatát illetően sincs konszenzus. De a vízválasztó mégis csak az, hogy ki, hogyan válaszol arra a kérdésre, hogy miképpen kerül ki ebből a válságból a liberális demokrácia és az erre a modellre építő Nyugat.
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A globális, a lokális és a szuverenista. Az állampolgári nevelés dilemmái
Paár Ádám a 21. századi állampolgári nevelés dilemmáiról írt, bemutatva a nemzeti és globális állampolgári nevelés különbségeit.
A magyarok inkonzisztenciái 2022-ben az orosz-ukrán háború idején
A magyarok jóval zavarosabbak, mint a legtöbb közép-európai nép és a Nyugat. Az „inkonzisztencia” fogalmát két szinten is vizsgálni fogjuk, az attitűd szociálpszichológiai-szociológiai, valamint lelkiismeret filozófiai szintjén. Összehasonlítjuk az egyes országokat és közvélemény-kutatásokra támaszkodva vizsgáljuk Oroszországot is.
Van-e olyan, hogy magyar kapitalizmus?
A szappanoperák, mint művészi produktumok nem függetlenek a társadalmi valóságtól. Az 1998-2020 között futó Barátok közt bemutatja a magyar társadalom és gazdaság több szakaszát. Tézisünk szerint a sorozat tükröt tart a magyar társadalom elé. Paár Ádám elemzése.
Árnyékkormányok a világban
Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.
Történelem? Természetesen!
Polarizáció tegnap és ma
Magyarország kulturális megosztottságának évszázados múltja van, és ezen a sorsfordító rendszerváltások sem változtattak érdemben, mindössze a mintázatát és kontextusát rajzolták át…
Szürke senkik?
El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.
Miért nem orientálnak a régi ideológiák?
Manapság sok probléma van a régi ideológiákkal, az emberek bizalma megcsappant bennük. Mikor voltak erősek az ideológiák és miért gyengék most?
Térkép az uralkodó párt rendszeréhez
Mitől marad sikeres a Fidesz? Meddig marad velünk Orbán? Mit csinál másképp a kormány és az ellenzék? Ezekre és más, hasonlóan égető kérdésekre kínál válaszokat Rajnai Gergely elemzése.
A liberalizmusról az orosz-ukrán háború kitörése előtt és után
Zsolt Péter megvizsgálta miket írt Pinker, Harari és Fukuyama az orosz-ukrán háború előtt és miként nyilatkoztak főként youtube-os interjúikban a háború kitörésének első heteiben.
A kosztümös film a globalizáció korában
Az HBO új sorozata, az Aranykor megidézi a 19. század végi amerikai társadalmat. A filmsorozat jelzi, hogy a közönségben van igény a kosztümös történetek iránt. Paár Ádám arról írt, a kosztümös film hogyan járulhat hozzá a közösségi identitás kialakulásához.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a „demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Hard Politics
Háromrészes elemzés-sorozatunk, nem kevesebbre vállalkozik, minthogy feltárja az orbáni politika belső lényegét. Ennek első lépcsőfoka a nemzeti érdek természetének kibontása, és az érdek-redukció jelenségének feltárása, mely alapjaiban változtatta meg a kortárs politikát. Részben ez a változás, hívta életre a hard politics konstrukcióját, és második rész ennek természetét mutatja be. A harmadik rész pedig azt járja körül, hogy hogyan fest a hard politics gyakorlatban.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Benzin hatóságiár.hu
Zsolt Péter cikkében szociológiai szempontból veti össze a benzinár-szabályozás 2021 végi deliberalizációját a taxisblokád 1990-es benzinár liberalizációjával.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.