Elemzések


„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A nemzetközi beágyazottság súlya

A nemzetközi beágyazottság súlya

Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.

Tovább
A svéd jóléti modell története

A svéd jóléti modell története

A skandináv térség 20. századi fejlődése mutatja, hogy egy félperifériás fejlődésű térség képes lehet tanulóképességgel, belső erőforrásai átcsoportosításával bejutni a fejlett államok klubjába. Hogyan érte ezt el a régió? Ezt a sajátos – skandináv típusú – „nyugatosodást” mutatjuk be Svédország példáján.

Tovább
A magyar politika logikája és a 2022-es választások

A magyar politika logikája és a 2022-es választások

Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága

A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága

Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.

Tovább
SZFE és legitimitás

SZFE és legitimitás

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása jelentős civil ellenállásba ütközött. Elemzésünkben a kormány és a magyar művészeti elit kapcsolatát, az SZFE döntés mögötti indokokat vizsgáljuk.

Tovább
A zebra és az oroszlánok

A zebra és az oroszlánok

Mi történik, ha a zebra kinyitja az oroszlánok ketrecét? A médiaháború következő epizódjáról, az Index-sztori különböző narratíváiról írunk elemzésünkben.

Tovább
Populizmus-értékrendszer kutatás

Populizmus-értékrendszer kutatás

Zsolt Péter 2017 decemberétől Trump választási vereségéig készített közvélemény-kutatást. Kiderül többek közt az is milyen értékek mentén van és nincs mód populisták és nem populisták közt a párbeszédre.

Tovább
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.

Tovább
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.

Tovább
Főpróba előadás előtt: az új fővárosi városvezetés egy éve

Főpróba előadás előtt: az új fővárosi városvezetés egy éve

Az új budapesti városvezetés a vártnál is komolyabb nehézségekkel találta szemben magát az elmúlt egy év folyamán, azonban számos olyan tanulsággal is szolgált ez az időszak, amelyekkel felvértezve az ellenzék sikeresen szállhat harcba az Orbán-rendszer leváltásáért 2022-ben.

Tovább
Széteső demokrácia

Széteső demokrácia

Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.

Tovább
A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő

A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő

Trianont nem sikerült feldolgoznunk (bármit is jelentsen ez). Ehhez kevés volt ez a száz év. De legyünk méltányosak önmagunkkal: valójában nem volt erre száz évünk, de még csak hetven sem, leginkább csak harminc.

Tovább
A nem nyugatos demokrácia

A nem nyugatos demokrácia

A nem nyugatos demokrácia fogalma a kelet-közép-európai demokratizálások időszakában eltűnt a láthatárról.  Mit kezdhetünk a fogalommal a liberális demokráciák korában? Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya.

Tovább
Politikai túlélés válságos időkben

Politikai túlélés válságos időkben

Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.

Tovább
A globális rend változása a pandémia idején

A globális rend változása a pandémia idején

Kína évszázada lesz-e a 21. század, és ha igen, mit kezdjen majd ezzel Magyarország? És mihez kezdjen akkor, ha mégsem Kína kerekedik felül a nagyhatalmak vetélkedéséből? Alábbi elemzésünkből kiderül, a sok folyamatból nem állapítható meg ma még egyértelműen, melyik nagyhatalom áll nyerésre, de a küzdelem kiélezettsége jó eséllyel várható, és Magyarországnak ebben a vetélkedésben kell megtalálnia a helyét.

Tovább
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?

Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?

Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.

Tovább
Ha a politikai bázisa a Fidesznek az alsó harmad, akkor…

Ha a politikai bázisa a Fidesznek az alsó harmad, akkor…

A 21 Kutatóközpont tanulmánya egy 10 ezer főre kiterjedő másodelemzéses aggregált szociológiai kutatással jelentős megállapításig jutott. Ha továbbgondoljuk az eredményeiket, nyugtalanító következtetéseket vonhatunk le. Zsolt Péter elemzése.

Tovább
Clingendael Institute: a Nyugat válságának nyomában

Clingendael Institute: a Nyugat válságának nyomában

Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.

Tovább
4 vezető, 4 válságkommunikáció

4 vezető, 4 válságkommunikáció

A Covid-19 jött, látott, és felforgatta az életünket. Felülírta a szokásainkat, mindennapi rutinunkat, megváltoztatta a munkavégzés, a tanulás, az emberi érintkezés formáit. De vajon hogyan hatott a politikára? Ennek jártunk utána ebben a kutatásban…

Tovább
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején

Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején

Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.

Tovább
Látja-e magát a magyar társadalom?

Látja-e magát a magyar társadalom?

Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.

Tovább
Válság vagy lehetőség?

Válság vagy lehetőség?

A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.

 

Tovább