Elemzések
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a „demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Hard Politics
Háromrészes elemzés-sorozatunk, nem kevesebbre vállalkozik, minthogy feltárja az orbáni politika belső lényegét. Ennek első lépcsőfoka a nemzeti érdek természetének kibontása, és az érdek-redukció jelenségének feltárása, mely alapjaiban változtatta meg a kortárs politikát. Részben ez a változás, hívta életre a hard politics konstrukcióját, és második rész ennek természetét mutatja be. A harmadik rész pedig azt járja körül, hogy hogyan fest a hard politics gyakorlatban.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Benzin hatóságiár.hu
Zsolt Péter cikkében szociológiai szempontból veti össze a benzinár-szabályozás 2021 végi deliberalizációját a taxisblokád 1990-es benzinár liberalizációjával.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Mediterrán miniállamok boldogulása
A miniállamoktól is tanulhatna a magyar politika. Erről szól Paár Ádám tanulmánya.
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?
Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?
Miért nem keleties, miért nem nyugatias a magyar társadalom?
Zsolt Péter cikkében áttekinti a nemzetközi értékkutató műhelyek összehasonlító adatainak felhasználásával azt, hogy most, a XXI. században „mi a magyar?”.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
A svéd jóléti modell története
A skandináv térség 20. századi fejlődése mutatja, hogy egy félperifériás fejlődésű térség képes lehet tanulóképességgel, belső erőforrásai átcsoportosításával bejutni a fejlett államok klubjába. Hogyan érte ezt el a régió? Ezt a sajátos – skandináv típusú – „nyugatosodást” mutatjuk be Svédország példáján.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága
Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
SZFE és legitimitás
A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása jelentős civil ellenállásba ütközött. Elemzésünkben a kormány és a magyar művészeti elit kapcsolatát, az SZFE döntés mögötti indokokat vizsgáljuk.
Az emberiség és Magyarország COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szerencséje
Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
A zebra és az oroszlánok
Mi történik, ha a zebra kinyitja az oroszlánok ketrecét? A médiaháború következő epizódjáról, az Index-sztori különböző narratíváiról írunk elemzésünkben.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában IV.
Négyrészes sorozatunk utolsó fejezetében bemutatjuk a monarchikus és antimonarchikus elbeszélések összeütközését a szimbolikus politika terén, valamint levonunk néhány tanulságot, összegezve a sorozat korábbi részeinek tanulságait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában III.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Most a monarchia társadalmi szerepvállalásáról írunk a szociális állam kialakulásában.
Populizmus-értékrendszer kutatás
Zsolt Péter 2017 decemberétől Trump választási vereségéig készített közvélemény-kutatást. Kiderül többek közt az is milyen értékek mentén van és nincs mód populisták és nem populisták közt a párbeszédre.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Főpróba előadás előtt: az új fővárosi városvezetés egy éve
Az új budapesti városvezetés a vártnál is komolyabb nehézségekkel találta szemben magát az elmúlt egy év folyamán, azonban számos olyan tanulsággal is szolgált ez az időszak, amelyekkel felvértezve az ellenzék sikeresen szállhat harcba az Orbán-rendszer leváltásáért 2022-ben.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Széteső demokrácia
Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.
A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő
Trianont nem sikerült feldolgoznunk (bármit is jelentsen ez). Ehhez kevés volt ez a száz év. De legyünk méltányosak önmagunkkal: valójában nem volt erre száz évünk, de még csak hetven sem, leginkább csak harminc.
A nem nyugatos demokrácia
A nem nyugatos demokrácia fogalma a kelet-közép-európai demokratizálások időszakában eltűnt a láthatárról. Mit kezdhetünk a fogalommal a liberális demokráciák korában? Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.