Elemzések
A „régiek” és a „modernek” populizmusa
Paár Ádám könyve az észak-amerikai agrárpopulista mozgalomról, ennek eszmerendszeréről, valamint a világban föllelhető rokon mozgalmairól, Csizmadia Ervin előszavával, nemrég jelent meg. Milyen tanulságokkal szolgálhat számunkra a populizmus történeti politológiai, és nem jelen-központú vizsgálata? Erről szól az alábbi összegző tanulmány.
Vírus, film, politika
Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket (város, falu stb.) fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. De ezeknél fontosabbak a társadalmi és politikai drámák. A mostani koronavírus kapcsán néhány járványfilmet néztem meg politológus szemmel.
A felhatalmazási törvény születése
A koronavírus rendkívüli helyzetet teremtett, melyre Magyarország is rendkívüli lépésekkel válaszolt. Ezek a lépések jogi értelemben meg is haladták az Európai Unió lépéseit. Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miért alakulhatott így. Sajtóelemzésre és szociálpszichológiai döntéselméletekre támaszkodunk.
Növekedhet a nemzetközi szervezetek népszerűsége
A világ első globális egészségügyi válságára az emberiség megdöbbentő hatékonysággal reagált. Cselekvésünk összehangolt, az intézkedések hasonlók és megfigyelhető egymás segítése is. Zsolt Péter írása arról, ami meg fog változni a járvány után.
Változó Szlovákia
A 2020-as szlovákiai parlamenti választások a bulvarizált politizálás győzelmét hozta.
Hogyan segítette a film a demokratikus politikai közösség építését?
Első hallásra talán meghökkentő a gondolat, hogy a film formálni tudja a politikát. Példákkal mégis amellett érvelünk, hogy a filmművészet hatékonyan nevelt a demokratikus kultúrára. Paár Ádám elemzése.
Keleti kapitalizmus és filmpolitika – Szingapúr
Elemzésünkben bemutatjuk a szingapúri filmpolitika alapelveit, és igyekszünk receptet adni, hogyan tud egy kis ország filmjeivel politikát művelni.
A jelen és a jövő uralásának szociálpszichológiája
Zsolt Péter politikai pszichológia elemzése diktatúrák és demokráciák időérzékeléséről.
A kisállamok stratégiái
Magyarország nem nagyhatalom. Ez mindenki számára nyilvánvaló, mégis mintha a nemzetközi sajtóban és politikában az elmúlt néhány évben a magyar kormánynak kifejezetten nagy súlya lenne.
Minden vége és minden visszatérése
Mindenki ismeri, de a legtöbben felszínesen Francis Fukuyama híres próféciáját 1989-ből. Érdemes kibontani a részleteket, és 2020-ban mérlegre tenni, mi jött be, és mi nem a 31 évvel ezelőtt írottakból. Csizmadia Ervin tanulmánya.
Greta Thunberg a Karmelita kolostorban?
Ha politikai évkezdet, akkor politikai évértékelő, Orbán Viktornak immáron zsinórban a huszonkettedik. Lakatos Júlia blogbejegyzése a Méltányosság blogján.
A birodalom alkonya?
Az amerikai értelmiségben mindig voltak olyan személyiségek, akik éles szemmel vették észre az amerikai politikai és társadalmi rendszer árnyoldalait, és kritikájukat, nem törődve a személyüket ért támadásokkal és bírálatokkal Most kivételesen nem egy filmet, hanem egy könyvet szeretnék ajánlani a Méltányosság blogján!
A Labour és a Brexit
Most, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kiválása jogilag is megtörtént érdemes visszatekinteni a brit politikai élet egyik legmeghatározóbb szereplőjének, a Labournek az EU-hoz fűződő viszonyára.
Az NGO-k szerepe napjainkban: az informális politika fő aktorai
Az NGO-k iránti erős politikai ellenszenv és rokonszenv mára méltányos elemzést igényel…
Demokrácia, polarizáció, populizmus
Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?
A kisállamok geopolitikai jelentőségéről
Kisállamnak számít-e Magyarország? Igen, hazánk az európai kisállamok közé tartozik. Azon belül viszont inkább a fajsúlyosabbak közé…
A pártok és a magyar fiatalok
A jelenlegi politikai apátia mellett jogosan merülhet fel a kérdés, mi lehet a fiatalok jövőbeli szerepe a demokráciák megújításában…
Párt és rendszer – Helyzetkép az önkormányzati választás után
Októberben váratlan fejlemény következett be Magyarországon: az ellenzéki pártok alkotta szövetség látványosan teret nyert. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Magyarországon 2010 óta létező „Nemzeti Együttműködés Rendszere” összeomlott volna, azonban a kormánykoalíció pártjai egyértelmű jelzést kaptak: az általuk folytatott politika határponthoz érkezett.
Sport és soft power
Ahogyan a fogalom atyja, Joseph Nye amerikai politológus megfogalmazta, a soft power a legjobb propaganda, mert olyan, mintha nem is propaganda lenne, és kényszerítés helyett vonzerőt gyakorolván késztetünk vele másokat arra, hogy azt tegyék, amit mi szeretnénk, hogy tegyenek. A „puha erő” legnépszerűbb terepe ma a sport.
A történelem színrevitelének ezer arca
A történelmi filmek virágkorukat élik Nyugat-Európától a Távol-Keletig, a hazai filmgyártás azonban máig adós a legtöbb kiemelkedő magyar történelmi személyiség filmvászonra álmodásával. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult ki a történelmi film, és hogyan szolgálta különböző korszakokban a társadalmi kohéziót.
Világtársadalom: sci-fi vagy közeli valóság?
A világtársadalomról és a világkormányzásról már évek óta élénk vita folyik Nyugat-Európában, miközben hazánkban ezekről a témákról csak nagyon keveset tudunk. Éppen ezért itt az ideje, hogy jobban elmélyedjünk ezekben a témákban is.
Geopolitika és nemzeti öntudat az amerikai akciófilmen és katasztrófafilmen
Két olyan műfaj keretében vizsgáljuk a film és a politika kapcsolatát, amelyek nagyon népszerűek a tengerentúlon, ám Magyarországon nincs mély hagyományuk.
A sikeres identitáspolitika alapjai
Egy ország jövője múlik azon, ki képes jobban boldogulni az eszmék birodalmában…
A csodafegyver végül elsült: az összefogás meghozta a sikert
A színházi közhely szerint, ha egy lőfegyver megjelenik a színen, annak előbb-utóbb el is kell sülnie. Ez történt az ellenzéki összefogás eszközével is, amely gyakorlatilag 2010 óta folyamatosan napirenden volt.
A Trudeau-talány
Kollégánk, Rajnai Gergely kanadai tartózkodás apropóján új rovat indul a Méltányosság blogján: a kanadai politika és társadalom eseményei, jellemzői kapcsán kerülnek ki rövid bejegyzések, amelyek egyrészt Kanadát, másrészt akár Magyarországot is érthetőbbé teszik.
A nagy illuzionista?
A francia köztársasági elnökről viszonylag stabil képe van ma Magyarországon mindkét politikai tábornak. Ám meglehet, hogy nem minden az, aminek látszik. Az utóbbi hetekben a jobboldali véleményformálók, de még Orbán Viktor is felfigyelt Macron nagyköveti konferencián elhangzott beszédére, amelyben a francia köztársasági elnök kétségtelenül dicsérte a magyar miniszterelnök munkásságát. Lakatos Júlia elemzése.
Bajtársiasság és tévedés
Szokatlan és meglepő gondolatot fogalmazott meg Orbán Viktor a Fidesz XXVIII. kongresszusán elmondott beszédében. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Mi a bajunk a „hibrid rendszer”-rel?
A hibrid rendszer teóriáját a szakirodalom nagy része azokra a berendezkedésekre alkalmazza, amelyek nem liberális demokráciák. De számos kutatásban azt találjuk, hogy a világban létező demokráciák közül korántsem mindegyik liberális demokrácia…
Az Európai Unió és a migráció
