Elemzések
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága
Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
SZFE és legitimitás
A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása jelentős civil ellenállásba ütközött. Elemzésünkben a kormány és a magyar művészeti elit kapcsolatát, az SZFE döntés mögötti indokokat vizsgáljuk.
Az emberiség és Magyarország COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szerencséje
Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
A zebra és az oroszlánok
Mi történik, ha a zebra kinyitja az oroszlánok ketrecét? A médiaháború következő epizódjáról, az Index-sztori különböző narratíváiról írunk elemzésünkben.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában IV.
Négyrészes sorozatunk utolsó fejezetében bemutatjuk a monarchikus és antimonarchikus elbeszélések összeütközését a szimbolikus politika terén, valamint levonunk néhány tanulságot, összegezve a sorozat korábbi részeinek tanulságait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában III.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Most a monarchia társadalmi szerepvállalásáról írunk a szociális állam kialakulásában.
Populizmus-értékrendszer kutatás
Zsolt Péter 2017 decemberétől Trump választási vereségéig készített közvélemény-kutatást. Kiderül többek közt az is milyen értékek mentén van és nincs mód populisták és nem populisták közt a párbeszédre.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Főpróba előadás előtt: az új fővárosi városvezetés egy éve
Az új budapesti városvezetés a vártnál is komolyabb nehézségekkel találta szemben magát az elmúlt egy év folyamán, azonban számos olyan tanulsággal is szolgált ez az időszak, amelyekkel felvértezve az ellenzék sikeresen szállhat harcba az Orbán-rendszer leváltásáért 2022-ben.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Széteső demokrácia
Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.
A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő
Trianont nem sikerült feldolgoznunk (bármit is jelentsen ez). Ehhez kevés volt ez a száz év. De legyünk méltányosak önmagunkkal: valójában nem volt erre száz évünk, de még csak hetven sem, leginkább csak harminc.
A nem nyugatos demokrácia
A nem nyugatos demokrácia fogalma a kelet-közép-európai demokratizálások időszakában eltűnt a láthatárról. Mit kezdhetünk a fogalommal a liberális demokráciák korában? Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya.
Politikai túlélés válságos időkben
Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.
A globális rend változása a pandémia idején
Kína évszázada lesz-e a 21. század, és ha igen, mit kezdjen majd ezzel Magyarország? És mihez kezdjen akkor, ha mégsem Kína kerekedik felül a nagyhatalmak vetélkedéséből? Alábbi elemzésünkből kiderül, a sok folyamatból nem állapítható meg ma még egyértelműen, melyik nagyhatalom áll nyerésre, de a küzdelem kiélezettsége jó eséllyel várható, és Magyarországnak ebben a vetélkedésben kell megtalálnia a helyét.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
Ha a politikai bázisa a Fidesznek az alsó harmad, akkor…
A 21 Kutatóközpont tanulmánya egy 10 ezer főre kiterjedő másodelemzéses aggregált szociológiai kutatással jelentős megállapításig jutott. Ha továbbgondoljuk az eredményeiket, nyugtalanító következtetéseket vonhatunk le. Zsolt Péter elemzése.
Clingendael Institute: a Nyugat válságának nyomában
Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.
4 vezető, 4 válságkommunikáció
A Covid-19 jött, látott, és felforgatta az életünket. Felülírta a szokásainkat, mindennapi rutinunkat, megváltoztatta a munkavégzés, a tanulás, az emberi érintkezés formáit. De vajon hogyan hatott a politikára? Ennek jártunk utána ebben a kutatásban…
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején
Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
Válság vagy lehetőség?
A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.
A kosztümös / történelmi film és a kohézió
Most, hogy az első kosztümös telenovella, az RTL Klubon futó Bátrak földje véget ért, elgondolkodhatunk a kosztümös sorozat és a társadalmi kohézió kapcsolatáról. Úgy gondoljuk, nem szükséges a történelmi tudást és az állampolgári közösség kohézióját kizárólag nagyjátékfilmektől várni. A külföldi tapasztalatok szerint erre a telenovellák is alkalmasak lehetnek.
Európa felvirágoztatásának szolgálatában: Centre for European Reform
Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.
A koronavírus és az államok sérülékenysége
A koronavírus-válság jobban térdre kényszeríti a kisebb államokat, hiszen nemzetközi befolyásuk, gazdasági erejük kisebb. Magyarország ezek szerint eleve hátrányos helyzetből indult, amikor nálunk is megjelent a koronavírus? Írásunk számos példával, adattal bizonyítja, hogy nem, a kisebb államok akár még jobban is ellenállhatnak ennek az új nemzetközi válságnak, mint némelyik nagyhatalom.
Globalizáció, világjárvány és világkormányzás
A következőkben egyrészt kitekintünk az elmúlt időszak nagyobb járványainak kezelésére, kiemelt figyelmet fordítva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepére, másrészt pedig a jelenleg is tomboló koronavírus lehetséges hatásait vizsgáljuk meg a világpolitika alakulására, illetve magára a globalizáció folyamatára nézve, amely egyáltalán lehetővé tette, hogy a világkormányzás elmélete megjelenjen. Vermes Ádám elemzése.
Médiakihívások a modern demokráciában
Közhelyszámba megy, hogy az amerikai filmesek élénken reflektálnak a világban és saját társadalmukban zajló eseményekre és jelenségekre, legyen szó akár a szociális szféra, a kultúra, a politika vagy a gazdaság területéről. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy elsősorban az amerikai médiaviszonyok és a politika összefüggéseit derítsük fel két filmes alkotás segítségével.