Elemzések
Ukrán–magyar konfliktus
Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben. Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit.
Konfliktus és kohézió
A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét.
Hogyan mentsük meg a demokráciát?
A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez?
Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció
David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni.
Mire tanít a történeti politológia?
A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.
A filmes politikai nevelés (1914–1954)
A művészet szerepe nem becsülhető le az állampolgárok tudatának és habitusának formálásában. A 20. század során mind a diktatúrák, mind a demokráciák felhasználták a „hetedik művészeti ágat” az állampolgárok indoktrinálására.
A nyugati és a magyar fejlődés
Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.
Egy nem szokványos demokrata
David van Reybrouck a hazai közönség előtt is ismert belga politikai író. Ő az, aki legújabb könyvében azt ajánlja, hogy a választások helyett térjünk vissza a sorsoláshoz. Nem támogatás nélküli gondolat. De korábban is írt figyelemre méltó szövegeket, például a „jó” populizmusról. Áttekintjük, miért izgalmas szerző Reybrouck.
Mit adhat a sport egy politikusnak?
Sokszor halljuk, hogy a politikai és gazdasági háttér nélkülözhetetlen a sporthoz. De olykor a sporttörténet példái gyakorolnak hatást egy-egy politikus karakterére. Ronald Reagan és Margaret Thatcher mit tanulhattak a Tűzszekerek című filmből? Ennek járunk utána alábbi elemzésünkben.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
Populizmus kérdőiv
Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.
A politikai tanulóképesség
A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
A magyar öngyűlölet
Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.
Angol puha erő
Nagy-Britannia kiválása komoly változásokat jelent az Európai Unióban. Az amerikai és angol szakértők egy jelentős része azonban korántsem fogja föl olyan tragikusként Nagy-Britanniára nézve a Brexitet, mint ahogyan az Európai Unió vezetői. Működik olyan agytröszt is, amely esélyt lát a Brexitben London számára: az angloszférához való visszatérést. Paár Ádám írása.
Európai intellektusok – Ivan Krastev
Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül.
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.