Elemzések
Politikai szocializáció és állampolgári nevelés a rendszerváltás utáni Magyarországon
A közhiedelemmel ellentétben a magyar fiatalok képesek a politikai aktivitásra, ha úgy látják, érdekeik sérülnek. Az elmúlt időszakban jó néhány példát láthattunk erre. De vajon valóban felnőttek a politikához, a demokráciához?
Követési távolság
Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ Követési távolság című, új elektronikus kötete, mely az Európa-kép alakulását vizsgálja a nyilvánosság öt szegmensében.
Variációk demokráciaféltésre
Az európai parlamenti választást mind az euroszkeptikus, mind az integrációpárti felek igyekeznek sorsfordító jelentőségűként pozicionálni. Teszik ezt azzal a narratívával, hogy a választások referendumként szolgálnak az európai projekt jövőbeli irányát illetően.
Hagyomány és politika
Az európai parlamenti választás Németországban sem tartozik azon választások közé, amelyek fölcsigázzák az érdeklődést, hiába van szó Európa motorjáról!
Megérteni a populistát
A populizmus kísértete járja be Európát és a világot – legalábbis ezt látjuk, ha a különböző nemzetközi vagy akár hazai híradásokra figyelünk…
Széchenyi, Kossuth és a ma
A korai Kádár-rendszerben Kossuth, a Kádár-rendszer virágkorában Széchenyi volt az ikon, hogy aztán a rendszerváltás után (szinte minden történelmi alakunkkal együtt) eltűnjenek. Pedig vitájuk tartogat érdekességeket a ma felől nézve is.
A régi Nyugat öröksége? Kohézió és előítélet
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a Nyugat értékrendje örök és változatlan. Ám nem így van!
Kutyaharapást szőrivel, uniós válságot föderalizmussal?
Az elemzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor stratégiailag értik ugyan, hogy miért hozott meg egy párt egy bizonyos döntést, azonban azt is tudják, hogy az aktuális politikai érdek teljes mértékben ellentmond a logikának. A jelen helyzetben mélyebb európai integrációt követelni nagyjából ilyen dolog.
Politikai vezetés Európában
Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik.
Politikai vezetés Európában
Bevezető, alapvetések
A politikai vezetés kérdésköre sajnálatos módon egy..
Harc a történelemért
Fontosak-e a történelemről szóló viták? Igen, mert ezeket nem csak a történészek és professzorok folytatják le szakmai fórumokon, hanem a napi politika is felhasználja a történelem fontosnak tartott tanulságait
Négy vezető – negyven beszéd
A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával; részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.
Ukrán–magyar konfliktus
Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben. Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit.
Konfliktus és kohézió
A mozgókép is a politikai nevelés eszköze. A filmek művészi igényességgel fogalmazzák meg az adott társadalom konfliktusait, és receptet nyújtanak a konszenzus kialakítására. Tanulmányunkban az afroamerikai lakosság és a fehér többségi társadalom, valamint az amerikai és olasz Észak-Dél régiók kapcsolatrendszerén keresztül mutatjuk be a film nevelő szerepét.
Hogyan mentsük meg a demokráciát?
A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez?
Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció
David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni.
Mire tanít a történeti politológia?
A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.
A filmes politikai nevelés (1914–1954)
A művészet szerepe nem becsülhető le az állampolgárok tudatának és habitusának formálásában. A 20. század során mind a diktatúrák, mind a demokráciák felhasználták a „hetedik művészeti ágat” az állampolgárok indoktrinálására.
A nyugati és a magyar fejlődés
Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.
Egy nem szokványos demokrata
David van Reybrouck a hazai közönség előtt is ismert belga politikai író. Ő az, aki legújabb könyvében azt ajánlja, hogy a választások helyett térjünk vissza a sorsoláshoz. Nem támogatás nélküli gondolat. De korábban is írt figyelemre méltó szövegeket, például a „jó” populizmusról. Áttekintjük, miért izgalmas szerző Reybrouck.
Mit adhat a sport egy politikusnak?
Sokszor halljuk, hogy a politikai és gazdasági háttér nélkülözhetetlen a sporthoz. De olykor a sporttörténet példái gyakorolnak hatást egy-egy politikus karakterére. Ronald Reagan és Margaret Thatcher mit tanulhattak a Tűzszekerek című filmből? Ennek járunk utána alábbi elemzésünkben.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
Populizmus kérdőiv
Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.
A politikai tanulóképesség
A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
A magyar öngyűlölet
Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.
Angol puha erő
Nagy-Britannia kiválása komoly változásokat jelent az Európai Unióban. Az amerikai és angol szakértők egy jelentős része azonban korántsem fogja föl olyan tragikusként Nagy-Britanniára nézve a Brexitet, mint ahogyan az Európai Unió vezetői. Működik olyan agytröszt is, amely esélyt lát a Brexitben London számára: az angloszférához való visszatérést. Paár Ádám írása.
Európai intellektusok – Ivan Krastev
Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.