Elemzések
Előrehozni vagy békén hagyni?
Magyarországon azonban sem az idő előtti kormánybukás, pláne nem az idő előtti választás nem része a szokásrendszernek. Mindez azért baj, mert a szokásrendszer valójában a kialakult politikai mechanizmusok tudomásulvétele és elfogadása. Gondolataink az előrehozott választás lehetőségéről.
A tábormentalitás öngólja
A kétosztatúság nem maguk miatt a lövészárkok miatt, és az állandó acsarkodások miatt demokráciarombolók, hanem mert emiatt válik a saját sorok megtisztítása lehetetlenné, illetve a folyamat bonyolultabb, és körkörösebb: a morális üresség az oka a demokratikus deficitnek, az pedig a tábormentalitásnak, és a tábormentalitás újratermeli a morális ürességet. Elemzésünk a hazai folyamatokról.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
2009 chartái
2009-ben – nézetünk szerint – öt területen szimbolikus és tényleges lépésekre van szükség. Mindezeken túlmenően természetesen nagyon sok egyéb teendő is van. Ha a magyar kormányok és ellenzékük a „nagy dolgokban” nem képesek elemi szintű együttműködésre, addig a kisebb dolgokban sem lesz előrelépés, és mindenki a sült galambra fog várni.
1929-33 és 2008
A politikusoktól persze pragmatikus cselekvést várunk el, de belegondoltunk-e már abba, hogy nem az vezet-e sokszor a válságokhoz, hogy a politikusok túlzottan is pragmatikusan cselekszenek, és egyszer csakugyan betelik – hogy egy képzavarral éljek – a pragmatikus cselekvések pohara. Elemzésünk a múlt és jelen párhuzamairól.
Rendezvény a Terror Házában
A mai Magyarországon még mindig igen nagy gyanakvás övezi azokat a kezdeményezéseket, amelyeken – úgymond – nem egy táborba tartozók jönnek össze. Észrevételeink egy rendezvény kapcsán.
Az ellenzék mozgásiránya
A legújabb politikus-népszerűségi listát figyelve arra az érdekes összefüggésre figyelhetünk fel, hogy Orbán Viktor megelőzte Szili Katalint és Sólyom Lászlót, azaz: emberemlékezet óta vezető pártpolitikus áll a népszerűségi lista élén. Az okokról elemzésünkben olvashatnak.
Egy miniszterelnöki interjú
Amikor „szokatlan” kérdezési technikáról és riporteri attitűdről beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy a riporter (Apáthy-Tóth Kata) Magyarországon szokatlan bátorsággal és elszántsággal faggatta a miniszterelnököt, aki – nyilván ennek hatására is – eléggé elbizonytalanodott, és jóval a szokott formája alatt teljesített. Meglátásaink az ominózús interjú kapcsán.
Régi recept új időben?
A magyar gazdaságpolitika a kormányzati ciklusokon átívelő jelleggel háromszor esett már a túlzott egyensúlyközpontúság hibájába, melyért – térségi versenytársainkhoz viszonyítva – számottevő növekedési és beruházási deficittel, magas kamatszinttel, valamint a belső kereslet szűkülésével volt kénytelen fizetni: a ’90-es évek első felében, Orbán kormányzati ciklusának elején és a második Gyurcsány-kabinet időszakában. Elemzésünk a legújabb gazdasági válság hazai hatásairól.
Elfogadott sarokszámok
A Méltányosság mérése szerint a nyár vége óta folyamatosan csökkent annak az esélye, hogy ne legyen 2009-es büdzsé. A legutóbbi állás szerint csupán két ellenzéki távolmaradóra lenne szükség az igenek győzelméhez. A helyzetről Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Mítoszok és kockázatok
A válságkezelésére vonatkozó megoldási javaslatok kapcsán körvonalazódó ellentét sokkal mélyebb gyökerű annál, hogy pusztán rövidtávú aktuálpolitikai megfontolásokra vezethetnénk vissza. Voltaképpen a növekedésösztönzés és az egyensúlyközpontúság híveinek több mint másfél évtizedes vitájának újabb fejezete körvonalazódik a válság kapcsán, melyben az érvek és ellenérvek a szokásos mintázatot követik. Elemzésünk az aktuális helyzetről és történelmi tapasztalatokról.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
Politikai vezetés – válsághelyzetben
Igazából az érdekel, hogy vajon hogyan változtat egy válság a politikai vezetés természetén. S hogyan lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal újabb szerepekben: válságkezelőként és egységteremtőként bukkan fel? Hogyan sikerülhet mindez Magyarország 1990 óta immáron leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökének, akit sokan és sokszor temettek már, illetve akinek politikai bukását általában biztosra veszik, csak idejét gondolják még jócskán kitolhatónak.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Kormányzás és mérés
Az MDF elnökválasztása
A hazai politikai életben példátlan üggyé dagadt az ún. MDF-lehallgatási botrány. Mégis csak az MDF elnökválasztási kampánya zajlott itt, ha ez az időzítetten nyilvánosságra hozott CD árnyékában immáron érdektelen epizódnak is tűnik. Az alábbi elemzés indulatok és stigmák nélkül próbál vizsgálódni.
Nemzeti csúcs és a kormányzás reformja
Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? Vagy ellenkezőleg: a válság lesz Gyurcsány Ferenc számára az origo, ahonnét elrugaszkodva felülírhatja mindazt, ami az elmúlt két és fél évben történt?
A média elfogulatlansága
Magyarországon több mint egy évtizeden keresztül a jobboldal kifogásolta a baloldali médiafölényt, s ez az egyoldalú beállítás – ma már látható – komoly károkat okozott a jobboldal számára. Mégis: téves a politikai kudarcokért az erősnek mondott médiabefolyást felelőssé tenni. Hogy miért? Kiderül az elemzésünkből.
Jogértelmezés, önértelmezés, megosztottság
Régi liberális követelmény, hogy a kormányzatnak alárendeltjei irányában nem csupán a mindennapi állampolgári szükségletek kielégítésére irányuló kötelezettségei vannak, hanem a hatályos jogok értelmezésére irányuló kötelességei is. Gondolatok a mindenkori magyar kormányok alkotmányértelmezési gyakorlatáról.
A törvényhozás ciklikussága
Hazánkban az országgyűlés gyakorlatilag feloszlathatatlan. Hogy miért alakult ez így és vajon milyen a nemzetközi gyakorlat, arról elemzésünkben olvashatnak.
30-as évek vagy 2008?
Magyarországon mindenkinek megvan a maga lesújtó véleménye riválisáról. Évtizedről évtizedre öröklődik ez a hagyomány és a hozzá szorosan kapcsolódó magatartáskészlet, amely nem különösebben nyitott a mélyebb megértésre, ám sokkal érzékenyebb a jól hangzó, a saját tábor identitását biztosító felületi összehasonlításra és nagyotmondásra.
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.
A nyilvánosság kiterjesztése
A közvéleménynek joga van tudni, hogy vezetőjétől milyen teljesítményt remélhet, legyen az egészségügyi, gazdasági, politikai vagy más területen. A Méltányosság Politikaelemző Központ felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon kialakulatlanok a politikusi vezető-szerep betöltésének előzetes feltételei, azaz a politikussá válásnak egyáltalán nem feltétele a nyilvánosságra hozott információk széles köre.
Az alkotmány szelleme
Elég csak egy olyan köztársasági elnök, aki a feladatát valamiért rosszul értelmezi, és máris létrejön az a kárhozatos helyzet, amelynek feloldására az alkotmányban nincs passzus, holott a patthelyzet esélyét maga az alkotmány kreálta. Gondolatok a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztségének ideiglenes betöltéséről.
Szabad madarak röpte
A Méltányosság Politikaelemző Központ végigkísérte a kormányválságot, valamint a koalíció felbomlásának folyamatát. Elemzésünkben az SZDSZ aktuális és jövőbeli lehetőségeit vizsgáltuk. Lakatos Júlia írása.
A kordonbontás ítélete
A Méltányosság először a kordonbontás nyilvánosságát kutatta, később beszámolt a bírósági történésekről is. Ezúttal a jogerős ítélet szocializációs hatását nézzük meg. Zsolt Péter sorozatának legújabb része.
Adó és bizalom
2007 utolsó két negyedéve egy százalék körüli gazdasági növekedése ráirányította a közvélemény figyelmét Magyarország versenyképességének – valójában már 2001 óta tartó (!) – folyamatos romlására. A miértekre és a nemzetközi jó példákra kerestük a válaszokat.
A konszenzus időszerűsége és irrealitása
A magyar demokrácia elmúlt 18 évét végigkíséri a konszenzus, az összefogás, az együttműködés ködös igénye. Ám ez a jóravaló igény soha semmilyen vizet nem zavart, soha semmilyen változást, a konszenzus tartalmi elemeinek végiggondolását és a megvalósításukra vonatkozó tervet nem eredményezett.
A reform fundamentuma
Az elmúlt években a koalíciós kormány igyekezett összehangolni a pártpolitikai érdekeket és a reformszellemet. A kísérlet legjobb esetben is torzóban maradt. Gondolatok az okokról és a lehetőségekről.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.