Médiamegjelenés
Engesztelhetetlenség kora
A régi magyar politikában – bár az is nagyon kemény volt – voltak gesztusok. Ma vajon várható-e bármilyen közeledés esküdt ellenfelek között? Csizmadia Ervin írása.
Taps és gúny
Valójában mi értelme van az évértékelő beszédeknek? Táborerősítés (taps) és ellenfél-kizárás (gúny)? Azért jó, hogy vannak. Csizmadia Ervin blogja.
A népi mozgalom és a hagyományok folytonossága
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus című műsorában Bereményi Géza A tanítványok című filmje kapcsán beszélt a népi mozgalomról.
Egység és sokszínűség
A Méltányosság másfél évtizede megkísérli különböző aspektusokból körül járni kohézió és diverzitás közös problémáit. Csizmadia Ervin az ÉS-ben most a két fogalom európai történetén keresztül ad új megközelítést.
A közép megalapozása
A magyar társadalomban nagy igény van arra, hogy intézményesen túllépjünk a bal-jobb megosztottságon, de ezen a ponton meg is áll a tudomány. Mit jelent valójában a közép? Csizmadia Ervin írása.
A pártfejlődés szintjei
Az állampolgári nevelés fontossága
Paár Ádám az állampolgári nevelés fontosságáról beszélt a Civil Rádió 117 perc című műsorában.
A demokrácia harca a liberalizmussal
A Méltányosság négy részes sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb kihívásait. A sorozat második részeként a liberális demokrácia belső feszültsége kerül terítékre.
A bevásárlólista és a politikai nagykép
Létezik kis történelem és nagy történelem. Vajon 2025-ben a magyar politikusok melyikkel foglalkozzanak? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Történelmi mintázatok és az új jobboldal
A történelem során volt már arra példa, hogy a liberális demokráciával elégedetlenek megerősödtek Európában. De mit tanulhatnak belőle a mainstream pártok? Zsiga Bulcsú erről beszélt a Hírklikknek.
Tüntetni vagy nem tüntetni?
Hónapok óta zajlanak több százezres országos tüntetések Szerbiában és Szlovákiában, de a régiónkban 2023-ban a románok és a lengyelek is sokat demonstráltak komoly eredményekkel. Eközben Magyarországon 15 év alatt alig voltak olyan tüntetések, amelyek tényleg célt értek volna. Máshol valóban ügyesebben tüntetnek? Hangácsi István blogja.
Magyarország és a Nyugat
A Méltányosság négy részes Podcast-sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb sorsformáló tényezőit. Elsőként a Nyugathoz fűződő viszonyunk kerül terítékre.
Történelmi tapasztalat és migráció
Zsiga Bulcsú a Hírklikknek beszélt arról, hogy milyen magyar történelmi tapasztalatok állnak a migráció kormánypárti tematizálása mögött.
A kormány külpolitikai stratégiája
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rajnai Gergely a Mini-Dubaj projekt meghiúsulása kapcsán elmondta, hogy a beruházás a Fidesz évtizedeken átívelő külpolitikai stratégiájába illett volna.
A kegyelmi ügy utáni év
2024 februárjától a magyar politika kimozdult sarkaiból, és az ellenzéki oldal alapvetően átrendeződött. A kormányoldal is vannak változások, de a jobboldal reakciója egyelőre visszafogott. Csizmadia Ervin 2024-értékelése.
Pillanat vagy folyamat
A Méltányosság Politikaelemző Központ meggyőződése szerint a politikai elemzésnek van néhány olyan szemléleti sarokpontja, mely alapjaiban határozza meg ennek a műfajnak a nívóját és érvényességét. Ezeket tiz pontban foglaltuk össze, mindegyiket önálló bejegyzésben taglaljuk, elsőként a folyamat-centrikus megközelítés kerül terítékre.
Jobboldali verseny az Európai Parlamentben
Kovács Róbert az InfoRádiónak adott interjújában a Patrióták és a Konzervatívok erőviszonyait és az európai parlamenti lehetséges forgatókönyveket elemezte.
Mini-Dubaj és külpolitika
Az ATV Start című műsorában Rajnai Gergely Orbán Viktor az Egyesült Arab Emírségekbe vezető útjának tágabb kontextusát vizsgálva értelmezte a kormány külpolitikai stratégiáját.
A „forradalom” szó határai
1990-ben (közismerten) nem sikerült forradalmat csinálnunk. Legalábbis hagyományos értelemben. De azért nem mondható, hogy a forradalom kifejezésnek ne lenne értelme az elmúlt 35 évben. Csizmadia Ervin írása.
Mire figyel a Unió?
Szelektív külpolitikai hallás, vagy nagyobb pluralizmus? Lakatos Júlia a Hit rádió vendége volt.
Kulturális mintázatok
Paár Ádám blogbejegyzésében a Dallas-kutatások kapcsán ír a sorozatok szerepéről a kultúra formálásában.
Kötelező sorkatonai szolgálat?
Zsolt Péter és Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredessel Rózsa Másrészről című műsorában arra a problémára kereste a választ, hogy miképp lehetne növelni a társadalmi kohéziót, lehetne-e felzárkóztatni fiatalokat a kötelező sorkatonai szolgálattal.
Az állampolgári tudatosság eljövetele
Paár Ádám az állampolgári nevelés lehetséges irányairól beszélt a Hírklikken. Bemutatta az intézet új anyagát az állampolgári nevelésről, kiemelve azt, mit adhat John Dewey filozófiája a mai magyar társadalomnak.
Az USA történetének vitatott kérdései
Az amerikai magyar viszony alakulása és előválasztások a Tiszában
Az ATV Start című műsorában Rajnai Gergely a Trump-kormányzat és Magyarország viszonyáról, valamint a Magyar Péter által javasolt jelöltválasztási folyamat nemzetközi párhuzamairól nyilatkozott.
Trump beiktatása
Az ATV Heti Világhíradó című műsorában Rajnai Gergely Donald Trump beiktatásáról és az amerikai elnök prioritásairól beszélt.
A gazdasági eredmények politikai jelentősége
A Hírklikknek nyilatkozva Rajnai Gergely a gazdasági adatok politikát befolyásoló szerepéről beszélt.
Kiutasítási okok
Amerika korrupció-ellenes globális partnereket bevonó küzdelme lassan félszáz éves. Erről írt Zsolt Péter blogbejegyzésében.
Magyar politika három metszetben
A tavalyi évet Csizmadia Ervin három szempontból (politikai pszichológia, pártrendszer, történeti aspektus) elemezte a Hit Rádió műsorában.
A közvélemény szerepe
Vajon mi a súlya a közvéleménynek a politikában, és hogyan kerül ide a politikai máglya? Csizmadia Ervin írása.