Médiamegjelenés
Demokrácia és liberalizmus
A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Ku-Klux-Klan-tól Donald Trumpig
Paár Ádám a Tilos Rádió Minden jobb volt című műsorában elemezte a Ku-Klux-Klan történetét.
Külpolitika és közvetítés
Tusványos a külpolitikáról szól. A Fidesz a külpolitikáról szól. De mit jelent, hogy a Fidesz egy külpolitikai párt, egy igen szokatlan Nyugat-felfogással? Lakatos Júlia a Klubrádió Esti Gyors című műsorának vendége volt.
Tusnád elé
Tusnádfürdő messze több mint egy helyszín, Tusnád egy „külpolitikai laboratórium”, ahol a miniszterelnök külpolitikai irányt szab. Az idei beszéd előtt a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársai annak jártak utána, mennyiben különbözik a Fidesz Nyugat-képe ellenfeleitől, és milyen előnyei származnak abból, hogy a többi párthoz képest nagyobb a külpolitikai affinitása.
Cselédsors a filmvásznon
Paár Ádám öt filmen keresztül vizsgálta urak és cselédek viszonyát a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
A válságkezelés kultúrája
Az Orbán-rendszer egyik meghatározó jellemzője a permanens válságkezelés. De mi van, ha egy világválság borítja a papírformát? Létezhet „jó” válságkezelés egy „rossz” válságban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Kettős játszma
Novák Zoltán az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: kormány és az Unió játszmája, az ellenzék állapota.
Jobboldali-e az akciófilm?
Paár Ádám tanulmánya az amerikai akciófilm eszmetörténeti hátteréről megjelent a Filmvilág folyóirat júliusi számában.
A függetlenség ára
Rajnai Gergely blogbejegyzése az ukrán-orosz konfliktus és a John Adams című sorozat közötti meglepő párhuzamokkal mutat rá a történelemben ismétlődő mintákra.
Elit és mintaadás
Manapság sokat emlegetik Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédét, hiszen sokak szerint ma újra kialakult a centrális erőtér. De ennek a beszédnek volt egy másik fontos témája is: az elit szerepe. Csizmadia Ervin interjúja a jobboldalról és a jobboldal túlzott önbizalmáról.
Száz évvel ezelőtti Hollandia
A mai Hollandia kevéssé hasonlítható a mai Magyarországhoz, de a 20. század első felének Hollandiája mintha mutatna hasonló vonásokat. A két ország összevetése megér egy gondolatkísérletet. Csizmadia Ervin Írása az Azonnali.hu-n.
Dilemmák az ellenzék és a kormány számára
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely az ellenzéki sokszínűség által kínált lehetőségekről és kihívásokról, valamint a kormány narratívájának és közpolitikai céljainak ellentétéről is beszélt.
A politikai közösség
Novák Zoltán az ATV Start című műsorának vendége volt. Téma: a pártpreferenciák alakulása.
Középtávú kilátások
Novák Zoltán az ATV.hu hírportálnak adott interjút a középtávú belpolitikai kilátásokról és egy esetleges trendforduló esélyeiről.
Csak egyféle fejlődés létezik? Az olasz példa
Paár Ádám blogbejegyzésében Dél-Itália példáján keresztül mutatja be a mintakövető-mintaformáló fejlődésről szóló elméletek ütközését.
Széttartó világok
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Ezért nem érti meg egymást a kormány és az ellenzék!
Miért beszél el egymás mellett a kormány és az ellenzék? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad választ a pártfinanszírozás kérdésén keresztül.
Frakciófinanszírozás és választási időpontok
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában kiemelte, hogy számos, a kormány és az ellenzék közötti konfliktus gyökere a két oldal eltérő felfogása az intézmények szerepéről.
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
Mi a demokrácia?
Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az ellenzék hatóképessége
A hazai ellenzék nagyobbik része a Fidesz rendszerén kívülre helyezi magát. Vajon jó stratégia-e ez? Csizmadia Ervin írása.
Harcmodor-export
Globalizáció, film, nemzet
Paár Ádám arról beszélt a Szeged TV-ben, hogy a globalizáció képes hozzájárulni a nemzeti identitás, kohézió erősítéséhez.
Európa-kép az embargós megállapodásban
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában kihangsúlyozta, hogy a brüsszeli tárgyalásokon Orbán Viktor ismét egyértelművé tette, hogy az Uniót a nemzetállami érdekek csatatereként fogja fel.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberális hagyomány ereje
A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.