Médiamegjelenés
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Gáztőzsde
A múlt héten a kormány egy csapásra megváltoztatta a hazai földgáz-kereskedelmet, alaposan meglepve ezzel az iparágat és mindenki mást is. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A politika és az érzelmek
Eörsi Mátyás legutóbbi írásában felhívta a figyelmet, liberálisoknak és baloldaliaknak meg kell tanulniuk méltányolni azoknak az állampolgároknak az érzéseit, akiknek az álláspontjával egyébként, – például a trianoni békeszerződés megítélését illetően – nem érten ek egyet. Az érzelmi politizálást a baloldal átengedte a jobboldalnak, és ennek meg is fizette az árát. Paár Ádám a HVG-n.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Menni vagy maradni?
Lakatos Júlia a Hu-lala francia nyelvű portálnak adott interjút Gyurcsány Ferenc eddigi politikai ténykedéséről és jövőbeli lehetőségeiről.
Mol részvénykivásárlás
A Mol orosz tulajdonosának állami kivásárlása jól illeszkedik a magyar kormány energiapolitikai stratégiájába. A folyamat azonban itt nem állt meg, és kérdés, hogy a jövőben mennyire lesz transzparens. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az alkotmány arca – könyvbemutató
Az Méltányosság Politikaelemző Központ új tanulmánykötete a preambulum műfaját vizsgálja. Képes összefoglalónk az eseményről.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Méregfog és statisztika
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A nem létező köztársasági értékrend
Úgy látszik, nincsen az az alkotmányozási „rohamtempó”, amely közepette ne jutna idő a sokat szenvedett Károlyi Mihály-szobor „piszkálására”. Paár Ádám írása a témában a Népszavában.
Fukushima után
A pár hete történt rekorderejű földrengés és cunami nemcsak Japánt rengette meg, hanem az egész világot. Rövid távon a távol-keleti ország gazdaságának a visszaesése viselte meg a glóbusz tőzsdéit, középtávon a kieső japán kőolajigény, majd az újjáépítés lesz hatással a világgazdaságra. Hosszú távon pedig a fukusimai atomerőmű-komplexum súlyos balesete fogja jelentősen befolyásolni a Föld energiaellátását. Jenei András írása a Világgazdaságban.
Van-e két nyugatos kultúra Magyarországon?
A húszéves magyar demokrácia sok váratlan és meghökkentő fejleménye között talán az egyik legmeglepőbb az, hogy Magyarország és Nyugat-Európa húsz évvel ezelőtt egyértelműen pozitív kapcsolata mára meglehetősen ambivalenssé vált. Csizmadia Ervin a HVG-n.
Női példaképek
Hiányolok azonban a listáról néhány igen fontos területet, mint például a politika, a gazdaság és a természettudományok. Ezeken is születtek nagy magyar női sikerek, legfeljebb nem tudunk róluk. Ez Nyugat-Európában nem történhetne meg. Ott a nők tudatosabban törekednek arra, hogy az élet minden területén bizonyítsanak, és ezt társadalmi szinten el is ismertessék. És a társadalom is nyitottabb ezekre a teljesítményekre. Lakatos Júlia nyilatkozott az NLC-nek.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
KÁT módosítás
Kiemelt fontosságú lenne háromoldalú egyeztetések kezdeményezése, amelyeken az állam, az iparági szereplők és a fogyasztói érdekek képviselete kialakíthatna egy konstruktív működési modellt. Szerencsés lenne a távhőpiacot és a megújuló energiák kérdéskörét is teljesen különválasztani. Jenei András nyilatkozott a Metropolnak.
A közvélemény-kutatás és a pártok
„Egy erőskezű, határozottan cselekvő, „erőt sugárzó” kormány mellé szívesebben odaállnak az emberek – legyen egyébként az a kormány bármilyen színezetű -, mint egy fragmentált, identitásában megrendült ellenzék mellé”. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Egyiptomi zavargások
A világsajtót egy hete uraló, az egyiptomi demonstrációkról szóló hírek háttérbe szorították a moszkvai repülőtéri robbantás eseményeit, és a médiatörvény feletti felháborodás hullámai is csillapodtak ezáltal. Jenei András régiós kitekintése a HVG-ben.
Energia a jövőből
A nukleáris tengeralattjárók és jégtörők technológiája ébresztheti fel az atomipart két évtizedes szendergéséből. A miniatürizáció legnagyobb előnye viszont az lenne, hogy egy ilyen erőmű építése reálisan megtérülő befektetés, ellentétben egy nukleáris monstrum kiszámíthatatlan büdzséjével és több évtizedes megtérülési idejével. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A „neveletlen” polgárok országa
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin a politikai nevelés hiányáról ír a HVG-n.
Befolyásos nők a világon
Hogy mi a közös Michelle Obamában, Angela Merkelben és Lady Gagában? Az, hogy szerepelnek az amerikai Forbes magazin 100 legbefolyásosabb nőjének listáján. A tekintélyes lap rangsora nem a népszerűségről szól, hanem a világra gyakorolt hatásról, ami éppúgy vonatkozhat politikai, mint gazdasági vagy kulturális befolyásra. Lakatos Júlia írása a NLC-n.
EU-elnökség és érzelmi kötődés
Fontos, hogy a külföld mit mond Magyarországról a médiatörvény kapcsán, de ez a törvény nem befolyásolja a polgárok anyagi helyzetét, közvetlenül legfeljebb egy szűk értelmiségi réteget érint a szabályozás. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A kereskedelmi médiumok helyzete
A dzsungelharcban is győzhet a multi” – mondta Zsolt Péter a HVG-ben, aki szerint a kereskedelmi csatornák ilyen értelemben vett ellenállása előbb-utóbb kikényszerítheti azt, hogy átláthatóbbá váljon a most életbe lépett médiaszabályozás, és ezzel tisztábban lehessen látni, mikor és miért vethetnek ki bírságokat.
Állandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Paksi erőműbővítés
Az új paksi atomerőmű építésének a támogatása olyan példaértékű konszenzust teremtett a lakosság és a politikai elit köreiben, amelyről legfeljebb csak álmodozhatunk a politikum más területein. Ám a befektetői és stratégiai tervezői oldalon egyre több aggály és kétely merül fel az erőmű gazdaságosságával és megtérülésével kapcsolatosan. Jenei András írása a VIlággazdaságban.
Preambulum-projekt
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.