2011
Tag„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Demokrácia és politikai kultúra
Bibó István az elmúlt húsz évben „egyidézetes” szerzővé fakult. A „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni” mondatát mindenki idézi, legizgalmasabb gondolatait azonban mára feledés borítja. Születésének 100. évfordulója alkalmából Csizmadia Ervin nyilatkozott a Híradó.hu-nak.
Interpretáljuk újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait. Csizmadia Ervín a HVG-n.
Három egy ellen?
Egyre többen vizionálnak egy széles politikai összefogást a parlamenti ellenzék erői között. Legutóbb Karácsony Gergely vetette fel, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik közösen támogatott egyéni jelöltekkel megtörheti a Fidesz-KDNP hatalmát a következő választáson. A lehetőségekről Paár Ádám írt a Népszavában.
Elbocsátások a közmédiumokból
„A Fidesz már az első ciklusa idején is nagyon vigyázott arra, hogy ne tűnjön politikai jellegűnek az akkori leépítése, és már akkor azt a technikát választotta, hogy gondolkodás nélkül bocsátott el embereket. Természetesen a vele legellenségesebb emberektől is megszabadult, de nem is valók a közszolgálatba nyíltan politizáló, a kormányzattal (vagy akár az ellenzékkel) ellenséges viszonyban lévő harcosok.” – Zsolt Péter nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Károlyi Mihály és a Fidesz
Az első magyar köztársaság, az úgynevezett „népköztársaság“ elnökének, a balszerencsés sorsú nagykárolyi Károlyi Mihály grófnak a szobra – legalábbis egyelőre – megmenekült. Az Országgyűlés 39 igen, 307 nem arányban utasította el a Jobbik-frakció módosító javaslatát, amelyet a szélsőjobboldali párt a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz nyújtott be. Paár Ádám írása a HVG-n.
Reformkritikusok tömege
A hazai politikát húsz éve sakkban tartja a szociáldemagógia. Ellenzékben minden párt illegitimnek kívánja láttatni a hatalmon levő kormányt és megpróbál mindennemű reformot megakadályozni. Ennek következtében, miközben gyakorlatilag nem léteznek reformpárti választói erők, az évek során kialakult a mindenkori reformkritikusok tömege. Ez most sincs másképp. Lakatos Júlia elemzése.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Gáztőzsde
A múlt héten a kormány egy csapásra megváltoztatta a hazai földgáz-kereskedelmet, alaposan meglepve ezzel az iparágat és mindenki mást is. Jenei András írása a Világgazdaságban.
Értelem vagy érzelem?
Paár Ádám reflexiós elemzése Eörsi Mátyás és Bauer Tamás írásai kapcsán.
A politika és az érzelmek
Eörsi Mátyás legutóbbi írásában felhívta a figyelmet, liberálisoknak és baloldaliaknak meg kell tanulniuk méltányolni azoknak az állampolgároknak az érzéseit, akiknek az álláspontjával egyébként, – például a trianoni békeszerződés megítélését illetően – nem érten ek egyet. Az érzelmi politizálást a baloldal átengedte a jobboldalnak, és ennek meg is fizette az árát. Paár Ádám a HVG-n.
A Medvétől az Egységes Oroszországig
Oroszország a világpolitika és a világgazdaság fontos szereplője, de kevés ismerettel rendelkezünk az ország belső hatalmi szerkezetéről, kormányzati és pártrendszerének viszonyairól, valamint az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország történetéről és működéséről. Paár Ádám sorozatának első elemzése az orosz pártrendszerről.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Menni vagy maradni?
Lakatos Júlia a Hu-lala francia nyelvű portálnak adott interjút Gyurcsány Ferenc eddigi politikai ténykedéséről és jövőbeli lehetőségeiről.
Mol részvénykivásárlás
A Mol orosz tulajdonosának állami kivásárlása jól illeszkedik a magyar kormány energiapolitikai stratégiájába. A folyamat azonban itt nem állt meg, és kérdés, hogy a jövőben mennyire lesz transzparens. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A liberális alternatíva – nyugaton és Magyarországon
A Méltányosság Politikaelemző Központ több elemzésében bemutatta a nyugat-európai – főleg a brit, a német és a holland – liberális pártok eszmei útkeresését, szervezeti formáit, valamint választási szerepléseit. Paár Ádám elemzése a liberális pártokról.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az alkotmány arca – könyvbemutató
Az Méltányosság Politikaelemző Központ új tanulmánykötete a preambulum műfaját vizsgálja. Képes összefoglalónk az eseményről.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Méregfog és statisztika
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A nem létező köztársasági értékrend
Úgy látszik, nincsen az az alkotmányozási „rohamtempó”, amely közepette ne jutna idő a sokat szenvedett Károlyi Mihály-szobor „piszkálására”. Paár Ádám írása a témában a Népszavában.
Fukushima után
A pár hete történt rekorderejű földrengés és cunami nemcsak Japánt rengette meg, hanem az egész világot. Rövid távon a távol-keleti ország gazdaságának a visszaesése viselte meg a glóbusz tőzsdéit, középtávon a kieső japán kőolajigény, majd az újjáépítés lesz hatással a világgazdaságra. Hosszú távon pedig a fukusimai atomerőmű-komplexum súlyos balesete fogja jelentősen befolyásolni a Föld energiaellátását. Jenei András írása a Világgazdaságban.
Közös ünnepeink
Egy ország mentalitásáról sokat mondanak jeles napjai. Magyarországnak sajátos viszonya van az ünnepekhez, hazánkban ugyanis hiányoznak az örömteli ünnepek. De miért nem lehetnek közösek az ünnepek? Lakatos Júlia írása.
Szoborváltás?
A nyilvánosságot hetek óta borzolja a hír, miszerint egy katolikus alapítvány javaslatot tett arra, hogy a Nagyboldogasszony (Szűz Mária) szobra kerüljön a Gellérthegyen álló Szabadság-szobor helyére. Paár Ádám elemzése a témában.
Van-e két nyugatos kultúra Magyarországon?
A húszéves magyar demokrácia sok váratlan és meghökkentő fejleménye között talán az egyik legmeglepőbb az, hogy Magyarország és Nyugat-Európa húsz évvel ezelőtt egyértelműen pozitív kapcsolata mára meglehetősen ambivalenssé vált. Csizmadia Ervin a HVG-n.
A közvélemény-kutatás és a pártok
„Egy erőskezű, határozottan cselekvő, „erőt sugárzó” kormány mellé szívesebben odaállnak az emberek – legyen egyébként az a kormány bármilyen színezetű -, mint egy fragmentált, identitásában megrendült ellenzék mellé”. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Egyiptomi zavargások
A világsajtót egy hete uraló, az egyiptomi demonstrációkról szóló hírek háttérbe szorították a moszkvai repülőtéri robbantás eseményeit, és a médiatörvény feletti felháborodás hullámai is csillapodtak ezáltal. Jenei András régiós kitekintése a HVG-ben.
Energia a jövőből
A nukleáris tengeralattjárók és jégtörők technológiája ébresztheti fel az atomipart két évtizedes szendergéséből. A miniatürizáció legnagyobb előnye viszont az lenne, hogy egy ilyen erőmű építése reálisan megtérülő befektetés, ellentétben egy nukleáris monstrum kiszámíthatatlan büdzséjével és több évtizedes megtérülési idejével. Jenei András írása a Világgazdaságban.