2011
TagA törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
A köznevelés elmélete és koncepciója
A második Orbán-kormány reformjai közül az oktatás-nevelés – vagy ahogyan a Hoffmann Rózsa által kidolgozott törvényjavaslat nevezi: köznevelés – területén végrehajtott intézkedések váltották ki talán a legegységesebb ellenállást az adott szakterület dolgozói (pedagógusok, oktatási szakértők) részéről. Paár Ádám írása a Stop.hu felületén.
Egy vita margójára: A Fidesz, a KDNP és a köznevelés
A Pokorni-Hoffmann vita szakmai, szakpolitikai rétege alatt meghúzódik egy ellentét abban, ahogyan a két politikus és pártjaik a konfliktusok kezelését elképzelik. Elemzésünk a vita lehetséges okairól.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Jobbik az interneten
2006, az őszödi beszédet követő utcai tiltakozások óta robbanásszerűen fejlődik a radikális jobboldal online hálózata. Méretei ellenére a közösség teljesen zárt, az oldalak szinte kizárólag egymáshoz kapcsolódnak. Bár a Jobbik nem irányítója a hálózatnak, a középpontjában áll. Elemzésünkről közölt összefoglalót az Index.hu.
A rejtett tanterv és a köznevelési törvény
A pedagógusszakma, az oktatási szakértők, valamint azellenzék részéről a Fidesz-KDNP kormány köznevelési törvényjavaslatával szemben leggyakrabban megfogalmazott kritikák egyike, hogy a törvény atankötelezettség 16 éves korra történő leszállításávalmegnyitja az utat a szelekció, a szegény sorsú, és hátrányos helyzetű családok gyermekeinek diszkriminációja előtt. Paár Ádám elemzése a témában.
„Mit kezdjünk” – A Méltányosság sorozata a Népszabadságon – I. rész
Magyarországon egyre feszültebb a politikai helyzet. A kormány az IMF-fel való tárgyalás meghirdetésével látszólag valamelyest engedett a szinte minden oldalról feléje irányuló kritikáknak, de ezt leszámítva nem nagyon érzékelünk változást kormányzásának alapjellegét illetően. Az ellenzék erői talán úgy érzik, hogy sikerül fogást találniuk a kormányon. De az ellenzék meglehetősen kaotikus és kormányképtelen állapotban van. Nem nehéz előrevetíteni: a következő hónapokban a „nemzeti együttműködéstől” messzebb kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha. Sorozatunk első része a Népszabadságban.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
Európai gázvezeték-verseny
Magyarországot válaszút elé állítja a gázvezetékek növekvő kínálata, illetve a nem hagyományos kitermelés várható felfutása. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
A „szalonképes” (?) szélsőjobboldal
Az európai szélsőjobboldali pártok közül az utóbbi időben többen is elutasították a Jobbikkal való együttműködést. Paár Ádám írása a Galamus.hu-n.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
Globális rendszer-ellenzékiség
„Az Occupy Wall Street több szempontból sem tekinthető komoly kapitalizmuskritikának. Egyrészt hiányzik belőle a világos koncepció és a tömeges támogatottság is, másrészt egyelőre nincs megfelelő alternatíva sem.” Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A „szuperpárt” megalakulása
A ma megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Szlovák kormányválság
Még nem tudjuk, Szlovákiára vonatkozóan milyen következményei lesznek a Szabadság és Szolidaritás kormánybuktató harakirijének. Egy dolog biztos: az incidens rámutat arra, milyen törékeny a szolidaritás értéke az EU-ban. Paár Ádám írása a FN.hu-n.
Kormányzati nevelés-koncepció
A jelenlegi kormánypolitika fontos része a munka piedesztálra emelése, ami mellett már megszületett a „szent összefogás” is (Nemzeti Együttműködés), melynek célja az elmúlt nyolc évben „rombadőlt haza” újjáépítése. Csizmadia Ervin írását szemlézte a Stop.hu
Klebelsberg kottája
A rövidesen a parlament elé kerülő köznevelési törvénytervezet a néhai kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó elképzeléseit követi, amikor a mai korban is lehetőséget lát valamilyen új embereszmény kinevelésére. De vajon lehetséges-e a 21. század elején átnevelni egy társadalmat? Csizmadia Ervin írása a Hírszerzőn.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Új távhőtámogatási rendszer
A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2003-as születése óta mostohagyermeke a hazai energiapiacnak. Átalakítása most sem tűnik megfontoltnak. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A különadó és az energiaszektor
Elriasztja a befektetőket a mostani bizonytalan jogi környezet, illetve az, hogy a kormányzat ötletszerűen adóztatja a vállalatokat, s emiatt kiszámíthatatlanná válik azok eredményessége. Ezt bizonyítja az is, hogy a hazai energetikába érkező külföldi beruházások volumene észrevehetően csökkent az utóbbi időszakban. Jenei András gondolatai a GTM-en.
Három beszéd
A magyar, az amerikai és a német vezető közelmúltban elhangzott beszédeit hasonlítja össze friss elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ. Írásunkat a Stop.hu szemlézte.
Országvédelem és foglalkoztatás
Az alábbi elemzés Obama, Merkel és Orbán beszédeit veti egybe néhány szempont alapján, majd a végén a további kormányzati cselekvések várható irányának felvázolására törekszik.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Verseny Európáért
A nem hagyományos (shale) gáz egyesült államokbeli térhódításáról beszélni mára már szinte közhelynek számít. Megkezdődött azonban a versenyfutás az Európában rejlő hatalmas gázpotenciálért is. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A láthatatlan elnök
Sólyom László ígérte, hogy láthatatlan elnök lesz belõle utódja mellett. De végül maga Schmitt Pál lett láthatatlan. Írásunk a 24.hu-n.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Demokrácia és politikai kultúra
Bibó István az elmúlt húsz évben „egyidézetes” szerzővé fakult. A „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni” mondatát mindenki idézi, legizgalmasabb gondolatait azonban mára feledés borítja. Születésének 100. évfordulója alkalmából Csizmadia Ervin nyilatkozott a Híradó.hu-nak.
Interpretáljuk újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait. Csizmadia Ervín a HVG-n.