belpolitika
Tag
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
“Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Modern Tiborc vagy fiatal Medgyessy
Novák Zoltán a Jakab-Karácsony párharc karakterisztikájáról nyilatkozott a HVG hírportálnak.
Egyszer fent, egyszer?…
Tizenöt év után miért lehet még mindig kampánytéma Gyurcsány Ferenc, avagy a választói kifáradás megakadályozása? Lakatos Júlia az Atv Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt.
2006 vagy 2005?
Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
Vádbeszéd vagy beismerés
Novák Zoltán az őszödi beszéd jelentőségéről és máig tartó hatásáról nyilatkozott az Index hírportálnak.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal “módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Az emberiség és Magyarország COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szerencséje
Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
Társasjátékkal a nemzeti kohézióért
A nemzeti, közösségi identitásformálásban nemcsak a politikai, társadalmi intézmények, mozgalmak képesek segítséget nyújtani. A filmek, művészeti alkotások jobb eséllyel indulnak e célért. S fölzárkózik melléjük a játék. Paár Ádám blogbejegyzésében egy új társasjáték kapcsán ír 1848 szerepéről a nemzeti kohézióban.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A párttömbösödés ára
Paár Ádám a Népszavában megjelent cikkben történeti és külföldi folyamatok alapján elemezte a pártok tömbösödését.