belpolitika
Tag
Az uralkodó párt
Paár Ádám az Uralkodó párt című könyvről beszélt a Klubrádióban, kifejtve, mit tanulhat ebből a magyar politika.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Szlovákia 2021-ben
2022 előtt
2021 vegyes év volt. Ahhoz már eléggé hozzá szoktunk a koronavírushoz, hogy a politikusok normál üzemmódban kampányoljanak, de vajon mi lesz jövőre? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Mediterrán miniállamok boldogulása
A miniállamoktól is tanulhatna a magyar politika. Erről szól Paár Ádám tanulmánya.
Mennyit, mennyiből?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: a rezsicsökkentés.
A török eset – Személyiség és politika
December 13-án 6 órakor a Pefőfi Irodalmi Múzeumban bemutatandó új könyvünkben amellett érvelünk, hogy a személyiségnek is szerepe van a pártrendszer megváltozásában. Paár Ádám blogbejegyzése.
A kormányok szavatossága?
Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.
Kezdődik a meccs
Három egymást követő ciklus után vajon lehet még újat ígérni a szavazóknak? Ha 2014-ben az volt a program, hogy „Folytassuk!”, 2018-ban pedig, hogy „Fenntartjuk!”, mostanra a Fidesz eljutott a továbbfejlesztés programjáig. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Modern Tiborc vagy fiatal Medgyessy
Novák Zoltán a Jakab-Karácsony párharc karakterisztikájáról nyilatkozott a HVG hírportálnak.
Egyszer fent, egyszer?…
Tizenöt év után miért lehet még mindig kampánytéma Gyurcsány Ferenc, avagy a választói kifáradás megakadályozása? Lakatos Júlia az Atv Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt.
2006 vagy 2005?
Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.