Fidesz
Tag
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Hogyan tud egységes maradni a Fidesz?
Gyakran beszélünk arról, hogy a Fidesz domináns párt. Ritkábban arról, hogy egységes is. A belső egység nagy valószínűséggel egy tanulási folyamat eredménye. Ahogy az ellenzéki összefogás is. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
A kifáradás, az elviselhetőség, és a politikai ciklus
Hogy lehet, hogy még mindig kampánytéma az őszödi beszéd? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Vádbeszéd vagy beismerés
Novák Zoltán az őszödi beszéd jelentőségéről és máig tartó hatásáról nyilatkozott az Index hírportálnak.
A korrupcióüldözés új dimenziója
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A bizonytalanság kora
Világunk még sohasem volt olyan bizonytalan hely, mint manapság, amikor válságok sora követi egymást és a régi világmagyarázatok kivétel nélkül mind érvényüket vesztették. A politikai hatalom ezt felismerve igyekszik megteremteni egy stabil és „normálisan működő” világ látszatát. Vermes Ádám blogbejegyzése.
A nagy Gatsby és a Fidesz
Hogyan tovább a Fidesz számára az EPP után? Lehetséges felülemelkedni történelmi reflexeken? Mi köze mindehhez Jay Gatsbynek? Lakatos Júlia írása a Mandinderen.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Szakítás lett a vége
A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya immár évek óta terhelt volt, azonban a tavalyi év botrányai után megszűnt minden informális háttérkapcsolat a két fél között, így a szakítás mára elkerülhetetlenné vált. Vermes Ádám az Azonnali.hu-n.
Soros és Kalergi
Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.
Az emberiség és Magyarország COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szerencséje
Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A köztársaság jövője
Paár Ádám a Klubrádió Másrészről című műsorában Csunderlik Péter történésszel beszélgetett arról, hogy a Fidesz hogyan használja a monarchia szimbólumait.
Monarchia és politika Magyarországon
Tükör által homályosan
Rajnai Gergely blogbejegyzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az, hogy nem ismerjük, milyenek is azok, akikkel nem értünk egyet, eltorzítja a róluk kialakított képet.
A párttömbösödés ára
Paár Ádám a Népszavában megjelent cikkben történeti és külföldi folyamatok alapján elemezte a pártok tömbösödését.
A zebra és az oroszlánok
Mi történik, ha a zebra kinyitja az oroszlánok ketrecét? A médiaháború következő epizódjáról, az Index-sztori különböző narratíváiról írunk elemzésünkben.
Az elveszett közmédia
Paár Ádám recenziója Bajomi-Lázár Péter könyvéről a Közösség és Kultúra folyóiratban jelent meg.
A politika természete
Túlontúl gyakran ragadunk le a konfliktusok erkölcsi vonzatánál és nem látjuk meg a mögötte rejlő érdekkülönbséget. Nem csoda, ha a botrányoknak nincs következményük. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Ha 2022-ben is veszít az ellenzék, nem lesz több esélye
Vermes Ádám a Népszavának adott interjúban azt mondta, hogy a 2022-es választás lesz az ellenzék utolsó esélye: ha zsinórban a negyedik választást is elbukják, ráadásul összefogással, akkor nem marad semmilyen politikai innovációs lehetőség a számukra.